A Magyar Közösség Pártja január 12-én tartotta választási program-bemutatóját Komáromban, a Tiszti Pavilon épületében.
Bemutatta négy pilléren nyugvó választási programját a Magyar Közösség Pártja, amely elsősorban Dél-Szlovákiát és a szlovákiai magyar választókat szeretné megszólítani, szem előtt tartva az országos jelentőségű kérdéseket is. A program gazdasági, környezetvédelmi, vidékfejlesztési, oktatásügyi, egészségügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó fejezeteiről az MKP elnöke és a párt szakmai alelnökei szóltak.
Soha nem volt ilyen jó esélyünk a parlamentbe kerülésre
A Komáromban rendezett kampányrendezvényen Forró Krisztián, az MKP kampányfőnöke köszöntőjében elmondta, pártjával szemben nagyok az elvárások, hiszen már hat éve annak, hogy a felvidéki magyar közösségnek nincs képviselete a szlovák parlamentben. Ugyanakkor jelezte, az MKP-nak soha nem volt ilyen jó esélye a parlamentbe kerülésre, ezt igazolják az elmúlt években a megyei, az európai parlamenti, a köztársaságielnök-választáson és a legutóbbi két helyhatósági választáson elért kiváló eredmények.
Az MKP kvótaellenes petícióját a felvidéki magyarság legsikeresebb aláírásgyűjtési akciójának nevezte. „A migránskérdésben az MKP az egyetlen olyan párt Szlovákiában, amely elejétől fogva következetesen elutasítja a ránk erőltetett kvótarendszert. Ebben a kérdésben az itt élő polgárok oldalán állunk” – jelentette ki Forró, aki úgy véli, az MKP jól áll, és felkészült a választásokra.
Berényi: „Olyan Európai Uniót akarunk, amelyhez csatlakoztunk”
„Választási programunk négy pilléren nyugszik, foglalkozunk Szlovákia és Európa jövőjével, gazdaság- és szociálpolitikai kérdésekkel, az ország vidékfejlesztési és környezetvédelmi kihívásaival, valamint a felvidéki magyarság megmaradásának és gyarapodásának feltételeit érintő kérdésekkel” – mondta el pártja választási programjáról Berényi József.
Szlovákia és Európa jövőjét érintő kérdések kapcsán az MKP elnöke kifejtette, jóval óvatosabb és körültekintőbb bevándorlás politikára van szüksége Európának a jelenleginél, a korlátozás és ellenőrzés nélküli beáramlás ugyanis rendkívül veszélyes.
„Mi nem olyan Európai Unióhoz csatlakoztunk, ahol a karácsonyi vásárokat csak rendőri felügyelettel lehet békésen megrendezni, és nem olyan Európai Uniót akarunk, ahol öt napig hallgatnak olyan erőszakos cselekményekről, amelyek a közelmúltban Európa több pontján is megtörténtek. Mi olyan Európai Uniót akarunk, amelyhez csatlakoztunk, azt az Európát akarjuk megvédeni” – jelentette ki Berényi József, aki úgy véli, Európa és Szlovákia demográfiai problémáit nem bevándorlással, hanem családtámogatással, gyermekvállalási programokkal kell megoldani. Hozzátette, pártja egyik alapvetése – és ezt, mint fogalmazott, „nem szégyellik kimondani” -, hogy a családot egy férfi és egy nő kapcsolata alapján határozzák meg.
Nem korrupciós, hanem koalíciós partner kíván lenni az MKP
Az MKP elnöke szerint pártja választási programja hangsúlyozza leginkább Szlovákia regionális különbségeit, s foglalkozik a legátfogóbban a felvidéki magyarság és a többi nemzeti közösség megmaradásának és gyarapodásának feltételeivel. „Mi foglalkozunk a legszélesebb körben azzal a kérdéssel, hogyan lehet ebben az országban megmaradni magyarnak, ruszinnak és a többi nemzeti közösségnek” – fogalmazott.
Berényi úgy látja, hogy a következő időszak egyik legfontosabb kihívása lesz, hogy a márciusban felálló kormány hogyan tud majd megbirkózni a korrupcióval. Hangsúlyozta, az MKP nem korrupciós, hanem koalíciós partnere kíván lenni a következő szlovákiai kormányzatnak.
„Nem egészséges, ha oligarchák irányítják ezt az országot, és nem egészséges, ha az emberek számára átláthatatlan a döntéshozatal. A korrupcióellenes küzdelem a programunkban megfogalmazott alapelvek alapján sikeres lehet. Ez kell ahhoz, hogy az emberek ismét bízzanak a politikában, a politikai intézményekben” – jelentette ki Berényi.
Pártja adópolitikájáról szólva kifejtette, egy nagyon egyszerű logikából indulnak ki: a gazdag többet, a szegény pedig kevesebbet fizessen. Véleménye szerint ez – huszonöt évvel a rendszerváltozás után – jogos követelése az embereknek.
Természetes régiók kellenek!
Elmondta azt is, hogy az MKP választási programja egyértelműen összeköti a kisebbségpolitikát a nemzeti közösségek megmaradásának és a régiófejlesztés politikájával.
„Mi azt mondjuk, hogy ebben az országban természetes régiók kellenek. A jelenlegi megyerendszer nem felel meg a természetes régiók kritériumának sem gazdasági, sem földrajzi, sem nyelvhasználati szempontból. A regionális különbségek leküzdése a természetes régiók létrehozásával sokkal könnyebben menne: ilyen régiókban könnyebb fejleszteni, könnyebb közutat építeni, könnyebb vízhálózatot fejleszteni. Ez nemcsak Dél-Szlovákiát érinti, hanem az egész országot, ezért lehet ideális cél a területi önkormányzatiság újragondolása Szlovákiában” – emelte ki.
Berényi úgy véli, egy a természetes régiók mentén kialakított déli megye létrehozásával lehetővé válna a hivatalos kétnyelvűség bevezetése, valamint az is, hogy a felvidéki magyar közösség „végre saját kezébe vegye régiójának fejlesztését”. Mindehhez hozzátette, programjukban rögzítették azt is, hogy a peremvidék és a szórvány megmaradása érdekébe szükségesnek látják az oktatási és kulturális önkormányzatiság megteremtését.
A fejlett észak és a leszakadó dél között az olló egyre inkább szétnyílik
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke szerint Szlovákia egyik legfőbb gondja az aránytalan gazdaság- és régiófejlesztés. „Szlovákiában a fejlett észak és a leszakadó dél között az olló egyre inkább szétnyílik. Dél-Szlovákia járásaiban a legmagasabb a munkanélküliség, ami leginkább a fiatalokat sújtja. Nem véletlen, hogy a fiatalok elvándorlása a déli régiókból a legerőteljesebb” – mutatott rá Farkas, aki nemcsak ezt a kérdést kezeli kiemelten, hanem a fő- és alvállalkozók közti viszony kezelését.
Mint mondta, utóbbiak helyzete rendkívül méltánytalan, s ez családok ezreinek megélhetését veszélyezteti, ezért az MKP választási programja több javaslatot is megfogalmazott a probléma orvoslására.
Farkas Iván emellett hangsúlyozta, a kis- és középvállalkozások számára csökkenteni kívánják a társasági adókulcsokat: előbbiek számára 15, utóbbiak számára 18 százalékos adókulcsot vezetnének be, a zömében külföldi nagyvállalatok esetében viszont 25 százalékra emelnénk azt.
Családi adókedvezményt is bevezetnének: egy gyermek esetében öt, két gyermek esetében tizenkét, három vagy több gyermek esetében pedig huszonegy százalékkal csökkentenék a szülők személyi jövedelemadóját.
Az MKP szociálpolitikájának középpontjában a családok támogatása áll
Németh Gabriella, az MKP szociális ügyi alelnöke a párt szociális és családpolitikai elképzeléseit ismertetve elmondta, a munkanélküliség csökkentése érdekében szeretnék megújítani a mezőgazdasági termelést, s az ezzel összefüggő feldolgozóipart, hogy ezekkel az intézkedésekkel is munkahelyeket teremtsenek.
„A minimálbért meg szeretnénk emelni az átlagkereset ötven százalékára, hogy tisztességesen meg lehessen élni ebből a bérből. A családpolitika és a családtámogatás terén arra szeretnénk ösztönözni a fiatalokat, hogy merjenek gyermeket vállalni. Ezért az anyasági hozzájárulást nyolcvan százalékra emeljük, a szülői hozzájárulást pedig a minimálbér összegében határozzuk meg, és kiterjesztjük minden gyermekre. Megemeljük a családi pótlékot, és bevezetjük a magzat után járó családi pótlékot is” – sorolta a választási program szociálpolitikai prioritásait.
Oda kell figyelni az uniós támogatások elosztására
Az MKP mezőgazdasági programja abból indul ki, hogy a déli régiókban találhatók a legmegfelelőbb természeti feltételek a mezőgazdasági tevékenység folytatásához – mutatott rá Miklós László. Az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke szerint ezt a lehetőséget olyan tevékenységek támogatásával kell kihasználni, amelyek jelentős számú munkaerő-kínálattal járnak.
„Az olyan állattenyésztést, zöldség- és gyümölcstermesztést folytató kisgazdaságokat kell támogatnunk, amelyek sok munkást igényelnek” – jegyezte meg Miklós László, hozzátéve, a mezőgazdaságban komoly uniós támogatások állnak rendelkezésre, fontos azonban, hogy a pénzek elosztása megfelelő módon történjen. „Gyakran előfordul, hogy a déli régiókban, szerényebb anyagi feltételekkel, háttérrel működő gazdák nem kaptak semmit, ezért is lesz fontos, hogy benn legyünk a parlamentbe, hogy az elosztást felügyelni tudjuk” – tette hozzá.
A megyerendszer átalakítására van szükség
Közigazgatási és önkormányzati kérdésekben az MKP két prioritást fogalmazott meg, az egyik a kerületi önkormányzatok átalakítása. Úgy gondoljuk, hogy a jelenleg hatályos megyerendszert át kell alakítani, ugyanis az nem a természetes tájegységeken alapul, mindez hatásköri, jogköri és pénzügyi kérdéseket is magával vonz – jelezte Őry Péter, az MKP közigazgatási alelnöke.
Kiemelte, a perem- és szórványvidékeken az önkormányzatok mellett szeretnék létrehozni a kisebbségi önkormányzatok intézményét, ez ugyanis nemcsak a magyar, hanem más kisebbségeket is segíthet. Őry hozzátette, az MKP helytelennek tartja a megyék és helyi önkormányzatok jelenlegi finanszírozási modelljét, ezért azt javasolja, hogy az állam összes adóbevételéből előre meghatározott százalékarány kerüljön vissza az önkormányzatokhoz.
Mi magunk dönthessünk iskoláink sorsáról
Azt szeretnék, ha ebben az országban végre kiemelten kezelnék az oktatást, hiszen ez a terület nemcsak a gazdaság fellendülése és az ország versenyképessége, hanem az itt lakó polgárok életminősége szempontjából is fontos – jelentette ki az MKP oktatásügyi és kulturális ügyekért felelős alelnöke.
A. Szabó László hangsúlyozta, hogy az oktatásügyi program fontos eleme a kisebbségi önkormányzati rendszer kialakítása, ennek köszönhetően ugyanis a felvidéki magyar közösség az iskolaügyben is saját kezébe vehetné dolgai irányítását.
Az MKP alelnöke úgy véli, csak a jó, minőségi iskolákat érdemes fenntartani, olyanokat, ahol minőségi oktatás folyik, ám azoknak az iskoláknak, melyeket adminisztratív úton a kormány megszüntetne, ezt az esélyt nem adják meg. „Fontosnak tartjuk, hogy ezeknek az iskoláknak a sorsáról ne egy miniszter vagy egy állami hivatalnok döntsön, hanem ott helyben mondhassanak igent vagy nemet” – fogalmazott A. Szabó László.
Szlovákiában 2016. március 5-én tartják a parlamenti választást, melyen a Magyar Közösség Pártja a 21-es számmal indul. Az MKP a választási programot KÖZÖS AKARAT címmel fogalmazta meg, melyet január 12-én ünnepélyes keretek között mutatott be Komáromban a Tiszti Pavilon dísztermében. Az est háziasszonya Erdélyi Claudia volt. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete, Stubendek László, Komárom polgármestere, Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke. A választási program bemutatásán közreműködött a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont kórusa. A programbemutató végén Vadkerti Imre énekessel, a Kormorán együttes tagjával közösen énekelték el a Szózatot.
Az MKP választási programnyilatkozatának megtekintése, illetve letöltése.
Az MKP választási képviselőjelölt-listája ITT érhető el.
lm, Felvidék.ma
Fotó: Szalai Erika {iarelatednews articleid=”58646″}
További képek a megtekinthetők a Képgalériánkban ITT>>>.
