Megjelentek a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-program és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot felkaroló Petőfi Sándor-program idei pályázati felhívásai – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hétfőn budapesti sajtótájékoztatón. A két programra csaknem másfél milliárd forint áll rendelkezésre.
A nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a Kőrösi Csoma Sándor-programot negyedik alkalommal hirdetik meg. 2013-ban 47, 2014-ben 100 fiatal látogatott a diaszpóra magyarságához. A 2015-ben 667 millió forintos keretből megvalósuló programban szintén 100 ösztöndíjas járult hozzá a magyar identitás erősítéséhez világszerte. 2016-ban szintén 100 ösztöndíjas utazhat a diaszpóra magyarságához.
A Kőrösi Csoma Sándor-program célja, hogy fejlesszék a diaszpóra magyarságának magyar nyelvtudását, ösztönözzék a magyar közösségekben kifejtett tevékenységet és a kapcsolattartást Magyarországgal, azaz a magyar identitást megerősítsék. Olyan, a nemzet iránt elkötelezett, közösségszervező tevékenységekben jártas fiatalok pályázatait várták, akik segítenek e cél elérésében. A program keretében azt szeretnék elérni, hogy magyarországi fiatalok látogassanak el a diaszpóra közösségeihez, segítsék értékőrző munkájukat, és tájékoztatási, közösségépítő tevékenységükkel erősítsék a Magyarországhoz kötődésüket – közölte az államtitkár.
A külhoni szervezetek kérésének eleget téve 2015-ben a pályázat időtartama megváltozott: a déli félteke országaiban hat hónapig, az északi félteke országaiban kilenc hónapig maradtak a nyertes pályázók.
Tavaly március 15-én a Kőrösi Csoma Sándor-programmal párhuzamosan a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő programot is elindított a nemzetpolitikai államtitkárság – jelezte Potápi Árpád János.
A program az egykori monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot – közölte az államtitkár.
A Petőfi Sándor-program során ötven magyar fiatalt küldtek ki ezen országokba, ahol felvették a kapcsolatot a magyar szervezetekkel, egyházakkal, oktatási intézményekkel, hogy jelöljék meg azokat a területeket, ahol a legnagyobb hasznukra lehetnek ösztöndíjasaink.
A program alapvető célja, hogy a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását megerősítsék, segítsék a már meglévő kinti közösségeket. Cél, hogy ezáltal elkezdődjön a közösségi hálózatok kiépítése, és első körben lassítsa, hosszú távon megállítsa és visszafordítsa a magyarság számarányának csökkenését.
A program lebonyolítására 2015-ben 350 millió forint állt rendelkezésre, a fogadó szervezetekre anyagi teher nem hárult.
Az előző évhez hasonlóan 50 pályázót választanak és küldenek ki idén is a Kárpát-medencébe 9 hónapra.
Mindkét programnál 20 év az alsó korhatár, jelentkezési feltétel még a közép- vagy felsőfokú végzettség, és a szakmai felkészültség. Az eltelt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a Kőrösi-programhoz hasonlóan a Kárpát-medencei szórványközösségekben is nagy sikere van a kezdeményezésnek. Az ösztöndíjasok segítségével a többi között folklórfesztiválok, nyelvtanfolyamok és különböző népművészeti táborok valósultak meg. Több régióban indult be újra, illetve szerveződött most meg a magyaroktatás, például Macedóniában vagy a szlovákiai Léván.
A 150 fiatal óriási munkát vállalt és teljesített, és olyan embereket nyertek meg a nemzetpolitikának, akikre később is számítanak, akik sokat adtak az ottani magyar közösségeknek és akik sokat kaptak tőlük – összegzett Potápi Árpád János.
Grezsa István kormánybiztos úgy fogalmazott: ami összetartozik, az összenő, a két program pályázati felhívásai egy időben jelennek meg. Igyekeznek minél több helyen, nagyobb egyetemeken, néptánccsoportoknál is meghirdetni a pályázatokat -tájékoztatta a Felvidék.ma-t Soós Zoltán Nemzetpolitikai Államtitkárság
Nemzetpolitikai Stratégiai Tervező és Tájékoztatási Főosztály főosztályvezető-helyettese.
Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”58214,56873,55766,55765″}
