A komáromi Limes Galéria hajójában nyílt meg március 11-én az a tárlat, amely a történelmi Magyarország szecessziós építészeti örökségét vonultatja fel képes tablókon. A kiállítás Brüsszel, Szabadka és Budapest után érkezett meg Komáromba.
A kiállítás Papp Linda és Zámbó Lilla kurátorok felügyeletével, illetve Bagyinszki Zoltán fényképeinek és Szögi Tamás makettjének felhasználásával készült. A több helyen bemutatott tárlat kezdeményezői és egyben védnökei Sógor Csaba és Csáky Pál, európai parlamenti képviselők. A Pro Arte Danubií, Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás és a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás szervezésében megvalósuló kiállítás egy hónapon át látogatható.
A péntek esti ünnepélyes megnyitón Sógor Csaba, az RMDSZ és Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselői osztották meg gondolataikat a közönséggel. Farkas Veronika művészettörténész, házigazda üdvözölte Stubendek Lászlót, Komárom polgármesterét, Duray Miklóst, a SZAKC elnökét és a társulás igazgatóját, Pogány Erzsébetet valamint a történelmi egyházak képviselőit. A látogatók között több közéleti személyiség is jelen volt, többek között Mészáros Alajos politikus, EP képviselő és a Kossuth-díjas Boráros Imre, feleségével. Az ünnepi megnyitó hangulatát Záhorská Renáta operaénekes emelte Bartók zongora-kíséretes szólóénekre írott népdalfeldolgozásával. Zongorán Prágay Mariann kísérte.
Sógor Csaba megnyitó beszédében kiemelte a magyar szecesszió különbözőségét az európaitól: a nyugat-európaitól teljesen eltérő karakterrel rendelkező építészeti stílusnak helyi változatai alakultak ki. Mint mondta, a 19. század végi építészeket – más európai építészekhez hasonlóan – a nemzeti formanyelv kialakítása foglalkoztatta. „1890 és 1914 között több mint húszezer szecessziós épület épült a történelmi Magyarországon – ennek a színe-java látható a jelenlegi kiállítás nagyméretű fotóin. Egyik-másik megkopott, romos állapotban van: az új gazdái ezeknek az épületeknek nem mindig érezték magukénak ezeket az épületeket és nem vigyáztak rájuk kellő képen” – fogalmazott Sógor Csaba. Külön megemlítette, hogy a szabadkai szecessziós zsinagógát a közeljövőben újítják fel a magyar állam támogatásával.
„Ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi gyönyörű épület születhessen három dolog kellett: béke, anyagi feltételek és elkötelezett emberek. Ezek az építészek egyszerre tudtak lenni európaiak és magyarok, anélkül hogy feladták volna egyiket vagy a másikat. Követendő példa ez számunkra” – mondta Sógor Csaba.
Beszámolt arról is, hogy az első alkalommal nyílt brüsszeli kiállítást öt (Magyarország, Románia, Szlovákia, Szerbia és Ukrajna) ország hat magyar nemzetiségű európai parlamenti képviselője képviselte, ami már magában elgondolkodtató. „Saját sorsunkat, jelenünket látva és a jövőnket kutatva fel kell tennünk a kérdést: hogyan lehetünk mi, magyarok európaiak és hogyan tehetnénk mi Európát is ismét magyarrá?”
Csáky Pál kiemelte, hogy a brüsszeli Mini Európa makettparkban Szlovákiát a Lechner Ödön által tervezett pozsonyi Kék templom képviseli – aminek nem feltétlenül van szlovák eredete – emlékeztetett. Ennek kapcsán Sógor Csaba elmondta, hogy az „eredetfacsarásnak” Romániában, de akár Szerbiában is van példája. „Örülünk, hogy akár a románok, akár a szlovákok magukénak érzik a magyar kultúra jeles képviselőit. Ezért is érezzük úgy, hogy van helyünk Európában” – mondta némi iróniával.
Sógor Csaba hangsúlyozta, hogy kiállításuk célja a magyarság összetartozásának erősítése, valamint „felelősségtudatunk elmélyítése, hiszen nekünk magyaroknak helyünk és feladatunk van Európában, a többi között az eleink által ránk hagyott szellemi örökséget is meg kell őriznünk” – fejezte be ünnepi gondolatait.
Az Európai Parlament Néppárti Képviselőcsoportjának (EPP) támogatásával létrejött kiállítás április 10-ig látogatható.
A kiállítás megnyitóján készített felvételeket ITT>> megtekinthetik.
Szalai Erika, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”59387,57932,57415,56371″}
