Pár évvel ezelőtt egy hetilap keresett meg egy ankét kapcsán. A kérdés az volt, hogy szerintem miért jobb, ha a magyar gyermek magyar iskolába jár, nem pedig szlovák iskolába?
Én egy kísérlet elvégzését ajánlottam minden olyan magyar szülőnek, aki szlovák iskolába akarja íratni a gyermekét. Olvasson el egy szöveget előbb szlovákul, majd magyarul is, és rögtön látni fogja a különbséget. Még ha jól is beszéli a szlovákot, akkor is nehezére esik, hogy egy idegen nyelvű szöveget értelmezzen, mert azt mindenekelőtt le kell fordítania az anyanyelvére, amelyben otthonosan mozog. A fordítás során pedig elvész egy csomó információ, amely az eredeti szövegben benne van.
Így aztán a gyermeke is eleve hátránnyal indul majd, mivel egy számára idegen nyelven kellene helytállnia, olyan gyerekekkel versenyezve, akiknek az az anyanyelvük. Előfordulhat, hogy ami egy anyanyelvén tanuló gyereknek elegendő magyarázat, az nála bővebb kifejtést igényel, és a szlovák tanár a szlovák iskolában nyilván a szlovák gyerekekhez fog alkalmazkodni. Ezért aztán óhatatlanul érik őt kudarcok az iskolában, míg végül a tanulástól is elmegy a kedve.
Így aztán a szülő épp az ellenkezőjét fogja elérni annak, amiért szlovák iskolába íratta gyermekét.
Azt remélte, hogy a szlovák iskolából előnnyel indulhat majd az élet nevű versenyben, csakhogy ennek pontosan az ellenkezője történik. A gyerek az első adandó alkalommal abbahagyja a tanulást, hiszen ahhoz csak kudarcélmények kapcsolódnak, és így, végső soron nem tudja majd kibontakoztatni valódi képességeit.
Mert minden gyerekben ott van elrejtve az igazgyöngy, amit csak egy hozzáértő pedagógus tud a felszínre hozni, aki az anyanyelvén szól a gyerekhez!
Ezért aztán azt tanácsolom minden magyar szülőnek, aki szlovák iskolába akarja íratni a gyermekét, hogy fontolja meg jól a döntését, mert a gyermeke jövőjét határozza meg!
(Kép: shutterstock.com)
