Terror Brüsszelben

Súlyos terrortámadás-sorozat rázta meg tegnap Brüsszelt. Összeállításunkban az eddig ismert tényeket, valamint a szlovákiai és magyarországi reakciókat, fejleményeket foglaltuk össze.

Az Iszlám Állam halálos bosszúja

Véres merényletsorozattal torolta meg Brüsszelben az Iszlám Állam a tavaly novemberi, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletekért felelős Saleh Abdeslam lefülelését. A párizsi vérengzés kitervelőjét a belga rendőrök fogták el a múlt héten – akkor a francia belügyminiszter, Bernard Cazeneuve komoly csapásként értékelte a terrorszervezetre nézve a sikeres akciót. A válaszcsapás azonban nem váratott sokáig magára: 2016. március 22-én a reggeli órákban egy alaposan kitervelt, jól összehangolt terrorakció folyamán különböző helyszíneken három bomba robbant. Az eddigi jelentések szerint 31 ember vesztette életét, 250-nél is több a sérültek száma.

Az első két bomba Brüsszel legfontosabb légikikötőjében, a Zaventem repülőtéren robbant fel, aminek következtében 11 ember vesztette életét. Ezt követően az uniós negyedtől mindössze pár száz méterre lévő Maalbeek metrómegállónál robbantottak a terroristák, a halálos áldozatok száma itt húsz fő volt.

A repülőtéren végrehajtott mészárlás bestialitását bizonyítja, hogy az első, kisebb hatóerejű bombát afféle zűrzavarkeltő célzattal robbantották fel a becsekkoló pultoknál. A megriadt emberek ekkor a kijáratok felé özönlöttek, ahol viszont felrobbant a második, nagyobb erejű bomba. Melynek pusztító hatását szögekkel növelték a terroristák.

Egy órával később pedig a brüsszeli metróban történt robbanás a Maalbeek állomásnál.

A terrortámadások után azonnal lezárták a brüsszeli metrót, sőt a teljes tömegközlekedést, lezárták a francia határt, elrendelték a legmagasabb szintű terrorkészültséget és megindult a hajtóvadászat a terroristák ellen. Két merénylőt már azonosítottak: a repülőtéren a hatóságok előtt már jól ismert El Bakraoui-fivérek követtek el öngyilkos merényletet.

Robbantás a metróban

Másodfokú terrorkészültség Szlovákiában és Magyarországon is

A brüsszeli támadásokra reagálva a magyar kormány azonnal elrendelte a másodfokú terrorkészültséget az országban. A kettes szintű készültség (ami a második legmagasabb szintű) akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak, vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre. A fokozatot a fenyegetettségi szint fennállásáig, illetve mindaddig fenn kell tartani, amíg az ellenőrzött információk nem utalnak a fenyegetettség szintjének csökkenésére, megszűnésére. Az intézkedés következtében a forgalmasabb csomópontokon, pályaudvarokon, legforgalmasabb közterületeken megjelentek a Terrorelhárítási Központ állig felfegyverzett egységei. Orbán Viktor miniszterelnök mai bejelentésében leszögezte: a másodfokú készültséget fenntartják, vagy esetleg még emelni is fogják a határokon.

Szlovákiában Robert Kaliňák belügyminiszter rendelte el a másodfokú terrorkészültséget, amely március 22-én este 10 órakor lépett érvénybe Szlovákia teljes területén. Ezt a fokozatot akkor rendelik el Szlovákiában, ha terrorcselekmény történik az EU vagy a NATO valamelyik tagállamában és ennek lehetnek hatásai az országra is. Csehország elsőfokú készültséget vezetett be.

Félárbocon a lobogók, együttérző és elítélő nyilatkozatok

Andrej Kiska köztársasági elnök döntése nyomán tegnap félárbocra engedték az állami lobogót a pozsonyi Grassalkovich-palota udvarán. Az államfő együttérzését fejezte ki a terrortámadásban elhunytak hozzátartozóinak és egyúttal szolidaritásáról biztosította Belgiumot. Üzenetében elmondta: “óvatosnak kell lennünk, de nem engedhetjük meg, hogy legyőzzön bennünket a félelem”. Kiska szerint Szlovákia minden szükséges lépést megtesz az polgárok biztonságának szavatolása érdekében.

Robert Fico miniszterelnök az új koalíciós szerződés aláírását követően nyilatkozott a brüsszeli tragédiáról. Szomorúságának adott hangot amiatt, hogy ilyen körülmények között kellett megejteni az aláírási ceremóniát. “A mai jeles esemény súlyos és tragikus események árnyékában történik. Mint miniszterelnök, teljes szolidaritásomról biztosítom a belga kormányfőt és mint polgár együttérzek a belgákkal és mindenkivel, aki elveszítette hozzátartozóját, barátját” – fogalmazott Fico. Nem felejtett azonban hazafelé üzenni: szerinte ugyanis csak az erős, stabil kormányok képesek reagálni a terrorizmusra, így a továbbiakban is nyugalomra van szükség az országban.

Csáky Pál szerint a nyugat-európai politikusok is felelősek

„Nagyon mérges vagyok az európai liberálisokra és szocialistákra: értelmetlen, túlzó, ön- és közveszélyes nézeteik erőltetésével megbénítják a rendőrség és a titkosszolgálatok munkáját” – nyilatkozta Csáky Pál EP-képviselő a brüsszeli terrortámadásokkal kapcsolatban. „Ezredszerre is ki kell mondanunk, hogy a terroristák és a bűnözők védelme nem az emberi jogok védelme, ez teljesen torz felfogás, s aki ezt kritizálja, az a maradi. Igen, a nyugat-európai politikusok nagyban felelősek azért, ami bekövetkezett – s ennek a szörnyű eseménysornak a következményeit nem ők, hanem ártatlan emberek szenvedték el. Egyértelműen szigorítani kell az előírásokon –  európai és tagállami szinten is” – fogalmazott Csáky.

Richard Sulík európai parlamenti képviselő, a legerősebb ellenzéki párt (SaS) elnöke is együttérzését fejezte ki, ugyanakkor rámutatott: Brüsszel már régóta a a terroristák központja. Szerinte Európának végre tudomásul kéne vennie, hogy háborúban áll és el kéne kezdenie végre védekezni. A megoldás végképp nem a törökökkel kötött paktumok, hanem a védelem megszervezése – véli Sulík.

Az MKP sajtóközleményében azt írja, “a brüsszeli terrortámadás ismét az egész emberiséget érinti, és nemcsak Európát, hanem az egész világot megrázta. (…) Ez a terrorakció is megerősíti aggályainkat Európa jövőjét illetően és arra int, a civilizált világnak össze kell fognia békés, biztonságos életünk visszaállítása érdekében.”

Az egyház is felszólalt a terrortámadás után: Stanislav Zvolenský, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke a pozsonyi püspöki hivatal kápolnájában gyertyát gyújtott az áldozatok emlékére.

 

Csehországban is fokozott biztonsági intézkedések léptek életbe

Csehországban már kedd reggel óta fokozott biztonsági intézkedések vannak érvényben, kedd délután pedig az első fokú terrorveszélyt is kihirdették az országban.

Megerősítették az öt nemzetközi repülőtér, valamint a prágai metró állomásainak az őrzését. Szerda reggel óta a rendőri járőröket hivatásos katonákkal is megerősítették. A kormány kedd esti rendkívüli ülésén született döntés szerint két hónapon át 550 katona segít a rendőröknek a felügyelni a közrendre.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök ismételten azt hangoztatta, hogy megelőző intézkedésekről van szó, és Csehországot a biztonsági szolgálatok értesülései szerint semmiféle közvetlen terrorista veszély nem fenyegeti. Prágában nem tudnak arról, hogy a brüsszeli robbantásoknak cseh áldozata vagy sebesültje is lenne.

A prágai sajtó felhívja a figyelmet arra, hogy a terroristák a helyi muzulmán közösségekben hátországot találnak maguknak, ami pedig az európai bevándorló és integrációs politika csődjének bizonyítéka.

Az a könnyedség, amellyel a terroristák az Európai Unió szívében is képesek támadni, egyértelműen azt bizonyítja, hogy a jelenlegi Európa képtelen megelőzni és elhárítani ezeket a támadásokat – állítja a szerdai cseh sajtó a brüsszeli robbantásokra reagálva.