Két olyan választást is tartottak a közép-európai térségben, ami a magyarságot is érinti. Ezen a hétvégén zajlottak Délvidéken a parlamenti, a tartományi és az önkormányzati választások, míg Ausztria államelnököt választott.
Szerbia
A jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) nagy fölénnyel nyerte meg az előrehozott parlamenti választást. Aleksandar Vucsics pártja 48,25 százalékkal győzött. A becslések szerint ez 131 mandátumot jelent számukra, azaz egyedül is többségük lesz a 250 fős szerbiai parlamentben. A második helyen az Ivica Dacic vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 11 százalékkal, a harmadik helyen pedig a korábbi becsléseket is felülmúlva, a voksok 8 százalékát megszerezve az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) végzett, amely korábban szoros szövetségese volt Vucsicsnak. A mára Európa-párti reformista ugyanis korábban meglehetősen radikálisnak volt tekinthető. Ezt igazolja, hogy Vucsics eddigi baloldali koalíciós partnere, a most második helyen végző Szerbiai Szocialista Párt egyértelműen Slobodan Milosevics utódjának tekinthető, de mind a három párt elkötelezetten harcolt korábban Nagy Szerbia eszményéért.
A törvényhozásba továbbá a Demokrata Párt (6,1%), és az Elég! Mozgalom (5,7%) jutott be.
A kormányfő Vucsics kijelentette, további négy évre, azaz egy teljes mandátumra van szüksége ahhoz, hogy Szerbiát az Európai Unió kapujáig kormányozza.
Bár Szerbiában hat magyar párt is működik, a parlamenti választáson egyedüliként a Vajdasági Magyar Szövetség vett részt, amely azt tűzte ki céljául, hogy megtartsa eddigi állásait és legalább hat mandátumot szerezzen. Ennyit szereztek ugyanis két évvel ezelőtt 2,2 %-os támogatottsággal. Viszont úgy tűnik, némileg csökkenni fog a számuk és csak 4 mandátum jött ki 1,52%-os szavazataránnyal. A nemzeti kisebbségek pártjainak parlamentbe jutása ugyanis nem az 5 százalékos küszöb elérésétől függ: a természetes választási küszöb használata van érvényben, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt. Ehhez általában 12-16 ezer voksot kell gyűjteni.
Vajdasági tartományi választások
A vajdasági parlamentben is az SNS-nek lesz a legtöbb képviselője, a 120 mandátumból 63 az övék lett. Jelentősen gyengült viszont az eddig hatalmon lévő DS támogatottsága a Vajdaságban is, ahol 16 év után történik váltás. A VMSZ itt is gyengült, 5,1 százalékot szerezve az eddigi hét helyett csak hat képviselője lesz a Pásztor István vezette pártnak. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének és a Horvátok Demokratikus Közösségének koalíciója pedig 2 helyet szerzett, emellett egy szlovák kisebbségi párt szerzett 1 mandátumot. A stratégiai városokat illetően Szabadkának szerb, míg Zentának, Topolyának és Magyarkanizsának a VMSZ színeiben mandátumot szerző magyar polgármestere lesz.
„Ilyen mértékű negatív, támadó kampány a VMSZ ellen még sohasem folyt, mint most. Politikai ellenfeleink programja gyakorlatilag abból állt, hogy bennünket támadtak. Ennek viszonylatában úgy gondolom, hogy elfogadható az eredményünk, hiszen kis veszteséggel ugyan, de megtartottuk a pozícióinkat, és nagyjából ugyanolyan befolyásunk lesz a döntésekben. Sőt, folynak a tárgyalások azt illetően, hogy a VMSZ kormánytényező legyen. Továbbra is biztos pontot jelentünk a magyar közösség számára, amelynek érdekében a lehető legtöbbet szeretnénk elérni” – nyilatkozta Fehér Szabolcs, a VMSZ Ifjúsági Fórumának elnöke.
Kép: 24.hu
Ausztria
Nagy meglepetés van kilátásban Ausztriában, ugyanis a két régi jelentős párt, a szocdemek és a néppárt jelöltjei 11-11 százalékot értek csak el, és nem kerültek be a második fordulóba.
Az osztrák szövetségi elnökválasztást harminchat százalékos eredménnyel Norbert Hofer, a radikális jobboldali Szabadságpárt jelöltje nyerte, messze megelőzve a zöldpárti Alexander Van der Bellent és a független Irmgard Grisst.
A második helyezett zöldpárti politikus jellemzően csak Bécs gazdagabb kerületeiben tudott nyerni, így valószínűsíthető, hogy a következő kört is a radikális Hofer nyeri, ami alapvető változásokat eredményezhet az osztrák politikában.
(Felvidék.Ma/MTI/Mandiner)
