Dobó István-szobrot avattak Nagyszelmencen

Felavatták Dobó István mellszobrát a hős várkapitány nevét viselő nagyszelmenci alapiskola udvarán. A jelenlegi szlovák-ukrán határon fekvő magyar faluban június 3-án megtartott rendezvényen Grezsa István, Magyarország kormányának miniszteri biztosa mondott ünnepi beszédet. A nap során negyedik alkalommal tartották meg a Dobó István Emlékversenyt.

A nagyszelmenci Dobó István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola udvarán ünnepélyes keretek között felavatták Dobó István mellszobrát. A rendezvényt Hack László iskolaigazgató nyitotta meg, aki szólt a határ menti településen fekvő intézmény eredményeiről és céljairól, illetve iskolájuk szerepéről a magyar nemzeti identitás és kultúra megőrzésében, továbbadásában. Hangsúlyozta továbbá a Dobó-kultusz ápolásának jelentőségét is. Az iskolaigazgató szavait Wass Albert Üzenet haza című versének utolsó soraival zárta: „Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad.”

Hack László, a nagyszelmenci iskola igazgatója (Fotó: Varga Tibor)

Ezt követően felavatták az alkotást, Túri Török Tibor, keszthelyi szobrász művét. Dobó mellszobrát Grezsa István, miniszteri biztos, Hack László és Túri Török Tibor leplezték le.

Lekerült a lepel Dobó István legújabb Ung-vidéki szobráról (Fotó: Varga Tibor)

Az alkotás leleplezése után Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa tartott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a szobor az iskola fontos része lesz, mert emlékeztet küzdelmeink megvívására és figyelmeztet magyarságunk megvédésére. „Ha Dobó Istvánra tekintünk az iskola udvarán, jusson eszünkbe a kitartó hit, az elköteleződés és a megingathatatlanság” – mondta az anyaországi politikus, majd rámutatott, hogy: „érhetnek bennünket is kudarcok, de ez nem ok arra, hogy feladjuk, hanem éppen ellenkezőleg, ilyenkor kell még tudatosabban kiállni céljaink, kötelességeink mellett.”

A miniszteri biztos kiemelte, megtiszteltetés és különleges érzés, hogy a kettézárt faluban Dobó-szobrot avathat a nemzeti összetartozás napja előestéjén. Mint mondta, a várkapitány már régen az égbe tért, de szellemisége ma is él a magyar nemzet Ung-vidéki határán. E kapcsán megemlítette azt a dobóruszkai templomban megtartott jótékonysági koncertet, ahol a szomszédos Kaposkelecsény templomának javítására gyűjtöttek a minap, továbbá rámutatott a magyar iskolaválasztás és a magyar névhasználat fontosságára.

Grezsa István ünnepi beszéde (Fotó: Varga Tibor)

Grezsa István beszéde zárásaként gratulált és köszönetét fejezte ki, hogy a község, illetve az iskola, amely előtt ezentúl az egri hős szobra áll, ápolja Dobó kultuszát, valamint megőrzi és továbbviszi a magyar szellemiséget.

A vendégek között jelen volt Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége országos elnöke, Pathó Marianna, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának képviseletében, Bitay Levente, kassai konzul, Szajkó Gábor a Rákóczi Szövetség képviseletében, illetve Gabri Rudolf mint a nagykaposi Magyar Közösségi Ház vezetője.

A vendégek egy része (Fotó: Varga Tibor)

A program további részében a történelmi egyházak képviselői mondták el imáikat, majd ünnepi műsor következett, amelyben közreműködtek az iskola tanulói és Usztics Mátyás, a Nemzeti Kamara Színház alapító igazgatója, aki Dobó esküjét adta elő.  Az esemény koszorúzással ért véget.

Grezsa István és Bitay Levente (Fotó: Varga Tibor)

A szoboravató ünnepség előtt lezajlott a IV. Dobó István Emlékverseny, amelynek keretében kiértékelték a Dobó-rajzversenyt, lehetőség volt korabeli viseletek, fegyverek, mesterségek megismerésére, valamint különféle előadásokon, ügyességi versenyeken és hagyományőrző foglalkozásokon vehettek részt a széles környék magyar iskoláinak diákjai. Az emlékverseny célja hagyományosan a magyar értékek megőrzése és továbbadása, amelyhez a szervezők Dobó István életének és hőstetteinek, illetve a kor történelmének felelevenítésével akarnak hozzájárulni.

A történelmi egyházak képviselői (Fotó: Varga Tibor)

Dobó István, az egri vár híres védője a Nagyszelmenccel szomszédos Dobóruszkán született 1502-ben, ahol az általa épített katolikus templomban helyezték örök nyugalomra.