Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke október 2-ra országos népszavazást tűzött ki. A választópolgárok a következő kérdést olvashatják a szavazólapon: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Az alábbiakban a referendummal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze.
A népszavazási kérdést 2016. február 24-én Magyarország Kormánya nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A referendum akkor lesz érvényes és eredményes, ha az összes választópolgár, azaz a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező „külhoni” regisztrált választópolgárok több mint a fele érvényesen szavaz. Az országos népszavazás akkor lesz eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.
Az országos népszavazáson az szavazhat, aki magyar állampolgár, a 18. életévét betöltötte, vagy annak betöltése előtt házasságkötéssel nagykorúvá vált, továbbá a bíróság nem zárta ki a választójogból.
Szavazni a szavazás napján, 2016. október 2-án (vasárnap) 6 órától 19 óráig lehet. A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok abban a szavazóhelységben szavazhatnak, amelynek a választó névjegyzékében szerepelnek. (Az erről szóló értesítőt már mindenkinek kézhez kellett kapnia.) Ezután a voksolni kívánónak igazolnia kell személyazonosságát és a lakcímét. A szavazólap átvételét a választópolgár aláírásával igazolja. Szavazni az „Igen” vagy a „Nem” melletti körbe írt, két egymást metsző vonallal (pl. X vagy +) lehet.
A Nemzeti Választási Bizottság augusztus 3-án hagyta jóvá az októberi népszavazás szavazólapjainak mintáit (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
Fontos tudni, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, aki a szavazás napján külföldön szeretne élni a választójogával, külképviseleten (nagykövetségen, főkonzulátuson) adhatja le szavazatát.
A külképviseleten való szavazáshoz a választópolgárnak kérelmeznie kell a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét legkésőbb 2016. szeptember 24-én 16 óráig a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy itt. A kérelem levélben történő benyújtásához a formanyomtatvány letölthető innen. A kérelem alapján a jegyző felveszi a választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti szavazók névjegyzékéből. Így a szavazás napján a választópolgár kizárólag a megjelölt külképviseleten adhatja le szavazatát. A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag személyesen, Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők (külhoni magyarok) szavazása
A voksoláson a „külhoni” magyarok is részt vehetnek, mivel Magyarország Alaptörvényének XXIII. cikke alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy országos népszavazáson részt vegyen.
Az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár, aki a 2014-es országgyűlési választások előtt, vagy azóta regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt.
A választási regisztráció folyamatosan zajlik, viszont a következő referendumon csak az a „külhoni” magyar állampolgár vehet részt, akinek a regisztrációs kérelme 2016. szeptember 17-ig beérkezik a Nemzeti Választási Irodához.
Aki eddig a regisztrációs kérelmet nem nyújtotta be, az megteheti postai úton, vagy online. A kérelem a Nemzeti Választási Iroda oldalán itt érhető el.
A választási regisztráció igénylésének feltétele a magyar állampolgárság, amelyet a névjegyzékbe való felvételhez igazolni kell magyar személyi azonosítóval, érvényes magyar útlevéllel, magyar honosítási okirattal, vagy magyar állampolgársági bizonyítvánnyal. Az érintett nem rendelkezhet sem magyarországi állandó lakóhellyel, sem bejelentett tartózkodási hellyel, valamint betöltötte a 17. életévét, vagy betöltötte a 16. életévét és házasságot kötött, és a házasságkötésének a magyarországi anyakönyvezése megtörtént. Itt is feltétel, hogy magyar bíróság ne zárja ki a regisztrálni kívánót választójogából.
A névjegyzékbe vétel módja
Az, hogy a választópolgár regisztráció útján vagy automatikusan kerül a névjegyzékbe attól függ, hogy a magyar lakcímnyilvántartás szerint milyen lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezik. Például ha a választópolgárnak külföldi cím van bejegyezve lakóhelyként a nyilvántartásba, akkor regisztrálnia kell akkor is, ha van magyarországi tartózkodási helye, és akkor is, ha nincs.
Szintén regisztrálással kerülhet be a névjegyzékbe, ha a nyilvántartás szerint a választópolgárnak sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs Magyarországon, vagy ha a magyar lakcímnyilvántartásban nem szerepel. Nem kell regisztrálnia annak a személynek, aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, vagy ha nincs sem magyarországi, sem külföldi lakcím bejegyezve a lakcímnyilvántartásba, de van érvényes magyarországi tartózkodási helye.
