Az október 2-án megrendezett kvótareferendumon részt vehettek a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is. A várakozásokkal ellentétben azonban kevesebb érvényes külhoni voks érkezett. Utánajártunk a számoknak.
Hat év telt el azóta, hogy hatályba lépett az egyszerűsített honosítási eljárás. A törvénymódosítás lényege, hogy a határon túli magyaroknak nem szükséges Magyarországon letelepedniük ahhoz, hogy állampolgársághoz jussanak – elegendő csupán magyar származásuk igazolása.
Kettős állampolgárság Felvidéken
A kettős állampolgárságról szóló törvény 2010. augusztus 20-án lépett hatályba, azonban egyes érintett országok vezetése – Szlovákia és Ukrajna – nem nézte azt jó szemmel. Ennek következtében Robert Fico szlovák miniszterelnök az 1993-as szlovák állampolgársági törvényt oly módon átalakította, hogy megakadályozza Szlovákia lakosai számára egy másik ország állampolgárságának felvételét. Ez a törvénymódosítás negatívan hatott többek között az országban élő magyarokra is, akik végre lehetőséget kaptak a magyar állampolgárság megszerzésére.
A kedvezményes honosítási eljárás bevezetése óta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint évente pár száz magyarországi lakcímmel rendelkező szlovákiai állampolgár veszi fel a magyar állampolgárságot. (Arról viszont nincs adat, hogy hányan kérvényezték a magyar állampolgárságot Szlovákiából magyarországi lakcím nélkül.) A KSH közlése szerint míg a 2000-es évek elején ez évente hozzávetőlegesen 100 főt jelentett, addig 2010 után a magyarországi lakcímmel rendelkező kettős állampolgárok száma a négyszeresére emelkedett: 2011-ben már 414 személy tette le a magyar állampolgársági esküt. A további időszakban a kezdeti lelkesedés kissé visszaesett – mindazonáltal így is minden évben párszázan szereztek kettős állampolgárságot: 2012-ben 307, 2013-ban 202, 2014-ben 310, valamint 2015-ben 208 fő.
A határon túli magyarság részvétele a népszavazáson
Az idei népszavazás során 270 ezer magyar lakcímmel nem rendelkező szavazót regisztráltak a világ különböző pontjairól. Ehelyett végül csupán 80 ezer levélszavazat lett leadva, amelyből csaknem 22 ezer érvénytelen volt. A határon túli magyarság részvételi aránya a kvótareferendumon változó volt: Romániából 30 ezer szavazat érkezett, Szerbiából pedig 15 ezer. A Kárpátaljáról, illetve Felvidékről voksolók száma azonban nem állapítható meg pontosan, ugyanis a Nemzeti Választási Iroda a két államból beérkezett szavazatokat egy kalap alá vette: a „kettős állampolgárságot tiltó országok” címszó alatt. A választási eredmények alapján ez 359 főt jelentett csupán, azonban a felvidéki magyarok a postán elküldött voksok nagy részét valószínűsíthetően Magyarország területén adták le, amelyek száma 612 volt, – kérdéses azonban, hogy ezek közül valójában hány felvidéki szavazat került ki. Éppen ezért igencsak nehéz meghatározni azt, hogy azokból az országokból, ahol tiltják a többes állampolgárságot, hány szavazat érkezett.
A felvidéki választópolgárok egy része a pozsonyi konzulátuson adta le voksát, ahol a névjegyzékbe beregisztrált választópolgárok szinte kivétel nélkül megjelentek. Fontos megjegyezni, hogy ezt annak ellenére tették meg, hogy a részvétel felettébb nehéz lehetett számukra a lebukás veszélye miatt.
Némedi Lajos, a Fidesz-KDNP képviselője a népszavazást követő nyilatkozatában kiemelte a határon túli magyarok magas részvételi arányát a népszavazáson. Magatartásukat – a nehéz körülmények ellenére – példaértékűnek tartotta azok számára, akik magyarországi lakosként nem vettek részt a referendumon.
(Forrás: KSH/NVI/Felvidék.ma)
