Somorján november 13-án leplezik le Mátyás király szobrát a városháza előtt. Legutóbb emiatt háborodtak fel a Somorjára betelepültek. S nem csak ők. Sajnos…
Az alábbiakban Kovács Koppány ezzel kapcsolatos írását olvashatják:
Mátyás király 1466. november 9-én és 10-én vadászott a somorjai erdőkben és a városháza melletti épületben szállt meg. Ennek pontosan 550 éve.
De ki is volt Mátyás király? Nemcsak a magyar, hanem az európai történelemnek is az egyik legkiemelkedőbb uralkodója volt. Az ő érdeme Magyarország, s egyben a mai Szlovákia területének politikai megerősödése és gazdasági felvirágzása. Mátyás a reneszánsz művészetek és tudományok nagy pártolója is volt. Neki köszönhető a reneszánsz és a humanizmus meghonosodása térségünkben, mely a szlovák irodalom alapjait is lerakta. Udvarában híres művészek és történészek működtek, mint Galeotto Marzio, vagy Janus Pannonius. De ő alapította az első egyetemet is, éppen Pozsonyban, 1467-ben Academia Istropolitana névvel.
Somorja büszke arra, hogy ilyen nagy uralkodó járt itt és töltött pár napot a városunkban. A város büszke múltjára, történelmére. Fontosnak tartjuk, hogy a szlovák és magyar gyerekek is ismerjék és tiszteljék annak a városnak múltját, történelmét, ahol élnek. De hogyan várhatnánk el ezt a gyerekektől, ha az idetelepült szüleik sem tisztelik a várost és annak múltját? Hogyan fogják akkor a gyermekeik tisztelni a várost, milyen polgáraivá válnak majd?
A kulturális bizottság ajánlása alapján az idei év Mátyás király éve. Tavasszal az összes óvodás és kisiskolás egy egyedi Mátyás kifestőt kapott ajándékba. Július elején reneszánsz napot rendezett a kultúrház a Korona udvarban Mátyás király tiszteletére. Tavasztól egy sorozat indult Mátyás király életéről a Somorja és vidéke lapban, hogy Mátyás életéről és uralkodásáról minden háztartásban olvashassanak. Ennek az ünnepi évnek a csúcspontja lesz november 13-án a Mátyás-szobor leleplezése, melyet a híres győri szobrász, Lebó Ferenc készít.
Ennek a szobornak az összetartozást és az egymás iránti tiszteletet kell jelképeznie. Nem a kulturális összetartozást, hiszen a szlovákok és magyarok kulturálisan a közös történelmüknek köszönhetően összetartoznak, ez tény. Én egyszer sem hallottam, hogy a pozsonyiak apelláltak volna az évente nagyszámú turistát vonzó, nagyszerű koronázási ünnepségek ellen, pedig egykori magyar királyokat koronáznak, és Pozsonyban is biztosan lenne mire fordítani a város pénzét. Büszkék a koronázó fővárosi múltjukra.
Minden igaz szívű somorjainak is büszkének kell lennie városára és annak történelmére. Ezért tisztelettel kérem a samorincan.sk főszerkesztőjét, próbálja meg ezt az eszmét népszerűsíteni, segítsen az ideköltözött polgároknak megismerni a helyet, ahol élnek. A szobor és a város elleni propaganda sértő a szobrot készítő művészre és a múltjukat tisztelő somorjaiakra nézve.
Tanuljunk meg végre örülni dolgoknak a városban, ne csak a negatívumokat és a bulvárt tartsuk szem előtt!
Elhangzott az október 27-i a városi képviselő-testületi ülésen.
