Amennyiben a parlament rövid időn belül nem javasol újabb alkotmánybíró-jelölteket, Andrej Kiska köztársasági elnök hivatalosan is a Velencei Bizottsághoz fordul jogi szakvéleményért az alkotmánybíró-kinevezések körül kialakult helyzet kapcsán. Kiska azután tette ezt a kijelentést, hogy fogadta Gianni Buquicchiót, a Velencei Bizottság elnökét. A Velencei Bizottság elnökével Robert Fico kormányfő is találkozott.
A Velencei Bizottság az Európa Tanács tanácsadó testülete. Fő tevékenysége az alkotmányozási tanácsadás a tagállamok számára, de az alkotmányokhoz közel eső egyéb törvénykezési területekkel – kisebbségi jog, választási jog – is foglalkoznak. Véleménykéréseket befogad a szervezet a tagállamoktól és az Európa Tanács szerveitől, vagy más nemzetközi szervezetektől, így az Európai Bizottságtól, amelyek részt vesznek a Bizottság munkájában. A Velencei Bizottság ajánlásai nem kötelezőek a nemzetközi jog szerint, de a tagállamok általában követik azokat.
Az államfő elmondása szerint azt várja a tanácsadó testülettől, hogy tegyen ajánlást arra vonatkozóan, hogyan lehet a kialakult helyzetből kikerülni. Bár a Bizottság ajánlásai nem kötelező érvényűek, Kiska szerint hasznos útmutatót nyújthatnak a jelenlegi helyzet megoldásához. „Szeretném, ha a jövőben megszűnnének azok a jogi és politikai kételyek, illetve ellentétek, amelyek az Alkotmánybíróság egynémely döntése nyomán alakultak ki” – fogalmazott az államfő.
Kiska azt is megindokolta, miért nem várja meg az Alkotmánybíróság vonatkozó új eljárásainak eredményeit. Mint mondta, tiszteli az Alkotmánybíróságot, mint intézményt, ám ebben a konkrét esetben az Alkotmánybíróság meg a döntései a probléma részévé váltak.
„Olyan döntésekről van szó, amelyek ellentmondásosak. Olyan döntésekről, amelyeket több szakember is jogilag önkényesnek nevezett. Az Alkotmánybíróságnak volt esélye a beadványomra egyetlen jogilag tiszta és meggyőző megoldást hozni – mégpedig, hogy az alkotmánybírósági testület kötelező érvényű értelmezést adjon a köztársasági elnök alkotmányos kinevezési jogköreiről. Hogy az Alkotmánybíróság testülete megállítsa ezzel a szenátusok önkényes kísérleteit az alkotmány átírására és olyan ítéletek meghozatalára, amelyek túllépik a hatásköreiket. Ezt a javaslatomat az Alkotmánybíróság azonban elutasította” – fogalmazott Kiska.
Világosabb szabályokat
Kiska szerint a parlamentnek is volt lehetősége arra, hogy világosabb szabályokat állítson fel ebben az ügyben. „Fokozatosan azonban azt látjuk, hogy a kormánykoalícióban pillanatnyilag nincs egyetértés, és nem is látok hajlandóságot arra, hogy belátható időn belül megvalósulna a kormány programnyilatkozatának vonatkozó része” – indokolta Kiska a döntését.
A parlament Eva Fulcovát, Juraj Sopoligát, Miroslav Ďurišt, Jana Laššákovát és Mojmír Mamojkát javasolta alkotmánybíró-jelöltekként az államfőnek, ám az senkit sem nevezett ki közülük. Amikor még júliusban visszautasította a parlament jelöltjeit, Kiska arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiváló szakmai szint, a meggyőzőkészség és a társadalmi elfogadhatóság követelménye az alkotmánybírák esetében messze meghaladja az általános bíróságok és más jogvédő szervezetek döntéseire vonatkozó szokásos követelményeket.
„Ezeket a követelményeket azok a jelöltek nem teljesíthetik, akik jelöltté választásukig semmilyen érdeklődést sem mutattak például az alkotmányjog, az alkotmányosság védelme és az alapvető emberi és szabadságjogok iránt, akár szakmai gyakorlatuk során vagy tudományos téren” – jelentette ki az államfő.
Három alkotmánybíró még mindig hiányzik
Az Alkotmánybíróság jelenleg nem teljes, a 13 tagú testületből három bíró hiányzik. Kiska még 2014-ben elutasította ugyanis három alkotmánybíró kinevezését a hat jelölt közül, akiket a parlament megszavazott. Akkor csupán Jana Baricovát nevezte ki az államfő erre az előkelő bírósági posztra, a maradék öt jelöltnél szavai szerint nem látott érdeklődést az alkotmányjog iránt, és véleménye szerint a szükséges képesítéssel sem rendelkeztek, akkor sem, ha a törvényi előírásoknak megfeleltek.
Február végén egy újabb poszt szabadult fel, amikor is lejárt Ľubomír Dobrík hivatali ideje. Erre a posztra a parlament két jelöltet szavazott meg – a kormányzó Smer két képviselőjét, Mojmír Mamojkát és Jana Laššákovát, akiket pártbéli képviselőtársaik, Anna Vitteková és Miroslav Číž javasoltak a tisztségre.
(Felvidék.ma/TASR)
