Czuczor Gergely eredetileg István néven látta meg a napvilágot, Gergely a rendi neve volt, amelyen ismertté vált. Andód szülötte, a szimői Jedlik Ányos unokatestvére 150 évvel ezelőtti halálára emlékezve 2016-ban Czuczor Gergely ünnepségsorozatot hirdettek.
A 150 éve elhunyt költő, író, publicista, nyelvtudós, bencés szerzetes, népdal- és néptáncgyűjtő emlékére a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, a győri Szent Mór Bencés Perjelség, valamint a fenntartásában működő Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium emléksorozatot szervezett, amely 2016. március 11-én indult, a zárórendezvényt pedig 2017. február 4-én szervezik meg. A rendezvénysorozatban többek között a tudós emlékére megszervezett előadások, koszorúzások, történelemórák, film- és dokumentumfilm-bemutatók szerepelnek. Hogy a tudóst közelebb hozzák a fiatalokhoz, szavalóversenyt is hirdettek.
Az ünnepségsorozat megkoronázásaként a Művészetek Palotájában bemutatták Pozsgai Zsolt Szabadonczok címet viselő kisjátékfilmjét és Buglya Sándor Körülvesznek dalok, versek című dokumentumfilmjét. A filmeket a magyar közszolgálati televízió az ünnepek alatt tűzi műsorra.
„A kisjátékfilmben Czuczor Gergelynek és Vörösmarty Mihálynak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni, rövid ideig tartó, közös bujdosását örökíti meg Pozsgai Zsolt filmrendező. Czuczor Riadó című verse miatt kényszerült bujkálni, Vörösmarty szintén politikai okok miatt volt kénytelen menekülni, ugyanis 1849 áprilisában aláírta a Radical Párt programja című okmányt, az pedig Magyarország függetlenségét indítványozta” – olvasható a szervezők sajtóhírében.
Buglya Sándor dokumentumfilmjében a főleg A magyar nyelv szótáráról ismert tudós, bencés tanár sokoldalú egyéniségét, irodalmi, népdalgyűjtői, népdalírói és tanári munkásságát járja körül. A Czuczor-életművet többek között Szörényi László irodalomtörténész, Mázi Béla, az akadémiai könyvtár könyvtárosa, a Czuczor-kéziratok szakértője, Balázs Géza nyelvész, Eőry Vilma főiskolai tanár, a Czuczor-ünnepségsorozat szakmai tanácsadója, Horvát Dori Tamás perjel, valamint Baksa Péter tanár mutatják be. A filmben Szvorák Katalin népdalénekes népdallá vált verseket énekel Czuczor Gergelytől, néptáncgyűjtői munkásságát Korzenszky Tamás néptánckutató mutatja be, naplójából pedig Kaszás Gergő színművész olvas fel részleteket. Megszólal a filmben két polgármester is: Czuczor Mária, Czuczor szülőhelyének, Andódnak a polgármestere, valamint Stubendek László, a szlovákiai Komárom polgármestere. A forgatókönyvet Móser Zoltán készítette. Mindkét film elkészülését a Magyar Nyelvstratégiai Intézet finanszírozta – tudatta portálunkkal Víz-Poór Tünde, a Magyar Nyelvstratégia Intézet munkatársa.
Ki volt Czuczor Gergely?
Czuczor Gergely a Felvidék híres szülötte, mégis túl keveset tudunk munkásságáról. Ezért is fontos, hogy arról rendezvénysorozattal emlékeznek meg.
Czuczor édesapja jobbágy volt Andódon. A gyermekkori emlékei és a hazafias nevelés nagy hatással volt pályájára. Apja katonának szánta, ő azonban unokatestvérével, Jedlik Ányossal (fizikus, a dinamó és a szódavíz feltalálója) a papneveldét választotta. Tanító akart lenni. Czuczor Gergely tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak. A népdalköltészet, a nemzeti eposz és a balladai műfajok kitűnő ismerőjeként és művelőjeként több népdalt és néptáncot jegyzett le az utókornak.
Jakobey Károly: Czuczor Gergely képmása (fotó: wikipedia.com)
Ismertségre az Augsburgi ütközet című eposszal tett szert, amely az Auróra című folyóiratban jelent meg. Az eposz műfaját később elavultnak nevezte, de a honfoglalásról szóló mű meghozta a sikert számára.
Másik nagy műve a Riadó című vers, melyet 1848 decemberében terjesztettek a katonák között. A mű alatt ugyan nem szerepelt a szerző neve, mégis mindenki tudta, kinek a tollából származik az. „Nem kell zsarnok király! csatára magyarok, / Fejére vészhalál, ki reánk agyarog. / Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk / Mi sárgafekete lelkébe tőrt verünk. / Él még a magyarok nagy istene, / Jaj annak, ki feltámad ellene. / Az isten is segít, ki bír velünk? / Szabad népek valánk, s azok legyünk.”
A forradalom elbukása után ezért a verséért majdnem halálra ítélték, végül hatévi fegyházra enyhítették az ítéletet. Ekkor már dolgozott a hatkötetes magyar nyelv szótárán, a munkát a börtönben is folytatta. Az Akadémia közbenjárására 1851-ben kegyelmet kapott. Ezt követően már inkább csak nyelvészeti kérdésekkel és a szótár szerkesztésével foglalkozott. Halálát kolera okozta, 1866-ban hunyt el. Sajnos, nem tudta befejezni szótárát, így azt Fogarasi János szerkesztette tovább. A hat kötetből álló alkotás igaz, mára elavult, de sokáig alapműként használták és fontos tudománytörténeti emlék a mai napig.
Az ünnepségsorozat folytatódik
A Czuczor-ünnepségsorozat decemberben is folytatódik, a diákok számára műhelybeszélgetést szerveznek anyaországi és felvidéki szakemberek részvételével. A beszélgetésen szó lesz többek között Czuczor Gergely életéről, a tizenkilencedik századra jellemző nemzeti mozgalmakról, az anyanyelvről, a szomszédos államok nemzetépítéséről, a magyar nyelv helyzetéről a Felvidéken és más határon túli régiókban. A cél a tudós munkásságának megismertetése mellett a magyarság mai sorsába is betekintést nyújtani. A rendezvényen Czuczor Gergely és Jedlik Ányos közös szobrát is megkoszorúzzák.
2017. február 4-én zárul a rendezvénysorozat, az V. győri bencés bálon mutatják be a Czuczor Gergely-évkönyvet, és ott adják át a Győr város középiskolásai számára kiírt irodalmi és történelmi pályázatok díjait is.
