Kassa megye önkormányzata ellensúlyozni kívánja az ország nyugati és keleti részei között egyre mélyülő szakadékot – tudtuk meg Zachariaš Istvántól, a megye alelnökétől. Az MKP megyei politikusa szerint hiú ábránd arra várni, hogy belátható időn belül az országos politika segíteni fog a regionális különbségek megoldásában, így rendkívül fontos, hogy ott legyünk, jelen lehessünk akkor, amikor a dolgokról, a dolgainkról folyik a tárgyalás.
Hogyan értékeli a 2016-os évet?
Összességében értékelve a 2016-os évet megyénk szempontjából, úgy gondolom, jó évet zárunk. Egy stabil, összeszokott csapat, beleértve az önkormányzatot is, munkájáról számolhatok be, amelyik tudja, mit akar elérni, tudja, hogyan kell a gazdasági és politikai stabilitást is megteremteni és megőrizni. Így nyugodtan bele tudunk vágni a jelenlegi választási ciklus utolsó évébe. Ez nyilván annak a kényelmes politikai többségnek is betudható, amellyel az önkormányzatban a Smer-SD rendelkezik, de betudható ez akár az MKP és a Smer nyíltan felvállalt és a jó tapasztalatokból kiinduló együttműködésének is. Kassa megyében ez az együttműködés biztosítja a magyar érdekek védelmét is. Ismert tény, hogy megyénkben ennek hagyománya van, a tolerancia mindig jellemzője volt a jelenlegi megyei vezetésnek.
Ez nyilván megkönnyítette az Ön helyzetét is?
Valóban, hiszen érzékeny kérdésekről is a megoldás keresésének szándékával tudtunk tárgyalni. Persze, az országos politika nem mindig könnyít a helyzetünkön. És itt elsősorban nem a különböző kirobbanó botrányos ügyekre gondolok – bár azok is nyomot hagynak az emberek és a politikusok kedélyállapotán –, hanem arra, hogy egyre inkább érezhető, hogy kelet felé lejt az ország – egyre nagyobb a különbség az életszínvonalban az ország nyugati és keleti régiói között.
A fejlesztési terveinkben kénytelenek voltunk megfogalmazni azt, hogy régióinkat csak belső, saját erőinkre támaszkodva, belső potenciáljainkat, regionális identitásunkat felerősítve tudjuk fejleszteni. Hiú ábránd volna arra várni, hogy belátható időn belül az országos politika segíteni fog a regionális különbségek megoldásában. Hogy mást ne említsek, nézzük csak meg a notorikusan ismert, még mindig nem létező felsőbb szintű közlekedési infrastruktúra kérdéskörét. Ha akarat lett volna, ennek a gondnak az enyhítésére is, ki lehetett volna használni Szlovákia európai uniós elnökségét. Mint a brüsszeli Régiók Bizottságának tagja, tudom, hogy a regionális különbségek témája érzékenyen tudja érinteni a brüsszeli politikusokat is.
Milyen stratégia alapján működik a megyei önkormányzat?
Kassa megye önkormányzatának munkáját nagy mértékben az a felismerés motiválja, hogy ellensúlyozni tudjuk az ország nyugati és keleti részei között egyre mélyülő szakadékot. Ezért az év folyamán több olyan stratégiai dokumentumot terjesztettünk az önkormányzat elé, amelyek ezzel a problémával foglalkoznak. Ilyenek például a megyei fejlesztési terv, az itt élő lakosság regionális identitástudata mérésének metodikája, a megyei közlekedési stratégia előkészítése, a civil szférával és az önkéntes szervezetekkel való szorosabb együttműködés stratégiája. Mindennek az a kimondott célja, hogy fel tudjuk mérni, miként lehet bekapcsolni a megye lakosságát saját életterének fejlesztésébe, az élet társadalmi és gazdasági feltételeinek javításába, miként tudjuk az embereket aktivizálni saját életfeltételeik javításának érdekében.
Mit hozott ez az év Kassa megyének?
Feltétlenül meg kell említenem azokat a beruházásokat, amelyekkel még az előző projektidőszak EU-s forrásaiból sikerült felújítani különböző történelmi emlékhelyek állagát. Gondolok itt a tőketerebesi Andrássy-kastélyra, annak lovardájának felújítására, ahol az Andrássy család vadász hagyományainak állítottunk emléket, a nagymihályi Sztáray család kastélyának, a jelenlegi múzeum épületének felújítására, a márkusfalvi Dardanella nyári lak felújítására, a rozsnyói Bányászati Múzeum kibővítésére és felújítására. Itt nyert méltó elhelyezést a maga nemében egyedi kiállítási tárgy – egy Škoda Sentinel típusú gőz-teherautó, a világon a harmadik legöregebb ilyen eszköz. Ugyanebből a forrásból felújításra került az iglói Provinciális Ház és a nagymihályi Mousson Ház csillagvizsgálója is.
Az Andrássy-család egykori kastélya (Fotó: Felvidék.ma)
Bár a borsi Rákóczi kastély a község tulajdonában van, mégis foglalkoztunk annak sorsával is. A magyar állam nagylelkű és hatékony segítsége mellett mi is nyújtottunk pénzügyi segítséget a községnek a kiállítás megtervezéséhez, másrészt szakmailag is segítjük a felújítás megtervezését és megvalósítását. A határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó szervezetek, községek biztosan nagyra értékelik azt, hogy végre sikerült elérnünk a szlovák-magyar határmenti együttműködés keretén belül a kis-projekt alap jóváhagyását. Nagyra értékelem azt is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Kassa megye együttműködésének eredményeképpen sikerült további egyezményeket elérni az európai keleti közlekedési korridor, a ViaCarpatia tervezésében is.
Mi történt a modernizáció területén?
Pozitívumként értékelem mindazt, amit a megye intézményei és városai energetikai igényeinek csökkentése érdekében tettünk. Kezdeményezésem alapján a hivatalon belül megalakítottunk egy osztályt, amely az intézményeink energiafelhasználását központilag fogja értékelni és ellenőrizni, s egységesen fogjuk biztosítani az energiahordozók közbeszerzését. Kassa megye koordinátorként részt vesz a brüsszeli kezdeményezésű Polgármesterek Szövetségében és így energetikai politikáját az európai igényeknek megfelelően fogja alakítani, segítve ebben a megye területén működő helyi önkormányzatokat és más intézményeket is.
Mi az, ami kellemetlenül érintette a megye lakosságát, mindennapjait?
Kétségkívül a ruzsíni víztározó felett vezető – Kassát Iglóval összekötő – híd szerkezetének megroppanása. Karácsony első napján kénytelenek voltunk teljesen lezárni a hidat, ami nyilván kellemetlenül érintette mindazokat, akik ezen az útszakaszon közlekedtek. Nagyon sok embernek ez hosszú távú problémát is okoz, hiszen erről a vidékről nagyon sokan Kassára járnak iskolákba, vagy ott dolgoznak és számukra a kerülőút komoly időveszteséget okoz.
A helyi polgármesterek segítségével is igyekeztünk a problémákat minimalizálni, tájékoztatni a lakosokat, de nyilván a több mint egy évig tartó kényszerű rekonstrukció még sok fejfájást fog okozni a környék lakosainak és természetesen nekünk is. Sajnos, ez a hatvanéves híd olyan műszaki állapotban van, hogy nincs más megoldás, csak az alapos, de ezzel együtt időigényes rekonstrukció.
Mi volt túlsúlyban, a pozitív vagy a negatív történés?
Mindent összevetve, nekem meggyőződésem, hogy az évet pozitív mérleggel tudjuk zárni. Ezt nemcsak gazdasági szemmel, a költségvetés szempontjából állítom, hanem abból a szempontból is, hogyan fogadják az emberek a megye munkáját. Munkánkat nem kísérték botrányok, nem fogalmazódott meg olyan kritika, amely megkérdőjelezte volna az egyes döntéseket. Persze, az önkormányzatban van egy-két olyan hang, amelyik főleg a választások közeledtével lehet, hogy erősödni is fog, de én úgy gondolom, hogy ez egy politikailag vegyes közösségben, mint amilyen egy megyei önkormányzat, teljesen természetes dolog. Talán a stílus kérdőjelezhető meg itt-ott. Amikor a sértegetés a fő motiváció, és nem a tárgyilagos kritika, vagy a jobbítás szándéka. Ennek megítélésében, úgy gondolom, sokat segít a média túlnyomórészt tárgyilagos hozzáállása is.
Zachariás István, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetés átvételekor (Fotó: Felvidék.ma)
Az MKP színeiben lett a megye alelnöke. Milyen többletfeladatokkal jár ez a magyar ügyek érdekképviseletét illetően?
Az MKP kerületi elnökeként lettem megyei alelnök, és én ezt a megbízatást és felelősséget teljes mértékben vállaltam és vállalom is. Nyilván ez azzal jár, hogy figyelemmel kell kísérnem mindent, ami az itteni magyarsággal függ össze, ami a magyarok által lakott területeken történik. Őszintén el kell mondanom, hogy ez a küldetésem nem ütközik a kollégáim, a megye vezetése ellenvéleményébe. Eddig mindig meg tudtuk találni az egyetértést a számunkra, az itt élő magyarság számára fontos kérdésekben is, és ez nekem is megkönnyíti a munkámat.
Így volt ez, amikor például a borsi Rákóczi-kastély ügyét tárgyaltuk, vagy a Thália Színház munkakörülményeinek javítását célzó előterjesztésem esetén is. De igazságosan arányos elosztást találhatunk a megyei dotációk esetében, és nem feledkezünk meg a magyar emberek, intézmények munkájáról a megyei díjak odaítélése során sem. Az önkormányzat magyar képviselői és az én közbenjárásomra sikerült újra megtartani a magyar osztályok lehetséges számát az eddigi szinten – a megye magyar tanítási nyelvű iskoláiban.
Konkrét példát is tud említeni a megye kiállására a magyar ügyek mellett?
Talán emlékszünk még a kassai Márai Iskola körül kialakult helyzetre. Több félreértés és félremagyarázás jellemezte ezt a mediálisan is felkapott ügyet, de el kell mondani, hogy a névváltoztatás egyáltalán nem a megye kezdeményezése volt. Sőt, miután az ügyet megtárgyaltuk, a megye elnöke levélben fordult a minisztériumhoz, követelve, hogy az iskola a törvény alól kivételt kapjon és a neve teljes egészében megmaradjon úgy, ahogy eddig is használatos volt.
Mindebből látható, hogy jelenleg a dolgaink a megyén egyensúlyban vannak. De rendkívül fontos, hogy ott legyünk, amikor a dolgainkról folyik a tárgyalás. A 2017-es év a megyei választások éve lesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy csak akkor tudnak előrehaladni az itt élő magyarság dolgai, ha van, aki értünk felemeli a szavát, ha van, aki értünk „kinyissa a száját”. A közmondás úgy tartja: „Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát!” Nem szabad elnémulnunk a jövőben sem, feltétlenül szükséges, hogy megyéinkben legyenek magyar képviselők.
Milyen terveket, célokat tűztek ki a 2017-es évre?
Úgy gondolom, legfőbb dolgunk a stabilitás megőrzése. Fontos, hogy az emberek, a megye lakói megbízzanak a megyei intézményekben, lássák, hogy itt az ő érdekükben folyik a munka még akkor is, ha tudvalevő, hogy az önkormányzati hatáskörök elosztása következtében a lakosok ügyes-bajos dolgaik többségével nem tudnak a megyei intézményekhez fordulni. De a lakosoknak, a polgároknak tudniuk kell, hogy megyei szinten az ő érdekükben is fontos dolgokról születnek határozatok és döntések.
A megyeelnök az MKP OT egyik ülésén (Fotó: Felvidék.ma)
Mindemellett vannak természetesen egészen konkrét feladatok, ám az élet mindig fog hozni továbbiakat is. Ilyen a már említett ruzsíni híd rekonstrukciója – ezt elsődleges feladatként említem a már elmondott okok miatt. Minden bizonnyal tavasszal fel tudjuk venni azt a hitelcsomagot, amelyről több hónapja az Európai Invesztíciós Bankkal tárgyalunk. Ekkor utak javítása, szociális otthonok felújítása, az energetika rekonstrukciója, sportlétesítmények építése, iskolák korszerűsítése válik lehetővé.
A projektek megítélése és jóváhagyása után megkezdődhet azok megvalósítása akár a szlovák-magyar programon keresztül, a kis-projekt alap segítségével, és reméljük az Integrált Regionális Operatív Programon keresztül is.
Mit tart még jól érzékelhető változásnak jövőre a megyékben élők számára?
Kassa városával elkezdjük megvalósítani az integrált közlekedési rendszert Kassa-Szepsi viszonylatában és perspektivikusan Nagymihály felé is. Rendkívül fontos cél az idegenforgalom fejlesztése is. Mindezekre jó alapot és lehetőséget nyújt Kerületi Idegenforgalmi Szervezetünk tevékenysége és a jól megalapozott Terra Incognita program. A kerékpárutak hálózatának előkészítése és építése is a hivatal rendkívül fontos feladata. Szeretnénk tevékenyen elősegíteni új határátkelők létesítését a szlovák-magyar határon, bár Magyarországgal ellentétben ezt a feladatot a szlovák állam az érintett községekre bízta.
Ezek a tervek nyilván rendkívül fontosak az érintett községekben és a megyében élő emberek számára, de mégiscsak részcélok, amelyek itt-ott javítanak az érintett emberek életén. A fontos az, hogy ezek pozitív összhatása eredményeképpen meg tudjuk valósítani a megyei stratégiai dokumentumokban foglalt elképzeléseinket. S hogy ezek megvalósításába be tudjuk vonni a megye lakosságát, a különböző, segíteni akaró és tudó társadalmi, civil és önkéntes szervezeteket, az egyházakat, hogy növelni tudjuk az emberek regionális identitástudatát és ezáltal hatékonyabbá tegyük a saját életterük jobbításának érdekében elvégzett magán és közösségi munkát. Csak így tudjuk ellensúlyozni a keleti végek lemaradását a nyugati régiókkal szemben, így tudjuk csökkenteni a munkanélküliséget és a munka utáni elvándorlást, így tudunk helyi munkalehetőségeket, helyi piacokat teremteni, elősegíteni az itt élő emberek életlehetőségeinek javítását.
