A kultúra területén is sok esemény zajlott a 2016-os esztendőben, mindegyikről lehetetlen egy írásban beszámolni. Voltak kudarcaink és sikereink. Mi most megpróbálunk inkább a szépre emlékezni.
Szervezeteink és közéleti személyiségeink közül ugyanis többen kitüntetésben részesültek. A Csali Gyermek Néptáncegyüttes pedig bebizonyította, a hazai néptánckincsünk jó kezekben van.
Volt mit ünnepelni
Több szervezetünk jubileumát ünnepelte, köztük a Pozsonyi Magyar Galéria is. A galéria kiállítással tekintett vissza az elmúlt tíz évére. Fél évszázada alakult meg a Komáromi Kamarazenekar, mely számos sikert tudhat magáénak.
Sikerként könyvelhető el az is, hogy Brüsszelben, az Európai Parlament épületében bemutatkoztak a felvidéki magyar képzőművészek. A kiállítást 2016. június 13-16. között bárki megtekinthette. A kiállítás megnyitóján a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának koncertje is elhangzott Józsa Mónika és Tóth Árpád karnagyok vezényletével.
A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüst Plakettje és Komárom Város Polgármesterének Díja mellé az örökös tag címet is megkapta Petrécs Anna színművésznő a Komáromi Jókai Színházban, majd nemzeti ünnepünk alkalmából augusztus 20-án átvette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést is. Ezen a napon kapott elismerést Komzsík Attila a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának volt dékánja; Hecht Anna karnagy, pedagógus, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa és a somorjai Híd vegyeskar vezetője; Hrubík Béla, a Csemadok volt elnöke, Ipolynyék község polgármestere; Újváry László pedagógus, a lévai magyarság meghatározó személyisége és Németh Szilvia levéltáros, kutató.
Ugyancsak nemzeti ünnepünk alkalmából vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat Puss Sándor és a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes. A Szőttes az idén új, egész estét betöltő műsorral is jelentkezett, amellyel a közönség előtt bizonyította, megalapozott volt a magyarországi elismerés.
Tehetségkutatókon is értek el eredményeket a felvidékiek. Együtt örülhettünk a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete Kárpát-medencét felölelő, felmenő rendszerű, rendhagyó versmondó versenyen a palóc Gál Laura eredményének, akinek arany minősítéssel ismerték el tudását és tehetségét.
Nemzetközi elismerések
Nem csak az anyaországban ismerték el művészeinket. Tolerancia-díjjal tüntették ki Németországban a Badin Ádám vezette Rozsnyói Meseszínházat. A díjat évente egy alkalommal osztják ki, és olyan művészeti csoportosulásoknak ítélik oda, amelyek odafigyelnek az elesettekre, az árvákra és a szociálisan hátrányos helyzetűekre.
Európai Polgári Díjat kapott a Csemadok. A díjjal olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeket és civil szervezeteket ismer el az Európai Parlament, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, illetve európai szinten is értékelhető, jelentős teljesítményt nyújtottak működési területükön, vagy az Európai Unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki. A díjra EP-képviselők jelölhetnek magánszemélyeket és szervezeteket.
Október közepén az Európai Parlament brüsszeli épületében adták át az Ex Libris Díjakat is. Gubcsi Lajos a díj alapítójaként Dániel Erzsébetnek, Görföl Jenőnek, Kolár Péternek, Mézes Rudolfnak és Pogány Erzsébetnek fejezte ki elismerését. A kitüntetésekre közvetlenül az Európai Polgári Díj átadása előtt került sor.
Akikért egész Felvidék szurkolt
December 16-án tartották a Fölszállott a páva döntőjét. A felvidéki magyarság szíve egyként dobbant a somorjai Csali Gyermek Néptáncegyüttessel, amely az elődöntőben és a középdöntőben már bizonyította, méltó őrzője és továbbadója a magyar néptánckultúrának.
A Csali megnyerte kategóriáját, első lett a néptáncegyüttesek között. A döntőn Vág-Garam menti táncokat mutattak be, eredeti martosi viseletben. A Madocsai Imre és Nagy Myrtil által összeállított koreográfia a Mackó-díjat is elnyerte. Ez utóbbi kitüntetést a Veresegyházi Medveotthon alapította egy határon túli csoport számára.
Színházaink
A kassai Thália Színházban és a Komáromi Jókai Színházban is több bemutatót tartottak 2016-ban. Az idén a két színház történelmi jelentőségű lépést is tett, a két felvidéki magyar társulat művészei ugyanis közösen vitték színre a Bányavakság című tragikomédiát. Ehhez hasonló együttműködésre a felvidéki magyar színjátszás történetében még nem volt példa.
Szlovákiában hivatalosan az Ifjú Szívek Táncszínház is színházként működik. A táncszínház szintén több sikert ért el nemzetközi porondon a 2016-os évben. Számukra az év azért is emlékezetes lesz, mert 2017. január 1-jétől a kormányhivataltól visszakerültek a kulturális tárcához.
A Gombaszögi Nyári Tábor szervezői Gombaszögön megépítették a negyedik „kőszínházunkat”. Miután a gombaszögi tábor visszatért eredeti helyszínére, megépítették a Pajtaszínházat, ami a tábor Szalmaszínházának új formája.
A Csemadokot továbbra is Bárdos Gyula vezeti
A Csemadok október 22-én tisztújító közgyűlést tartott. Elnöknek Bárdos Gyulát, általános alelnöknek Köteles Lászlót, szórványért felelős elnökségi tagnak Kiss Beátát, ifjúságért felelős elnökségi tagnak Varga Tibort választották meg. Az Országos Tanács a szervezet alapszabálya értelmében megválasztotta az elnökség többi tagját is. A kilenctagú elnökségben a nyugati régióért Mézes Rudolf, a közép-szlovákiai régióért Balogh Gábor, a keletiért Kopasz József felel majd elnökségi tagként. Hrubík Béla és Sátor Zoltán lettek az elnökség további tagjai.
A Csemadoknak – az alapszervezeteknek köszönhetően – évi ötezer rendezvénye van. A 2017-es évben 31 országos rendezvényt szervez.
Kulturális Alap
A Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt decemberben bocsájtották tárcaközi egyeztetésre. A törvényjavaslat szerint a Kisebbségi Kulturális Alap 2017 júliusában kezdi meg működését, így a 2018-ra tervezett pályázatokat már az alap kezeli. Költségvetése 8 millió euró, a szlovákiai magyar kultúrára több mint 4 millió eurót fordítanak. Az alap közszolgálati intézményként fog működni. Azért, hogy a kisebbségi kultúrák támogatási alapja hatékonyan működjön, fontos, hogy megfelelő személyek vezessék – véli Marek Maďarič kulturális miniszter. A tárcaközi egyeztetés keretében december 27-éig 137 észrevétel érkezett a kisebbségi kultúrák támogatási alapjának törvényjavaslatához. Hogy milyen lesz a jogszabály, az valószínűleg tavasszal dől majd el, akkorra várható ugyanis a parlamenti szavazás.
Vita Maďarič és Danko között
A kormánykoalíció tagjai közötti legélesebb vita is a kultúra miatt tört ki. A kulturális tárca Smer által nominált vezetője, Marek Maďarič bejelentette a koncessziós díjak emelését. Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt és a parlament elnöke pedig bejelentette: a nemzetiek nem értenek egyet a koncessziós díjak emelésével, ezért nem fogják azt megszavazni. A miniszter kilátásba helyezte, lemond, ha nem sikerül egyezségre jutni.
A kulturális miniszter nem mondott le, holott a koncessziós díjak emeléséről nem született egyezség. Sőt, Andrej Danko bejelentette, meg fogják szüntetni az illetéket.
Arányos műsoridő
A kialakult helyzetet kívánta kihasználni a Magyar Közösség Pártja a magyar műsorok sugárzási idejének arányossá tételére. Amikor a koncessziós díjak emeléséről szóló jogszabályt a kulturális minisztérium beterjesztette a kormány elé, az MKP is előállt saját javaslatával. Őry Péter, a párt Országos Tanácsának elnöke és Kőrösi Ildikó, közigazgatási és önkormányzati alelnök törvénymódosítást kezdeményezett. Kidolgozták a módosító javaslatot. Javaslatukat a kulturális miniszternek és a kisebbségi kormánybiztosnak is elküldték. Válasz a harmincnapos válaszadási időn túl érkezett, amelyben az egyik hivatalnok kifogásokat keresve azt magyarázta, hogyan nem lehet a kérést megoldani.