Használhassák az anyanyelvüket a nemzeti közösségek tagjai a bírói eljárásokban – javasolja a Most-Híd több képviselője. A javaslatot október elején az MKP jogi szakemberei is megtették.
Tulajdonképpen ugyanazt javasolja a Most-Híd, mint amit a Magyar Közösség Pártjának alelnöke, Kőrösi Ildikó, és két jogi szakértője Horony Ákos és Nagy Dávid ősszel felvetettek: állítsák vissza a régi gyakorlatot. Az MKP ősszel azokra a nyelvi jogokat sértő törvényi változásokra hívta fel a figyelmet, amelyek a korábbi perrendtartási törvény módosítása után alakultak ki. A párt arra kérte az igazságügyi tárcát: módosítsa a törvényt, hogy a kisebbségek nyelvi jogai a bírósági eljárások során ne sérüljenek, és ne kelljen plusz kiadásokat elszenvedniük azért, mert élni kívánnak nyelvi jogaikkal, amelyeket a Kisebbségi és regionális nyelvek kartája biztosít számukra.
A törvény módosítását a Most-Híd részéről Gál Gábor, Jakab Elemér, Vörös Péter és Bastrnák Tibor terjesztettek be. Ennek értelmében a Polgári Perrendtartásról és a Közigazgatási Perrendtartásról szóló jogszabályt, valamint a Polgári Perenkívüli Eljárások Törvénykönyvét kellene módosítani, abban az értelemben, hogyha a nemzetiségi közösségekhez tartozó személyek anyanyelvüket kívánják használni és a periratot le kell fordítani egy kisebbség nyelvére, azt ne a perben állók, hanem az állam fizesse ki. A javaslat azokra a nyelvekre vonatkozik, amelyeket Szlovákia kisebbségi vagy regionális nyelveként határozott meg, ezek a bolgár, a lengyel, magyar, a horvát, a német, a roma, az ukrán és a ruszin nyelv.
A képviselők emlékeztetnek: korábban bevett gyakorlat volt a kisebbségek nyelvére való fordítás, amelynek költségeit az állam biztosította. A törvények, melyet még az előző parlamenti ciklusban fogadtak el, 2016. július 1-jével módosultak, aminek következtében az állam áthárítja a fordítás költségeit a fordítást kérő személyre. A korábbi szabályok szerint a perben állóknak joguk volt az anyanyelvüket vagy azt a nyelvet használni, amelyet a legjobban értenek, ezt a jogot szeretnék a képviselők visszaállítani.
Az MKP ősszel felszólította az igazságügyi minisztériumot a törvény módosítására, hogy a kisebbségek nyelvi jogai a bírósági eljárások során ne sérüljenek. Az akkor megírt levelet a párt a kisebbségi kormánybiztosnak is elküldte.
Nagy Dávid, az MKP javaslatát kidolgozó jogászok egyike azt nyilatkozta: „izgatottan várjuk a fejleményeket és az esetleges törvénymódosítási javaslatokat. Megjegyzem, hogy a perrendtartással kapcsolatos törvényjavaslatok 2015-ös parlamenti vitájában három Most-Híd képviselő is részt vett, ám akkor valahogy az említett hiányosságok elkerülték a figyelmüket. Jobb később, mint soha – mondhatjuk. Mivel a múltban már tapasztaltunk több szakmai hiányosságot a nemzeti kisebbségeket érintő törvénymódosításokkal kapcsolatban, az MKP kapuja ezúttal is nyitva áll. Megfelelő szakmai háttérrel figyeljük a fejleményeket és segítjük a törvényhozási folyamatot.”
Kőrösi Ildikó, a Magyar Közösség Pártjának önkormányzati és közigazgatási alelnöke kérdésünkre elmondta: „A felvidéki magyarság szempontjából örvendetesnek tartom, hogy ez a téma terítékre kerül a törvényhozásban. Jogászként pozitívan értékelem, hogy a módosítást előterjesztő parlamenti képviselők felfigyeltek az általunk említett törvényes hiányosságokra, és megteszik a szükséges lépéseket. Az ilyen részeredmények is azt bizonyítják, hogy egy parlamenten kívüli párt is képes közvetve hatást gyakorolni a legiszlatív folyamatokra.”
