Csehországban csökkent azok aránya, akik igazságosnak tartják a németek 2. világháború utáni kitelepítését az országból – derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Prágában.
A prágai CVVM közvélemény-kutató intézet 2016 novemberében készített felmérése szerint jelenleg a megkérdezettek 37 százaléka gondolja, hogy a németek kitelepítése helyes volt. Másfél évtizede, 2002-ben még 64 százalék vallotta ezt a véleményt. Az egykori kitelepítést elsősorban az idősebbek, a kisebb városok és falvak lakói, a nehezebb körülmények között élők, valamint a kommunista párt és a szociáldemokrata párt hívei tartják továbbra is igazságosnak – állapította meg a CVVM.
A megkérdezettek 25 százaléka szerint a kitelepítés igazságtalan volt, de a múltat le kell zárni. 2002-ben ezt a véleményt 18 százalék vallotta. Ugyanakkor 13 százalékuk úgy véli, hogy Csehországnak ezért bocsánatot kellene kérnie a németektől, míg 4 százalék kárpótlást is nyújtana a kitelepítetteknek, illetve visszaadná elkobzott vagyonukat. 2002-ben ez az adat 3, illetve 1 százalék volt. A megszólítottak 25 százaléka nem válaszolt, illetve kijelentette: nem érdekli a téma.
A Beneš-dekrétumokról, amelyek alapján a németeket kitelepítették, az emberek 43 százaléka véli úgy, hogy továbbra is érvényben kell maradniuk. A megszólítottak 12 százaléka megszüntetné érvényességüket, míg 45 százalék úgy válaszolt, nem tudja. Másfél évtizede ezek az adatok 71 százalék, 4 százalék és 25 százalék voltak.
A régió felmérésben szereplő országai közül – Szlovákia, Lengyelország, Németország, Ausztria és Magyarország – a csehek azt gondolják, hogy csak a cseh-német kapcsolatokra vannak jelentős negatív hatással a Beneš-dekrétumok. Németország esetében a megkérdezettek 39 százaléka, Ausztria esetében 12 százaléka vallja ezt. Magyarország esetében a megkérdezettek 5 százaléka lát negatív, 4 százaléka pozitív hatást, 57 százalék szerint a dekrétumok semmilyen hatással nincsenek a viszonyra, míg 34 százalék nem tudja.
Érdekes, hogy 2002-ben a megkérdezettek egyharmada, 2009-ben pedig egyötöde szerint volt a dekrétumok ügye negatív hatással a cseh-magyar kapcsolatokra. A múltbeli felmérésekben általában az emberek 54-64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a dekrétumok nem befolyásolják Prága és Budapest viszonyát.
A Beneš-dekrétumok alapján a csehszlovákiai magyarokat érintő háború utáni negatív intézkedések – szlovák-magyar lakosságcsere, csehországi kitelepítés és reszlovakizáció – megítélésével a cseh felmérés azonban konkrétan nem foglalkozik.
Csehszlovákia 1992-es megszűnése után, illetve az önálló Csehország és Szlovákia létrejöttét követően, Prága a korábbi csehszlovákiai magyar-kérdést Pozsony kompetenciájaként kezeli, s csak a szudétanémetekkel foglalkozik.
