M. Nagy László fotóriporter, aki ma már a hetvennegyedik életévét tapossa, és aki már régen nem Pozsonyban, hanem Párkány közelében, Helembán él, örömmel hozta el fényképeit szeretett városába, Dunaszerdahelyre. Itt nevezték őt évtizedekkel ezelőtt, a csehszlovák legfelsőbb bajnokságban szereplő DAC fényes korszakában, a focicsapat fotósának, hiszen ott volt a sárga-kékek minden hazai meccsén – sőt: gyakran idegenbe is velük tartott..
M. Nagy Lászlót Hattyúdal című kiállításának megnyitóján sok barátja és ismerőse köszöntötte. A helyi, Csaplár Benedek Művelődési Ház előcsarnokában berendezett tárlatán munkássága már-már „klasszikus” képei várták-várják az érdeklődőket, közöttük a DAC-meccseken készült pompás felvételek is. M. Nagy László nem csak egyik legkiválóbb fotósunk, hanem a legsokoldalúbb is. Évtizedekkel ezelőtt készített képei szülőföldje idős, a viharos történelemben és a munkában megfáradt idős magyarokról, éppen olyan remekbe szabottak, mint a tájakat, az ún. hétköznapi élet pillanatait, vagy a gyerekeket ábrázoló munkái.
A kiállításnyitón azonban láthattuk M. Nagy László „filmesített fényképeit” is, az úgynevezett diaporámákat; új műfaját, amely a fotóiból összeállított, egymás után vetített, drámai vagy szórakoztató, ám a világot mindig egyéni módon bemutató képsorokat eredményez. A Fennmaradni című munkája például döbbenetes hatású bő tíz perces alkotás, melyben a hazai magyarság életképei vonulnak el nem csak testi, hanem lelki szemeink előtt is – a születéstől a halálig, az évszakok és a folyamatosan változó élet hullámzásaiban.
A dunaszerdahelyi, jó hangulatú kiállításmegnyitón elhangzott, hogy jövőre reprezentatív, a DAC-meccseken készült fotókiállítás vonultatja majd fel M. Nagy László emlékezetes, ma már dokumentum értékű felvételeit. Ennek a Kanovits György által történt bejelentésnek mindenki megörült – reméljük, a terv nem megy füstbe!
