A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a pálinkafőzők szakmai találkozóját az ipolysági Pongrácz Házban. A február 17-ei rendezvényen a baráti kör pálinkafőzéssel foglalkozó tagjai mellett Magyarországról is érkeztek vendégek.
„A baráti kör a történelmi értékek mellett néprajzi értékmegőrzéssel is foglalkozik. Ennek egyik érdekes szegmense a pálinka, illetve a pálinkafőzés. Hobbiszinten több tagunk is foglalkozik pálinkakészítéssel. Innen jött a találkozó ötlete” – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének tagja, aki maga is pálinkakészítő. A rendezvényen nagyrészt ipolyságiak vettek részt, ugyanakkor a magyarországi Nagymarosról is érkeztek résztvevők.
A szakmai találkozó rövid előadással vette kezdetét. Bakai Péter és Csitári Dávid ismertették a pálinkafőzés fortélyait, megosztva a hallgatósággal saját tapasztalataikat. Mint megjegyezték, legfontosabb a minőségi cefre előállítása. Csak a jó alapanyagból készülhet ugyanis kiváló pálinka – hangsúlyozták. Az előadást követően a jelenlévők a találkozóra hozott saját pálinkamintáikat mutatták be, valamint kóstoltatták meg a társasággal.
A szakembertől bátran kérdezhettek is. Többek között kérdések hangzottak el a cefrekészítés módjáról, gyümölcscukor-tartalmáról, a termény szedésének idejéről, a helyes tárolásról.
Az Ipoly mente ismert a borászatáról. Az itt élők közül sokan rendelkeznek kerttel, gyümölcsösökkel. Így többen foglalkoznak pálinkakészítéssel is. Sokan saját gyümölcsösük terméseiből készítik a cefrét, melyet aztán hivatalos főzdékben főzetnek ki. Emellett akadnak olyanok is, akik nagyobb tételben vásárolnak fel gyümölcsöt, s akár több száz kilométerre található speciális pálinkafőzdékben főzetik ki a párlatot.
A leggyakrabban készített a szilva-, körte- és almapálinka, valamint a borpárlat. „Az utóbbi években a törköly, a vegyespálinka is megjelenik. Emellett ínyenc pálinkák is előfordulnak, mint a kökény-, bodza-, csipkebogyó-, vagy berkenyepálinka” – jegyezte meg Pálinkás Tibor.
A kifőzött párlat mennyisége függ a gyümölcsalap minőségétől. Azok, akik hobbiszinten foglalkoznak pálinkafőzéssel, egy főzés alkalmával átlagosan 20-30 liter jó minőségű gyümölcspárlatot állítanak elő. Kedvezőbb gyümölcstermés esetén átlagosan 30-40 liter pálinka készülhet éves szinten.
Az eseményen a tapasztalatcsere mellett baráti beszélgetésre is alkalom nyílt. A kísérleti rendezvény tapasztalatait felhasználva szeretnék a későbbiekben folytatni, bővíteni a megszólított közösséget. Az már most látható, hogy igény van az ilyen találkozókra.
https://www.facebook.com/pg/FELVIDEK.ma/photos/?tab=album&album_id=1428335770522068
