Nincs olyan ország a világon, amelynek a térségei azonos lendülettel fejlődnének. Így van ez Magyarországon, és így van a Felvidéken is. Ennek a ténynek a jegyében tartotta vitadélutánját a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a KKVHÁZ Zrt., amelyre a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság (SZMKT) képviselőit is meghívták.
Magyarország egyik, kétségkívül hátrányos helyzetű térségének történelmi központja, Balassagyarmat adott otthont az idei első, hátrányos helyzetű térségekről szóló, kávéházi hangulatú beszélgetésnek.
Knirs Imrének, Komárom alpolgármesterének, és Matus Tibornak, az SZMKT titkárának jelenlétét az is indokolta, hogy a Felvidéken szintén a hátrányos helyzetű régiók gazdaságfejlesztésével vagyunk kénytelenek foglalkozni. Az egyik kitörési pont a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése lehet.
Az NGM – KKVHÁZ vitadélutánja arra vállalkozott, hogy kávéházi hangulatot idézve, egy játékos versenyen, mindemellett közösségépítő módon, körüljárja a hátrányos helyzetű térségek gazdaságfejlesztési lehetőségeit, specializálva azt jelen esetben a nógrádi térségre.
A rendezvényre érkező kis- és középvállalkozókat véletlenszerűen asztaltársaságokba sorolták. Az így kialakult társaságok, akár egy valódi kávéházban, kötetlenül oszthatták meg nézeteiket, fejthették ki véleményüket, azt, hogy számukra mit is jelent a hátrányos helyzetű térség megjelölés, kérnének-e támogatást a kormánytól és milyen formában, illetve személy szerint mit tesznek térségük felzárkóztatásáért. Az asztaltársaságok képviselői ezt követően versenyszerűen előadták a csoportjukban felmerülő ötleteket, véleményeket és javaslatokat. Innen már minden a vezérszónok ügyességén múlott.
Ez a forma sokak szemében öncélú játéknak is tűnhet, de a szervezők nem titkoltan a klasszikus konferenciák kereteit próbálták – úgy néz ki sikeresen – túllépni. A konferenciák előadói-hallgatói keretei sokszor gátat szabnak azoknak, akik esetleg nehezebben szólnak, vagy félnek kinyilvánítani véleményüket. Ebben a „kávéházi rendszerben“ viszont még azok véleménye is megjelenhet, akik egyébként visszarettennek a nyilvánosság előtti szónoklatoktól.
A rendezvényre érkező kis- és középvállalkozókat véletlenszerűen asztaltársaságokba sorolták
A verseny előtt a zsűri is szólhatott. Matus Tibor (SZMKT) örömét fejezte ki, hogy a tavalyi országos KKVHÁZ verseny legjobb határontúli csapatának (SZMKT, VIA NOVA ICS) tagjaként lehet jelen ezen a rendezvényen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nógrádi térség hátrányos helyzete sokban hasonlít a felvidéki régiók gazdasági elmaradottságához. Ennek a hátránynak pedig az egyik legjelentősebb okozója a trianoni határok meghúzása, amellyel elszakították az egybetartozó természetes régiókat, és periferiális árnyékzónákba sodorták őket. Ezért az egyik fontos kitörési pont a kapcsolatok és főleg a gazdasági kapcsolatok újbóli kiépítése lehet.
A vitában elhangzottakból megállapítható, hogy a nógrádiak kifejezetten a humán erőforrás fejlesztésében és a tudásalapú gazdaság megteremtésében látják a kitörési pontot. Megfogalmazódott az igény egy helyi felsőoktatási intézmény létrehozására, azzal a céllal, hogy megtartó- és vonzóerő legyen a fiatalság számára. A strukturális munkanélküliség leküzdéséhez a felsőoktatás mellett szükség van a szakképzés fejlesztésére és a képzéseknek a piaci igényekhez való igazítására.
A helyi humán erőforrás megtartása szempontjából a győztes csapat, az Új Palócország Egyesület szerint a multinacionális cégek jelenlétét kellene erősíteni, azzal a céllal, hogy helyi szinten növekedjenek a bérek és fejlődjön az infrastruktúra. Ezzel szemben más csapatok a helyi vállalkozások összefogását erősítenék, kihasználva a térség adottságait, a hagyományokra építve.
A jelenlevők hangsúlyozták az infrastruktúra fejlesztésének szükségességét, kihasználva a határ és egyben a főváros közelségében rejlő lehetőségeket. Ennek kapcsán említették az elszigeteltség csökkentésére szolgáló 21-es főút négysávossá bővítését. A logika szerint az infrastruktúra fejlesztése szükséges, de egyben kétélű fegyver is lehet, hiszen ösztönözheti a beruházásokat, ugyanakkor kidolgozott helyi fejlesztési koncepció híján és a térség vonzerejének növelése nélkül további elvándorlásoknak nyithat utat.
Több kifejezetten innovatív és kidolgozott ötlet is elhangzott, ezek közül a legérdekesebbek közé tartozik a tudomány és technika házának ötlete, amely már gyermekkorban arra nevelne, hogy a technika vívmányait ne csak használják, annak működését is értsék a fiatalok.
Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója és a felvidéki résztvevők megegyeztek abban, hogy a közeljövőben nálunk is hasznos lenne ilyen típusú találkozót szervezni, egy valódi felvidéki KKVHÁZ-i beszélgetést, versenyt elindítani.
