Nagy a valószínűsége, hogy a mečiari amnesztiák hatályon kívül helyezéséből megint nem lesz semmi. A Smerre hirtelen nagy nyilvános nyomás nehezedett, ami szembemegy Robert Fico hosszabb ideje fenntartott álláspontjával, miszerint a mečiari amnesztiák eltörölhetetlenek.
Mivel a legerősebb kormánypárt és annak elnöke nem érezte kényelmesen magát ebben a helyzetben, előbb kiengedtek néhány próbalufit, mondván: talán mégiscsak csatlakoznának a többséghez, majd ezt a számukra kényelmetlen helyzetet egy kormányjavaslattal oldották meg, amelynek értelmében először megváltoztatnák az alkotmányt, s csak azután helyeznék hatályon kívül az amnesztiákat – persze, csak ha az Alkotmánybíróság is egyetért ezzel. A Smer semmiképpen sem veszíthet rajta, mert ennek a látszatmegoldásnak a megszavazásával a nyilvánosság előtt kimosakodhat, ráadásul, ha a javaslat nem kap elegendő szavazatot az ellenzék részéről, lehet megint bírálni azt ezért, ha meg az Alkotmánybíróság stoppolná le mečiari amnesztiák eltörlésére tett képviselői javaslatot, akkor meg lehet majd arra ujjal mutogatni. A Smernek azonban mindenképpen lekerülne ez a gond a nyakáról.
Hálátlan helyzetbe került az ellenzék
A kormánykoalíció megoldása, amint arról korábban már tájékoztattunk, nem igazán tetszik az ellenzéknek. Az ellenzék, az SaS, az OĽaNO, a Sme rodina vagy a Miroslav Beblavý körüli csoport ugyanis nagyon hálátlan helyzetbe kerül Ficoék javaslatának köszönhetően. Egy ilyen „kompromisszum” mellett szavazni ugyanis sokak számára hasonló lehet, mint a Radičová-kormány idején részt venni az európai mentőcsomag és a kormánnyal szembeni bizalom összevont szavazásán. Ha ugyanis megszavazzák azt, amit szeretnének, azzal egyúttal megszavazzák azt is, amit viszont nem szeretnének.
Ebben az esetben csak három kényelmetlen dolgot lehet tenni. Először is nem meg szavazni a javaslatot, amiért a Smer, de mások is rájuk ragasztják, hogy alibisták. Másodszor, engedni a nyomásnak, és megszavazni a javaslatot veszélyeztetve ezzel azt, hogy a dolgot végleg elúsztatja a többnyire a Smer által kiválasztott alkotmánybírákból álló Alkotmánybíróság, amelynek a parlamenti képviselők így önként átadják a jogköreik egy részét is. Harmadszor pedig, ellene szavazni, és hosszú távon magukra venni a billogot, hogy ők azok, akik nem akarták hatályon kívül helyezni az amnesztiákat.
Felesleges két lépés egy helyett
Pedig az alkotmányozó hatalommal, amellyel a szlovák parlament rendelkezik, egy alkotmánytörvénnyel könnyen hatályon kívül helyezhetnék Vladimír Mečiar amnesztiáit, a Ficoék által javasolt alkotmánybírósági ítélkezés nélkül is. A VIA IURIS szervezet szerint a mečiari amnesztiák eltörlésének kormánykoalíció által javasolt megoldása csak feleslegesen bonyolítja a folyamatot, és a felelősséget a 150 tagú képviselőtestület helyett a 13 alkotmánybíróra hárítja. Azt tehát, ami megtehető lett volna egy lépésben, most két lépésben próbálják meg kivitelezni, s az Alkotmánybíróságnak így joga lesz megakadályozni a mečiari amnesztiák hatályon kívül helyezését.
Juraj Hrabko politológus szerint Robert Fico kezdeményezése összezavarta a médiát, és káoszt okozott az ellenzék köreiben, amely ezáltal nagyon nehéz dilemma elé került. Hrabko szerint Ficoék javaslatának a politikai következménye az, hogy Budaj a szemétkosárba hajíthatja saját javaslatát. Az OĽaNO képviselőjének a kezdeményezése ugyanis ebben az összefüggésben elveszítette esélyét a jóváhagyásra, s már csak az a kérdés, hogy a parlament elfogadja-e a kormánykoalíció kezdeményezését, vagy nem fogad el semmit.
Hrabko szerint az is alkotmányellenes, hogy a kormánykoalíció gyorsított eljárásban akarja elfogadtatni a mečiari amnesztiák eltörlésére tett indítványát, gyorsított eljárású szavazás ugyanis csak a törvényben meghatározott esetekben lehetséges, s az ott megszabott feltételeknek a kormányjavaslat nem tesz eleget. A politológus úgy véli, a kormányjavaslatnak van egy másik nehézsége is, mégpedig az államfő jogköreinek jelentős korlátozása a kegyelemben részesítést és az amnesztiákat illetően. Ha ugyanis jóváhagynák azt, a parlament az Alkotmánybírósággal együtt eltörölhetné az elnöki amnesztiákat és kegyelmeket a jövőben is. Hrabko egyébként azt is ellenzi, hogy visszamenőleg hatályon kívül helyezzék az amnesztiákat, azt állítja, bár lehetséges, maga azonban nem tartja ezt helyesnek.
Az Alkotmány nem lehet alkotmányellenes
Richard Sulík, az SaS elnöke szerint az Alkotmánybíróság, tekintet nélkül az összetételére, nem dönthet magáról az Alkotmányról, arról, hogy az jó-e, avagy sem. Az Alkotmánybíróság csak azt mondhatja ki, hogy a törvények összhangban vannak-e az Alkotmánnyal vagy nem, de nem ítélkezhet az Alkotmány felett, egyébként sohasem lehetne azt módosítani.
Sulík szerint a másik lényeges dolog a visszahatás kérdése. Bármi, amit a koalíció ma javasol, és bekerül az Alkotmányba, ugyanis csak mától érvényes. Nyugodtan be lehet tehát írni az Alkotmányba, hogy Az erőszakos körülmények között eltűnt személyek védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel (mert ilyen is létezik) ellentétes amnesztiák érvénytelenek, visszamenőleg ez úgysem lesz érvényes. Vagyis a retroaktív hatás ebben az esetben nem kerülhető el.
Ezért nem kellene ezt az egészet túlbonyolítani. Biztosan nem kellene a 27 év alatt történt egyetlen eset miatt kiszélesíteni az Alkotmánybíróság jogköreit, és megzavarni a működőképes hatalommegosztás rendszerét. És azt sem lehet lebecsülni, hogy 26 alkotmányjogász azt állítja, hogy mečiari amnesztiák jogilag eltörölhetők oly módon, ahogyan azt Ján Budaj javasolta. Ezért a legegyszerűbb és a garantáltan legkisebb veszéllyel járó megoldás az alkotmánytörvény megszavazása lenne, amellyel hatályon kívül helyezné az ifjabb Michal Kováč elhurcolásával összefüggő amnesztiákat és kegyelmeket.
Bugár szerint soha nem látott esély van az amnesztiák eltörlésére
A koalíciós Most-Híd elnöke, Bugár Béla viszont történelmi pillanatnak tartja a koalíción belül született javaslatot a mečiari amnesztiák eltörlésére, amely lehetővé teszi, hogy eltávolítsák Szlovákia történelmének eme fekete foltját. Bugár szerint nem egészen három hónap alatt véglegesen megoldható a mečiari amnesztiák eltörlésének kérdése, ehhez azonban az ellenzéki képviselőkre is szükség van. Bugár szerint a javaslat előnye, hogy két hónapos határidőt szab az Alkotmánybíróságnak a döntésre. „Amennyiben az Alkotmánybíróság két hónapon belül nem hoz döntést, az amnesztiák hatályon kívül helyezése végleg érvénybe lép” – jelentette ki Bugár, aki szerint a kormányjavaslat az ellenzéki javaslattal ellentétben egy további paragrafussal is kiegészült, amely kötelezi az állami szerveket az eddigi érvényes amnesztiák következtében leállított eljárások újraindítására.
(SITA, TASR, Dennik N/Felvidék.ma)
