A magyarországiak mellett az idén is pályázhatnak nemcsak kárpát-medencei magyarok, hanem a közép-európai, a visegrádi és balti országokból, de akár Oroszországból is azok, akiket érdekel az első világháború – 2 és 4 perc közötti hosszúságú történelmi ismeretterjesztő kisfilmmel, amelyet május 31-ig, illetve azt követően kell beküldeni.
A 2017-es rendezvénysorozat központi előadását 2017. május 29-én, hétfőn délután 5 órakor tartják meg: Hősök, mártírok, áldozatok és történelmi személyiségek. Száz év tükrében a Nagy Háború 1917-2017 címmel, amelyben az 1917-es esztendő számunkra fontos momentumairól lesz szó. Száz éve ugyanis a februári orosz forradalom következtében átalakult a keleti front helyzete, amelynek az év közepén az egyik záró mozzanata a Kerenszkij-offenzíva, amelyet a Monarchia végül hárítani tudott, sőt Bukovinát is elfoglalta és így mintegy áttételesen hozzájárult az októberi bolsevik hatalomátvétel sikeréhez.
Nem lehet nem beszélni az áprilisi amerikai hadüzenet hatásáról, de szólni fogunk a csehszlovák légió megalakulásáról, és annak a Monarchia sorsában betöltött szerepéről is. A ma embere számára nem világos a háborúban elesettek áldozatának az értelme. Zavarok tapasztalhatók arra vonatkozóan, hogy hősöknek, áldozatoknak, mártíroknak tekintsük-e őket? Ráadásul a két világháború közötti időszak, sőt a második világháború számos történelmi személyisége is közülük került ki. Előadóink segítségével 1917-es szerepüket is bemutatjuk, nem hagyva ki például a magyar történelmi emlékezetben fontos szerepet vállaló honvédtábornok, Görgey Artúr 1916-os halálát, temetésének utórezgéseit. Tisza István, Horthy Miklós, Jozef Tiso, Werth Henrik tevékenységére azért is utalunk – valamennyien harcoltak a világháborúban – mivel későbbi és mai megítélésük – számos megválaszolatlan kérdést vet fel, inspirál a gondolkodásra, valamint a klipkészítésre, hiszen gróf Esterházy János magyar mártírpolitikust ugyanazon törvények alapján ítélték el, mint Jozef Tisot – bűnhődnie Horthy Miklós miatt kellett, aki viszont a portugáliai Estorilban nem börtönben, hanem ágyban és párnák közt, Esterházy előtt alig néhány héttel halt meg.
Mindemellett az 1917-es esztendő újdonsága, hogy főként (de nemcsak) a magyarlakta területeken a Nagy Háborúban elesett hősöknek településeink jelentős részén emlékműveket emeltek. Hazánk történetében első ízben fordult elő, hogy ezek az emlékművek „demokratizálódtak”: vagyis nem uralkodókat, kiemelkedő hadvezéreket, hanem egyszerű katonákat ábrázolnak.
Oroszországból Szergej Nyelipovics történész, míg Magyarországon az ELTE-ről Gerő András tanszékvezető egyetemi tanár, Hermann Róbert egyetemi tanár, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, Balla Tibor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetője, Janek István, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa és G. Kovács László történész elemzi az 1917-es esztendőt.
A két eddigi pályázattól eltérően ez alkalommal a központi előadás népszerűsítése kerül fókuszba, nem titkolva, hogy ennek fő célközönsége továbbra is az egyetemista-főiskolás, valamint a középiskolás korosztály, de bárki részt vehet rajta. A május 29-i vitaest az ismeretterjesztő kisfilm-, illetve klipvetélkedő indítórendezvénye, amely 2017. május 13-a és május 31-e között nemcsak itthon, hanem a közép-európai régióban és a balti térség országaiból kettőben, Finnországban, Észtországban, továbbá Oroszországban is meghirdetésre kerül. A 2-4 perc terjedelmű klipvetélkedő témája az első világháború – az utóbbi száz év tükrében értelmezve. Ennek fő célja, hogy az első nagy világégésről, illetve következményeiről, a békeszerződésekről, az új európai rendről, a háborús hétköznapokat és politikai rendszereket befolyásoló hatásairól és utóéletéről mai megvilágításból, korszerűen, morális kérdéseket is megfogalmazva és elgondolkodtatva szóljunk.
Bővebb információ az Aspektus oldalán, valamint Facebook-oldalán található.
