Csikmák Imre Erről, arról, azokról című könyvének bemutatóján, amelyet Pozsonyban a Csemadok Rákosi Ernő nagytermében tartottak meg május 10-én, több olyan észrevétel is elhangzott, mely szerint ez a kötet egy alapmű, amely ugyan sajtótörténeti kiadványnak is nevezhető, de egy korszak történetét is megismerhetjük belőle.
A beszélgetés elején Molnár László olvasta fel a kötet előszavát, amely azt boncolgatja, mennyire formálhatja az olvasók véleményét az újságíró, mindezt a kisdobos példáján, aki csak azt dobolhatja ki, amit neki megszabnak.
Sokan részt vettek a könyvbemutatón (fotó: Görföl Jenő)
Ezek után szó volt arról, miért tartotta fontosnak Csikmák Imre megírni ezt a kötetet. Elmondta: több könyv jelent meg az újságírásról. A legtöbb szerző arról is szól, hogy a korszak újságírói kiszolgálói voltak a hatalomnak, ami Csikmák Imrét felháborította, hiszen a történelem folyamán az előző rendszereket mintha el akarták volna felejteni az emberek, holott az a múlt szerves része. A szerző kiemelte: rengeteg dokumentum birtokában van, hiszen a Szlovákiai Újságíró Szövetség Magyar Tagozatának jegyzőkönyvei és dokumentumai az ő birtokában vannak. A kötet megírására többen biztatták, éppen azért, mert ezzel még inkább megérthetővé válik a korszak és a felvidéki magyarság története, és nem felejtődik el annak az időszaknak a tevékenysége, mely megalapozta a felvidéki laprendszert és a szlovákiai magyar újságírást.
A jó riport
Csikmák Imre arról is szólt, hogy a jó riporthoz, interjúhoz, illetve a téma feldolgozásához szerencsés, ha az újságíró megismerkedik a riportalannyal. Ők annak idején rengeteget járták az országot, megismerték a magyarok életét, a magyar iskolák helyzetét. A kötet szerzője nemcsak az országban utazott sokat, abban a szerencsés helyzetben volt, hogy több külföldi utazásban volt része. Mivel az Új Ifjúságot és a Kis Építőt az Ifjúsági Szövetség adta ki a Smena kiadó vállalaton keresztül, de a Szövetségnek volt utazási irodája, sokat utazhatott. Járt Ifjúsági Világtalálkozókon is. A rendszerváltás után pedig eljutott Amerikába is. Ugyan az ott töltött idő alatt szintén írt, de nem mint újságíró került el Floridába. 1990-ben sok újságíró fűtő lett, vagy más foglalkozás után nézett, mivel a megélhetést biztosítani kellett a családjának. Majd szakmát tanult, később pedig kiutazott Amerikába a feleségével. Ahol egy családi ház körüli teendőket végezte, miközben írt az Amerikai Magyar Népszavának és tudósította a rádiót is.
Visszaemlékezők
A pozsonyi bemutatón részt vett Duba Gyula is, aki a moderátor, Neszméri Tünde kérésére visszaemlékezett azokra az időkre, mikor a Hét szerkesztőségében még írók dolgoztak. Duba szerint a magyar irodalomban és az újságírás történetében szokásban volt, hogy az írók szerkesztőségeknek is dolgoznak, az újságírásból ugyanis volt bevételük, de a szépirodalmi tevékenységből nem tudtak volna megélni.
Beszélgetés Csikmák Imrével (fotó: Görföl Jenő)
Tóth Elemér szintén visszaemlékezett a kezdetekre, kiemelve, hogy ugyan nagyon erős írói gárda járt előtte, de gyermekirodalom szinte nem is létezett, ekkor jött az ötlet, hogy kérjék fel a csehszlovákiai magyar írókat, költőket, küldjenek gyermekverseket és meséket, ezzel alapozták meg a felvidéki magyar gyermekirodalmat.
Magyar tagozat
Jelenleg nemcsak a szlovákiai magyar újságíróknak nincsen tagozata vagy szövetsége, hanem a szlovákiai újságíró szövetség sem működik – hangzott el az előadáson. Csikmák Imre visszaemlékezett az 1960-as évekre, amikor mind a szövetség, mind a tagozat jól működött.
Dedikálás (fotó: Görföl Jenő)
Azért volt fontos létrehozni az újságíró szövetség mellett egy magyar tagozatot, mert bár volt egy jól kialakult hálózat, minden korosztálynak volt lapja, de azok munkatársai alig ismerték egymást. Ezért 1964-ben megalakult a magyar szekció, amely azt a 132 sajtó munkatársat szólította meg, akik a szerkesztőségekben dolgoztak. A szövetség magyar tagozata tanfolyamokat szervezett, majd elindította az Újságíró Iskolát is, amelyet 21-en el is végeztek. A beszélgetés végén az iskolával kapcsolatban Fülöp Imre, volt diák elmondta: nagyon színvonalas volt az oktatás. Az iskolában a műfaji ismereteket is elsajátították, így már tisztában voltak vele, hogy mi a kishír és mi a riport, addig sokan minden írást csak cikknek neveztek a szerkesztőségekben. Az Újságíró Iskolát elvégezte Haraszti Erzsébet is, aki szintén hozzászólt a beszélgetéshez. Megköszönte Csikmák Imrének, hogy megírta ezt a könyvet, hiszen ez egy korszak alapdokumentumaként is kezelhető. Az újságíró véleménye fontos kell, hogy legyen az olvasóknak – véli Haraszti Erzsébet, és ezzel a jelenlévő újságírók és a közönség is egyetértett.
Csikmák Imre könyvének bemutatója után saját borral kínálta a résztvevőket, s míg a vendégek kötetlenül beszélgettek, a szerző pedig dedikálta a könyveket, Matus János zongorázott. A jó hangulatú beszélgetést így egy kötetlen eszmecserével zárták a rendezvényen résztvevők.
