Sajtóreggeli keretében értékelték az elmúlt évet a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Országos Tanácsának elnöke és szakmai alelnökei. Szó volt a megyei választásokra való felkészülésről és az elmúlt egy év sikereiről is.
Menyhárt József a megyei választásokra való felkészülésről szólva elmondta: Nagyszombat és Nyitra megyében elnökjelöltet is indít az MKP, Berényi József és Farkas Iván személyében szakmailag felkészült személyeket választva. Az elnök értékelője végén Hannibált idézve kijelentette: vagy találunk utat, vagy csinálunk magunknak, de az utat meg fogja lelni a párt. Ősszel a megyei választásokon olyan politikailag felkészült jelölteket indítanak, akik a felvidékiekért és régióinkért akarnak dolgozni.
A Most-Híddal való viszonyban tapasztalható némi változás, de a változásoknak nem csak az egyik térfélen kell megvalósulniuk. Hét év vitás kérdéseit nem lehet egy év alatt megoldani – véli Menyhárt. Újságírói kérdésre a párt elnöke elmondta: mi nem árulózunk, de a hiányosságokra felhívjuk a figyelmet.
Németh Gabriella alelnök szerint nagyon sok a gond a szociális szférában és az egészségügy terén. A párt rámutatott számos olyan problémára, melyekre sajnos nem született megoldás. A kormány a bérből és a nyugdíjból élők megélhetési gondjait nem kezeli. A 2009 óta kidolgozásra váró szociális szolgáltatásokról szóló törvény még mindig nem készült el, a hozzászólásokat és véleményeket a szaktárca rendre figyelmen kívül hagyja. A javaslatok arra irányulnak, hogy a megyékre és a helyi önkormányzatokra hárítsák át a problémák megoldását, amihez viszont az önkormányzatok pénzcsomagot ismét nem kapnak.
Egy éve állt fel az MKP új elnöksége – sajtóreggelin értékeltek (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Németh Gabriella kifejtette: több mint 90 ezer gyermek él szükséghelyzetben, a családtámogatási törvények nem megfelelőek. A családon belüli erőszak ellen indított telefonos segítségnyújtásba bekapcsolódott az MKP is. A foglalkoztatási törvények sem megfelelőek, inkább az otthoni boldogulást kellene támogatni és nem költözésre motiválni az embereket. Az egészségügyi minisztérium ígéretei, hogy 2017-ben elindul az e-health, valamint, hogy diagnózis alapján fizetik majd a beavatkozásokat, nem teljesültek. Viszont 3,78 százalékra csökkent az állami biztosítottak utáni járulékfizetés összege, holott a kórházak eladósodtak.
Kisajátították a témáinkat – mondta Németh Gabriella, így például a bírósági nyelvhasználati törvényt, az adócsökkentést, az anyasági támogatások emelését. A szociális alelnök szerint a kisiskolák megmentésére tett erőfeszítéseinket is kisajátították a kormánypártok.
Kiss Beáta szerint az oktatás olyan terület, amelyben szinte minden magyar érdekelt. Mindenki véleményt is formál, ezért nagy a felvidéki magyarság ellenőrző szerepe. Az MKP kész mindenkivel együttműködni annak érdekében, hogy az oktatásunk megmaradjon és fejlődjön. Ennek jegyében készültek a magyar-magyar párbeszédre is, amelynek zárónyilatkozata olyan alapdokumentum, amelyből ki lehet indulni. Az a tény, hogy a múlt évben eltörölték a minimális osztálylétszámokat, még nem mentette meg az oktatásügyünket, hiszen iskolahálózatunk komoly anyagi gondokkal küzd.
A finanszírozási törvény és a Tanuló Szlovákia stratégiai dokumentum esetében is megtette a párt a javaslatait, ebben kérték a nemzeti iskolákra érvényes pozitív diszkriminációt. A nemzetiségi nyelveken oktató iskolákban rendszerszintű megoldásokra lenne szükség. Változások nélkül ugyanis ez a rendszer nem tartható fenn. Az MKP oktatási stratégiájának van egy másik alapja, mely szerint egy alapítványon keresztül támogatnák a magyar iskolákat.
Kőrösi Ildikó az elmúlt egy év sikereit emelte ki. Több törvényjavaslatot kidolgoztak, amelyek a nemzetközi dokumentumokat vették figyelembe, így a műsorszórási és -sugárzási törvényt, a bírósági nyelvhasználati törvényt. Több nemzetközi fórumon is részt vettek az elmúlt időszakban, ahol a magyarság helyzetére és nyelvhasználati küzdelmeire hívták fel a figyelmet. Az elmúlt egy évben időközi választások voltak, amelyeken az MKP színeiben induló jelöltek sikereket értek el, ezzel gyarapítva az MKP csapatát. Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal is tárgyaltak. A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint a Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei című dokumentum kapcsán az a cél, hogy ebből kiindulva akár konkrét törvényjavaslatokat is kidolgozzanak. Vannak eredményeink, hiszen a bírósági nyelvhasználati javaslatunkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy az anyanyelvhasználatra ismét van lehetőség a bírósági eljárások során. Bár nem keresték meg a pártot a kérdésben, de a javaslatot a parlament elfogadta és a magyar nemzetiségű polgárok ismét használhatják anyanyelvüket a peres és nem peres eljárásokban.
Az MKP alelnökei és elnöke (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Őry Péter, az OT elnöke beszámolója elején kijelentette: a politikai kommunikáció eltolódott a választások óta a társadalomban. A politikai pártok kitűzik a céljaikat, megnevezik partnereiket, majd a választások után teljesen megváltoztatják a véleményüket. Ez a választók megvezetése – véli Őry Péter. A Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény elfogadása után is kialakult egy olyan kommunikáció, amely félrevezeti a polgárokat. Az alapról szóló törvény ugyanis még nem egyenlő az önigazgatással és önkormányzatisággal, ettől még nagyon messze vagyunk. „Ha valamit megfogalmazunk, annak legyen valóságalapja” – mondta az OT elnöke. Ez vonatkozik a nyelvhasználatra is. 1996-tól meg lehet jelölni a településeket a nemzetiség nyelvén is, de sajnos az már nem jutott senkinek eszébe, hogy azt egyforma nagyságú betűkkel és táblákkal kellene megtenni. A vasúti kétnyelvű táblák sem jelentik a teljes közlekedési kétnyelvűséget. Az önkormányzatokat a kormánybiztos levélben szólította fel, hogy a községek hivatalnokai tartsák be a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, de ez már nem vonatkozik a kormányzatra, például a belügyminisztériumhoz tartozó járási rendőrparancsnokságokra. Megoldásokat kellene nyújtani tehát a kormányzati hivatalok nyelvhasználata esetében is.
A kisebbségvédelmi biztonsági csomagról is szót kell ejteni, amelyet a FUEN kezdeményez, s Szlovákiában az MKP aláírásokat gyűjt majd annak érdekében, hogy az őshonos kisebbségekkel kapcsolatban uniós jogalkotási folyamat induljon el.
A dél-szlovákiai járások gazdasági fellendítését a kormány továbbra sem indította el, ezért a magyar állam segítségével az MKP egy gazdaságélénkítő csomagot dolgozott ki – mondta Őry Péter.
Menyhárt József a Baross Alap működéséről is szólt, melyet valószínűleg egy hónap múlva ismertetnek majd. A magyar kormány támogatja a határon túli magyar kis és közepes vállalkozókat. Ez az Alap a Baross Gábor Tervből és annak 2017-es kiegészítéséből indul ki. Az MKP a magyar kormány stratégiai partnereként segíti a munkát. A kisemberek, a felvidéki magyarok végre gazdasági téren is segítséget kapnak, hiszen fontos a kultúra, de a családot is el kell tartaniuk a magyaroknak. Egy év munkája ennyire volt elég, de Menyhárt József bízik benne, hogy az elkövetkező évben további fontos eredményekről is beszámolhat majd.
