Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést – jelentette be kedden a brüsszeli testület.
Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el, 2015 szeptemberében.
Ez nem választás kérdése, hanem jogi kötelesség
Mint a bizottság által strasbourgi keltezéssel kiadott közleményben írták: az elmúlt hónapok során ismételten felszólították azokat a tagországokat, amelyek eddig egyetlen menedékkérőt sem vettek át, valamint azokat, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból. Sajnálatos módon azonban ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország még nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, és ezzel megsértik a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket.
Avramopulosz hangsúlyozta, hogy nem fogják magukra hagyni az unió külső határain fekvő tagállamokat, az áthelyezésekből minden országnak ki kell vennie a részét, nincsenek kivételek, ez nem választás kérdése, hanem jogi kötelesség, amelyről közös döntés született. Mint mondta, az eddig kimaradó államoknak nemcsak a háború elől menekülők, hanem a többi tagország iránt is ki kell fejezniük a szolidaritásukat.
Kijelentette, őszintén reméli, hogy a jogi eljárások megindítása nyomán az érintett országok kormányai felülvizsgálják majd az álláspontjukat, és végül „a józan ész mellett az európai szellem is felülkerekedik”. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy az érintett országok olyan észrevételeket tesznek, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld ki. Ezután – ha szükségesnek ítéli – a bizottság az uniós bíróság elé viheti az ügyet.
A lengyelek valós megoldásokat akarnak
A lengyel kormány tiszteletben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével – reagált kedden Varsóban Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő a bizottság bejelentésére. Kiemelte: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.
„Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket” – állapította meg Bochenek. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy nem kellene-e a kvótából legalább egy jelképes létszámot befogadni, Bochenek hangsúlyozta: Varsó számára „nem a jelképek, hanem a valós megoldások a fontosak”. Rámutatott: egyetlen uniós tagállam sem teljesítette a 2015-ben megszabott kvótát. Leszögezte azt is, hogy a visegrádi csoport egy hangon beszél e témában.
Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a médiának nyilatkozva úgy értékelte: a keddi bizottsági döntés megnehezítheti az átfogó kompromisszum elérését a migráció ügyében, és „feleslegesen növeli a politikai feszültséget”.
Inkább megfizetnék a büntetést, semmint menekülteket engedjenek Csehországba
Az Európai Bizottság bejelentésére reagálva Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kijelentette: a cseh kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában. Csehországnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni – tette hozzá a miniszterelnök Prágában, az Európai Unió jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián.
„Úgy vélem, hogy a kvótarendszer, úgy ahogy le volt téve az asztalra, felszólítás a törvénytelen migrációra. Szerintünk Európának nem lenne szabad ezt az utat választania” – mondta Bohuslav Sobotka a konferencián, újságírók előtt nyilatkozva.
Megszólalt Miloš Zeman államfő is, aki manipulációnak minősítette Brüsszel döntését, s azt mondta: hogy ez az érintett országok szuverenitása ellen irányul.
A Hospodárské Noviny című tekintélyes gazdasági és politikai napilap szerint a konfliktus Brüsszellel teljesen felesleges, s mindez a cseh kormány taktikai hibáinak a következménye. Prága, akárcsak Szlovákia vagy más országok, nyugodtan megígérhette volna néhány migráns befogadását, nem kellett volna pökhendi módon kormányhatározatot elfogadni arról, hogy Csehország nem fogad már be migránsokat, és nem lett volna semmiféle eljárás – vélekedett az újság.
Az Európai Bizottság eljárásának több szakasza van, s az ügy a Európai Bíróság elé kerülhet. Csehországi szakértők szerint az esetleges büntetés nagysága akár 250 millió euró nagyságú is lehet. Milan Chovanec belügyminiszter korábban azt mondta: ő inkább megfizetné a büntetést, semmint menekülteket engedjen Csehországba.
Magyarország egyetlen bevándorlót sem enged be
A kvótadöntést senki nem hajtotta végre, azok sem, akik egyébként támogatták az Európai Tanácsban ezt a „szerintünk rossz döntést” – mondta a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán.
Kósa Lajos úgy fogalmazott: van egy vitájuk az Európai Unióval, ilyenkor, ha nem tudnak megegyezni, az EU kötelezettségszegési eljárást indít, annak van egy folyamata, amelynek a végén, ha odáig eljut az ügy, az Európai Bíróság kimondja, hogy mit kell tenni. A kötelezettségszegési eljárás „teljesen normális működési forma” az EU-ban; Magyarország nincs is azoknak az országoknak az élmezőnyében, amelyek ellen a legtöbb ilyen eljárást indították – fűzte hozzá.
Zsarolásnak nevezte a kvótakötelezettséget Szijjártó Péter, a magyar diplomácia vezetője. Az M1 hírtelevízióban ma azt mondta: „Magyarország ennek a döntésnek ellenáll és egyetlen bevándorlót sem enged be.” Hangsúlyozta, hogy Brüsszel ezzel a jogi eljárással kívánja elterelni a figyelmet arról, hogy az egész koncepció csúfosan megbukott.
A magyar politikusok egyébként egységesen bírálták és elutasították a brüsszeli lépést.
Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az EU bíróságán a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság jelentést tett közzé a menedékkérők unión belüli áthelyezésének állásáról. E szerint a mechanizmus keretében eddig 20 869 embert helyeztek át: 13 973-at Görögországból, 6896-ot pedig Olaszországból. Az áthelyezések üteme idén jelentősen felgyorsult, január eleje óta 10 300 személyt helyeztek át, ami ötszörös növekedést jelent 2016 azonos időszakához képest – közölték.
