Andrej Kiska köztársasági elnök ma a parlamentben az ország és a társadalom állapotáról mondott beszédet. Kiska már megválasztása előtt jelezte, évente egy alkalommal szeretne felszólalni a parlamentben, és „nem csupán a társadalom helyzetével foglalkozna, de bármilyen rendkívül fontos dologgal, amire a parlamentet figyelmeztetni kellene.”
Az államfő beszédét a gazdasági eredmények méltatásával kezdte, de mint megállapította, a sikerből a konkrét családok gyakran vajmi keveset érzékelnek. Az elmúlt évben a legtöbb indulatot a politika „magas” köreiben fellelhető korrupció váltotta ki, s nem nyugtatta meg a közvéleményt a politikusok ez ügyben kifejtett aktivitása sem.
Az emberek bizalmatlanokká váltak, nem hisznek abban, hogy az állam meg tudja büntetni azokat, akik áthágják a szabályokat, a korrupció és kliensrendszer elleni eredménytelen küzdelem rezignálttá teszi a lakosságot a politika iránt.
A politikai felelősség vállalása, például a belügyminiszter rezignációja ugyan nem oldaná meg a kirobbant ügyet, ám maga a gesztus megnyugtatóan hatna a közvéleményre, és engedné, hogy a felelős intézmények végezzék a dolgukat. Ezt követelték a fiatalok is a Kassán, Pozsonyban, Zsolnán és Eperjesen rendezett tiltakozó összejöveteleken – érvelt az államfő.
A korrupció elleni harc személyek elleni politikai harccá fajult
Az államfő szerint Szlovákia nem tudott előrelépni ebben a témában. „Tizenkét hosszú hónapig nem kapott a társadalom világos jelzést, hogy a felelősök őszintén keresik a kiutat abból a csapdából, amibe ők maguk taszították az országot” – fogalmazta meg lesújtó véleményét Kiska.
Hozzátette: a korrupció elleni személyeskedő politikai harcban az állam és a hatalmi elit lemondtak a nyilvánossággal történő normális kommunikációról, megfeledkeztek arról, hogy kötelesek türelmesen magyarázatot adni a felmerülő kétségekkel és gyanúkkal kapcsolatban.
„Ebben a téves prioritást élvező hozzáállásban, azaz nehogy politikailag gyengének látszanak, elveszik a nyilvánosság maradék bizalma a jogállamban és annak intézményeiben. Ez azzal jár, hogy megkérdőjelezik a tisztességes politikusok, kormánytagok, intézmények, rendőrök, ügyészek és bírák munkáját is, akik még nem mondtak le arról, hogy a becsületes munkával a dolgokat jobbá lehet tenni” – állapította meg az államfő.
Az igazságügyi és az egészségügyi tárca jó úton jár
Az államfő beszámolójában kiemelte Lucia Žitňanská és Tomáš Drucker munkáját, szerinte igyekeznek, de gyakran magukra maradnak. „Ők akkor is megérdemelnék a nyitott politikai támogatást, amikor nem éppen népszerű intézkedéseket hajtanak végre.”
Kiska emlékeztetett, hogy Szlovákia a törvény előtti egyenlőség tekintetében rosszul szerepel a saját polgárai szerint, s még inkább az unión belül, hiszen az EU-tagállamok közül, a bíróságokban nálunk bíznak a legkevésbé az emberek. A legtöbben nálunk nem kívánják jelenteni a korrupciót, mivel nem hiszik, hogy megbüntetik a bűnösöket.
A jóléthez és a biztonsághoz szükséges az EU- és a NATO tagság
Az államfő szerint az ország számára a legnagyobb biztonsági kockázatot azok a politikai erők jelentik, melyek Szlovákiát a nyugati politikai, gazdasági és védelmi tömörüléseken kívül kívánják látni. Szlovákia integrációja az EU-ba és a NATO-ba számunkra elszürkült, s nincs rálátásunk arra, hogy milyen törékeny lehet a siker. Elfeledkeztünk az integráció stratégiai jelentőségéről – fogalmazott az elnök.
Az EU elsősorban egy politikai projekt a tagállamok békés együttműködése érdekében, nem egyszerűen csak gazdasági vámmentes övezet, vagy pedig egy közös piac. Amennyiben az unióban létrejön egy új integrációs mag, akkor az is a szorosabb együttműködés kiemelt politikai projektje lesz – hangsúlyozta Kiska.
Az EU-s országok képviselőinek ugyanaz a feladata ma is, mint a 60 éve aláírt Római Egyezmény idejében volt – továbbfejleszteni a kölcsönösen előnyös békés együttműködést. Ehhez az EU magjában kompromisszumos megoldások keresése és türelem szükséges, csak így tartozhatunk az európai politika első ligájába – vélekedett a képviselők és miniszterek előtt az államfő.
Az extrémizmusnak gátat kell szabni
Az, hogy a fasiszták a múlt évi parlamenti választásokon bekerültek a parlamentbe, olyan sokkhatás, melyet még Szlovákia nem dolgozott fel, s keresi a megoldásokat, hogyan szabjon ennek gátat. Ebben az igyekezetben pótolhatatlan szerepet játszanak a független és szabad hírközlőeszközök – úgy a magán, mint a közszolgálati médiumok. Viszont a józan társadalmi párbeszédet nem téveszthetjük össze az extrémizmus előtti meghátrálással – figyelmeztetett beszédében az államfő.
(Pravda.sk/Felvidék.ma)
