Immáron sokadik éve került sor a Tündérkert művészeti fesztiválra Dunaszerdahelyen, melyet az Antal Ágota vezette Városunkért Polgári Társulás rendezett meg június 19. és 21. között.
Akik rendszeres látogatói az eseménynek, azok tudják, hogy valóban színvonalas mondanivalóval rendelkező, igényes programokon vehetnek részt. Így volt ez most is, hiszen a több napig tartó műsorsorozatot J. Griskovec: Hogyan ettem kutyát? című monodrámája nyitotta, amit Gál Tamás előadásában és Czajlik József rendezésében láthattunk. Az Elbeszélő arról mesél, miként szolgált le három évet a csendes-óceáni flottánál. A szöveg ereje nem abban van, hogy mit, hanem hogy miként mondja el. Ebben a hihetetlenül erős történetben, ami megváltoztatta egy ember életét, nagyon jól megfért egymással a finom humor, a fájdalmas kitörések és a csend. Az előadás során az ember úgy érezte, egy régen látott barátja mesél neki arról, hogy az elmúlt években mi történt vele. Gál Tamás olyan közel tudta hozni a nézőhöz a darabot, hogy lassan úgy érezhette, ő maga is ott volt azon a bizonyos hajón. Emlékeink lettek egy meg nem történt múltról. Közösen szenvedtünk, együtt nevettünk.
A második napon sem maradtunk mondanivaló nélkül, hiszen Bandor Éva és Olasz István verses összeállítása, a Szer+elem+ez? volt látható a Művészeti Alapiskolában. Ez hatvan percnyi tömény szerelem, minden oldalról és helyzetből megközelítve. Kortárs és klasszikus magyar költők műveiből összeállított, olykor fájdalmas, olykor vicces jelenetsorozat. Hol mély levegőt vettünk, hol a könnyeink folytak a nevetéstől. Mindenki megtalálhatta benne önmagát vagy akár jelen helyzetét. Közvetlenül az előadás után kezdetét vette Korpás Éva koncertje, melyen a Fecském című új albumából kaptunk ízelítőt. Az előadó nem hagyta, hogy csak egyszerű hallgatói legyünk, meg is énekeltette a nézőközönséget többször is.
Az utolsó napon aztán program programot követett. Közös jógázásra invitáltak mindenkit a Golf játszóparkba, hiszen ez a nap volt a jóga világnapja. Az év leghosszabb napján 108 napüdvözlettel köszöntöttük a fényt. A másfél órás jógázás alatt felajánlásokat tettünk magunknak, szeretteinknek, ellenségeinknek és az egész emberiségnek. Nemcsak a fentről ránk ragyogó nap előtt tisztelegtünk, hanem saját fényünket is köszöntöttük. Kapcsolatba léphettünk a ragyogással, amely maga az élet. A gyakorlat után kaptunk egy meglepetésfeladatot, ami az volt, hogy kezdjünk el sétálni és ha valaki szembe jön velünk, fogadjuk olyan öleléssel, mintha 20 éve nem látott ismerősünk lenne. A jóga közben hihetetlen energiák szabadultak fel mindenkiben.
Délután megnyitotta kapuit a tündérkavalkád, ahol Németh Éva és a Pántlika zenekar tartott táncházat a gyerekeknek, majd a Csallóközi Gyermeknéptánccsoport műsorát láthatta a közönség. Őket követte a Fókusz Gyermekszínpad az Egy ilyen nap című előadással. A Dunaág Néptáncműhely műsora után Arany János Buda halála című meséjét láthattuk a Csavar Színháztól. Rendhagyó divatbemutatóval hangolódtunk a tűzgyújtásra, melyre este kilenckor került sor.
A tűzgyújtásnál Varga Mónika közreműködött. A háromnapos fesztivál programsorozatát Palya Bea és zenekara koronázta meg, akik egy tündérkerthez méltó koncertet adtak. Az egész fesztivál a hagyományos tűzugrással zárult, ami által megtisztítottuk magunkat és testileg, lelkileg egyaránt felkészülünk az előttünk álló napokra. Átugortuk a tüzet, hogy erősítsük a kapcsolatunkat szeretteinkkel és a közösséggel.