A Gömöri Református Egyházmegye soron következő felnőttképzést szolgáló estjének Hanván Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának országos elnöke volt a vendége június 28-án. Menyhárt nem először járt Hanván és a reformátusok között sem, hiszen Nagybörzsönyben és Mályiban a lelkészképző összejöveteleken is tartott már előadást. Mint elmondta, fontos számára, hogy a katolikus és református magyar közösséggel ne csupán a választások ideje alatt tartsák a kapcsolatot.
Megosztotta a jó hírt a gömöri közönséggel is: Magyarország Orbán-kormánya, mint a Magyar Közösség Pártjának egyedüli magyar partnere több jó lehetőséget is kínál a felvidéki magyar közösségek megerősítéséhez. Anyagi támogatást nyújtanak óvodafejlesztésre, a templomok és gyülekezeti házak megújulására, a gazdaságélénkítő csomagra, melynek fogadását a bejegyzés alatt álló Baross Alapítvány fogja bonyolítani. Leszögezte ugyanakkor a közmondásra utalva, hogy a kis- és középvállalkozókat „halászni” szeretnék megtanítani.
A református egyház felvállalta az óvodák fejlesztését
„Nagy tisztelet a református keresztyén egyháznak, mert az óvodafejlesztéssel felvállaltak egy olyan munkát, amely a mi óvodáink megtartására irányuló nagyon komoly vállalkozás” – mondta. Kifejtette, Magyarország nemzetben gondolkodik, ami nem ér véget a határoknál. Ezt jól mutatja az, hogy óvodákat újíthatunk fel és óvodákat létesíthetünk. A tervezésben a Magyar Közösség Pártja is részt vett, volt MKP–Fidesz találkozó.
„Orbán Viktor kért tőlünk egy stratégiát, miáltal az oktatáspolitikánkat is újragondolhatjuk. Ebben az évben a katolikus óvodák kapcsán is érkezik majd egy ilyenfajta támogatás” – árulta el. Megjegyezte, ott nehezebb a kivitelezés, mert a katolikus keresztény egyház vezetése nem magyar. S a fő cél mégis az, hogy magyar gyerekek járjanak a magyar állam által felújított óvodába. „Év végére már eredményekről is beszélhetünk” – mondta.
Szögedi Anna, Tornalja polgármestere megköszönte az óvodatámogatást és a bejei és a tornaljai református templomok felújításának a lehetőségét (Fotó: Pósa Erzsó/Felvidék.ma)
Ha a Baross Alapítvány bejegyzésre kerül, gazdaságélénkítő pályázatot írnak ki
Menyhárt kitért a térségek elnéptelenedésére is. Mint ismert, Dél-Szlovákiában nincsenek megfelelő munkahelyek és vállalkozási feltételek. Elmondta, a rendszerváltás óta tudatosan ellehetetlenítették ezt a vidéket. Korábban ezen a területen ereje volt az agráriumnak, mindenki foglalkozott háztájival, most viszont azt látjuk, hogy a kertek is fűvel vannak bevetve.
„Gyakorlatilag leszoktattak bennünket a munkáról, az EU-ba való belépés ellehetetlenítette a mezőgazdaságot, s mi magunk is feladtuk az otthoni termesztést. Magyarország Vajdaságban, Kárpátalján és Erdélyben is elindított már egy programot, amivel a kis- és középvállalkozókat próbálja segíteni. Ez megvalósul majd a Felvidéken is” – mondta.
A tervek szerint a Baross Alapítvány hamarosan bejegyzésre kerül, s pályázati rendszerben szeretnék a Felvidéken is a kis- és középvállalkozókat eszközbeszerzéssel támogatni. A program a Baross Gábor Tervből indul ki, a megújított és új adatokkal frissített változata felkerül majd a www.mkp.sk oldalra, ahol hozzászólásoknak is teret adnak. Menyhárt megjegyezte, hogy élő dokumentummá szeretnék ezt tenni.
Auxt Ferenc, az MKP rimaszombati járási elnöke és az alapszervezetek több tagja is megtisztelte a felnőttképző rendezvényt (Fotó: Pósa Erzsó/Felvidék.ma)
„Fontos, hogy saját magunkat meg tudjuk tervezni, s szakemberek bevonásával oktatáspolitikai, gazdaságpolitikai stratégiát kell letennünk az asztalra. A kultúra terén nem kell szégyenkeznünk, hiszen a Csemadok nagy feladatot vesz le a vállunkról. Az oktatás és a gazdaság terén is lassú és pontos munkával kell előrehaladnunk” – mondta, hozzátéve, hogy nagy szükség van a fiatal szakemberekre.
Tenni kell szülőföldünk boldogulásáért
Kitért arra is, hogy nagyon fontosak a civil kezdeményezések, külön kiemelte a Baráti Körök munkáját. „Ne hagyják csak a politikusokra a jövőt, ugyanakkor ez a magyar közösség nem mondhat le a magyar politikai képviseletről, ellenkező esetben sokkal könnyebben forgatnak ki bennünket a hitünkből, a nyelvünkből, a tájunkból. S tény, mi itt vagyunk otthon. Szülőföldünk boldogulásáért pedig tenni kell. Ne nagy dolgokat, csak mindig picit csináljunk otthon, a közvetlen környezetünkben. S ne legyünk lusták, ha el kell menni választani, mozgósítsunk. A politikának ugyanis az a dolga, hogy közel hozza a lehetőségeket, hogy a térséget megerősítse” – szögezte le.
Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese zárszavában kiemelte a Szlovákiai Keresztyén Egyház közösségépítő szolgálatát is.
Menyhárt József és Nagy Ákos Róbert (Fotó: Pósa Erzsó/Felvidék.ma)
„Több olyan kis gömöri község is van, ahol a református egyházközség szervezi a falu kulturális életét, foglalkozik a gyerekekkel, igyekszik megtartani azt a magyar közösséget, amelyik rábízatott. Mi a magyarságunkat Istentől kapott örökségnek tekintjük, éppen ezért ezt nem szabad tönkre tenni és lerombolni. Isten és az emberek előtt is felelősek vagyunk azért, hogy megmaradunk-e magyarnak. Amíg ezen az úton az MKP-val együtt tudunk haladni, az nagyon jó, és számíthatunk egymásra. Teljesen egyértelmű, hogy az egyház nem lesz pártpolitikai érdekek kiszolgálója, viszont a magyar érdeké felelősségteljesen gondolkodva mindenkor” – mondta.
A Gömöri Református Egyházmegyében idén a reformáció 500. évfordulója alkalmából is megszervezik a felnőttképző esteket. Az első félévben az előreformátorokról, a reformáció kezdetéről és a magyarországi terjedéséről, illetve legutóbb a felvidéki magyarság helyzetéről szóltak az előadások.
Menyhárt József mellett Buza Zsolt rozsnyói református lelkipásztor, Sándor Frigyes miskolci evangélikus lelkész-esperes, valamint Somogyi Alfréd, a Pozsonyi Református Egyházmegye esperese, apácaszakállasi református lelkipásztor osztották meg gondolataikat. A felnőttképzést szolgáló előadások a második félévben is folytatódnak. A tervek szerint ősztől Kálvin Jánossal, a gömöri reformátorokkal és a gályarab prédikátorokkal foglalkoznak majd.
