Az MKP oktatási stratégiája, az iskolabuszok és a Kisebbségi Kulturális Alap volt a témája annak a sajtótájékoztatónak, amelyet június 6-án tartott Kiss Beáta oktatási és kulturális alelnök és Őry Péter, az Országos Tanács elnöke, a Magyar Közösség Pártja székházában.
Két alappillére van az MKP oktatási stratégiájának – mondta Kiss Beáta. Az egyik alapja a stratégiának a kormány Tanuló Szlovákia című dokumentumára reagált, amelyet szakmai körökben is megtárgyaltak. Az online véleménynyilvánítás formáját kihasználva az MKP elküldte hozzászólásait az államtitkárnak, illetve papíron is elküldték azt a minisztériumnak.
A dokumentum egyik pontja a nemzeti oktatás kifejezésének bevezetése, ennek megfelelően szakmai tanács létrehozását is kéri a párt. Az lenne a feladata, hogy a magyar iskolák számára – többek között a nemzetiségi oktatás helyzetét figyelembe véve – tanterveket, módszertani méréseket dolgozzon ki.
A nemzetiségi oktatásra speciális finanszírozást kér az MKP
Figyelembe veszik, hogy a nemzetiségi nyelven oktató iskolákban alacsonyabb a tanulói létszám. Amíg ezek a törvényi rendelkezések elkészülnek, a magyar oktatás megőrzése érdekében szeretne az MKP olyan támogatási rendszert kialakítani a magyar iskolák számára, amelyet egy alapítvány kezelne.
Támogatnák az óvodáskor előtti oktatást, tehát a Cseperedő programot. Egyházi óvodákat és önkormányzati óvodákat hoznának létre. Ebből az alapítványból támogatnák az iskolabuszok megvásárlását, ezt hatástanulmány előzné meg, 17 vonalon indulna busz.
Az önkormányzatokkal még nem egyeztettek, ezért ezeket az útvonalakat még nem ismertette az alelnök. Az iskolabuszoknak hatékonynak kell lennie, és nem szabad, hogy vita forrásává váljon – mondta Kiss Beáta. Vannak régiók, ahol sok iskola működik nagyon kevés gyermekkel, miközben vannak olyan régiók, ahol több tíz kilométert utazik a gyermek ahhoz, hogy magyar iskolába járhasson, és sok esetben ez nem megoldható tömegközlekedéssel.
Kiss Beáta (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A tervek szerint az alacsony létszámú iskolákat is támogatnák ezekből az alapítványi pénzekből. Nagyjából 120 olyan iskola van, ahol a normatív támogatás nem elégséges.
A intézményi rendszer javítása is cél
Elsősorban azokban a régiókban, ahol nem tudták kihasználni az EU-s alapokat, hiszen alacsony volt a diáklétszám, szeretnék felújítani az iskolák épületeit is.
Kiss Beáta szerint még mindig különbség van az egyházi, speciális és a magánintézmények finanszírozása tekintetében. Fontos lenne, hogy az egyházi iskolák számára hasonló feltételeket alakítsanak ki, mint az állami, önkormányzati iskolák esetében van. A középiskoláknak is a normatív támogatás kiegészítésére lenne szüksége, hiszen elsősorban a szakközépiskolákban nagyon alacsony a diáklétszám, holott a szakképzés segítése elsődlegesen fontos feladat lenne.
Szórványprogramokkal támogatnák azokat a magyarokat, ahol nem elérhető az anyanyelvű oktatás
Elsősorban itt lenne szükség az iskolabuszokra is. Célja lenne az alapítványnak vasárnapi iskolák létrehozása, művészeti iskolák kihelyezett tagozatainak, vagy egy központi iskola kihelyezett osztályának létrehozása is.
Egy pedagógiai intézmény létrehozását ugyancsak támogatnák, ahol szakmai munkát végeznének a szakértők. Fontos lenne a Coménius Pedagógiai Intézet bővítése is, segíteni kell az oktatásügyünk optimalizációját és fenntartását. Ez a pályázati rendszer még tárgyalások alapját képezi, de az MKP oktatási stratégiájának mindenképpen célja egy ilyen támogatási rendszer létrehozása, amelynek köszönhetően a magyar iskolahálózat megtartható.
Őry Péter, az MKP OT elnöke a Kisebbségi Kulturális Alapról tájékoztatta a sajtót. 2002-ben fogalmazódott meg először egy kisebbségi alap létrehozásának gondolata, 2004-ben és 2005-ben már volt egy kidolgozott javaslat, ennek értelmében 12 millió eurót különítettek volna el erre a célra. 2015-ben ellenzéki képviselők nyújtottak be egy tervezetet, amelyet nem fogadott el a parlament. Öröm, hogy az eddigi összeghez képest emelkedik a kisebbségek támogatására szánt összeg. Azonban a kulturális autonómia nem megfelelő kifejezés arra az alapra, amely megalakul a júliusban érvénybe lépő törvény értelmében. Elsősorban azért, mivel nincsen választott képviselete a kisebbségnek, amely az alapja lenne az önkormányzatiságnak.
A törvény nem hoz létre olyan intézményi rendszert a kisebbségek számára, aminek alapján kialakulhat az önrendelkezés. Tehát nem beszélhetünk kulturális autonómiáról – jelentette ki Őry Péter.
Őry Péter (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Csak arról van szó, hogy létrejön egy állami intézmény, amelyet a minisztérium felügyel. Az alap feladata csupán a kultúra és a tudományos élet támogatása. Ezért is megtévesztő önkormányzatiságról beszélni az Alap kapcsán. Az Alap igazgatóját a minisztérium nevezi ki, az öttagú testületbe két személyt is a minisztérium jelöl, hármat választanak a kisebbségi szervezetek.
A törvény 17 paragrafusa szerint minden kérelmet és dokumentumot kizárólag szlovák nyelven lehet beadni, Őry szerint minimálisan egy gesztust tehettek volna a kisebbségek felé, mely értelmében a saját nyelvükön is adhatnának be pályázatokat az érintett szervezetek. Őry tisztában van vele, hogy a nyelvtörvényben foglaltaknak akartak megfelelni az alkotók.
A törvény másik negatívuma, hogy a pályázóknak adminisztratív illetéket kell befizetniük, amely 20 eurótól 1000 euróig terjed. A legtöbb civil szervezet az önkéntesség alapján működik, a legtöbb esetben saját idejüket áldozzák fel azok, akik a civil szervezetekben dolgoznak. Őry szerint ez a paragrafus ellentmond az önkéntességnek, abszurd, hogy aki pénzt szeretne nyerni a rendezvényeinek megszervezéséhez, annak be kell fizetnie az állami költségvetésbe az illetéket.
Az intézményi háttér hiánya jelzi, hogy messze vagyunk az önkormányzatiságtól
Szerencsés lenne, ha a nagyobb szervezetek működési költségre is pályázhatnának, 1996 óta az állami költségvetésből működtetésre nem kaphatnak pénzt a civilek.
Magyarország 2016-ban 8,9 milliárd forint támogatást adott a felvidéki magyarságnak, ebből az összegből nagyjából 5 millió euró adót fizettek be a civil szervezetek. A magyar szervezetek tehát több adót fizetnek be a szlovák állami költségvetésbe, mint amit a szlovák állam támogatásként kifizet a magyar civil szervezeteknek. Őry bízik benne, hogy a keretösszeg emelkedni fog, az OT elnöke szerint van még hová fejlődni.
A magyar állam 2016-ban a szlovák kisebbségnek 3,3 millió eurót adott a kultúrájára, Szlovákiában pedig a támogatást csak most emelik meg 4 millióra. Míg a Felvidéken majdnem 500 000 magyar él, addig Magyarországon kevesebb mint harmincezren vallják magukat szlováknak.
