A napokban jelent meg a Félidő című kiadvány, amely Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselőjének eddigi parlamenti tevékenységéről számol be a választópolgároknak. A lap hírt ad többek között a legjelentősebb európai parlamenti eseményekről is, például az Európai Polgári Díj 2016-os odaítéléséről, amelyet Csáky Pál javaslatára tavaly Szlovákiából a Csemadok kapott, s amit Brüsszelben a Csemadok országos elnöke, Bárdos Gyula vehetett át.
A kiadvány továbbá beszámol arról is, hogy Brüsszelben folytatódik a szlovák kárpótlási törvény vizsgálatának ügye, valamint, hogy az Európai Bizottság illetékes főigazgatójának átnyújtották azt az 1144 állampolgári nyilatkozatot, amelyet az év eleje óta a Kisebbségi Jogvédő Intézet gyűjtött össze, és dolgoz fel a kárpótlások ügyében.
Előrelépés a Beneš-dekrétumok ügyében
De értesülhetünk arról is a kiadványból, hogy 2017 februárjában előrelépés történt a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos európai parlamenti petíció ügyében is. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága a koordinátori döntés alapján és a korábban benyújtott dekrétumokkal kapcsolatos petíciók és az azokhoz tartozó szakmai anyagok megvizsgálását követően valamennyi politikai frakció támogatásával levelet intézett a szlovák parlament elnökéhez, amelyben arra kéri őt, Szlovákia vizsgálja meg a bocsánatkérés lehetőségét, elemezze törvényeit, és távolítsa el jogrendjéből a dekrétumok máig tartó negatív hatásait.
Szó van a lapban továbbá arról a tárlatmegnyitóról, amelyre Csáky Pál szervezésében került sor Brüsszelben, az Európai Parlament épületében a szlovák uniós elnökség megkezdése előtt. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának rövid koncertjével egybekötött tárlatmegnyitó a Szlovákiában élő és tevékenykedő mintegy félmillió magyarra kívánta felhívni Brüsszel figyelmét.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa a tárlatmegnyitón
Magyar ügyek a parlament petíciós bizottsága előtt
Aztán hírt kaphatunk a lapból azokról a magyar ügyekről is, amelyek az utóbbi időben kerültek az EP petíciós bizottsága elé. Például a kétnyelvű vasúti táblák ügyében gyűjtött aláírásokról, amelyet Orosz Örs, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom nevében nyújtott át a petíciós bizottság elnök asszonyának, vagy a pozsonyvereknyei hulladéklerakat megszüntetését sürgető beadványról, továbbá a fogyasztói termékek, ezen belül az élelmiszerek eltérő minőségéről szóló beadványról is, amelyet Méry János terjesztett elő. De elvi jelentőségű a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadvány is, amely a törvény alkalmazásának jogi szempontból tisztázatlan következményeire hívja fel a figyelmet.
Beszámolót olvashatunk továbbá Csáky tényfeltáró misszióiról is egyes beadott petíciók ügyében. Ezek közül a petíciós bizottság küldöttségének Pozsonyban és Nagyszombatban tett látogatását emelnénk ki, amelynek alapjául az a petíció szolgált, amely a fogyatékkal élő személyek jogainak korlátozására hívta fel a figyelmet, s amelynek értelmében az uniós alapokból származó pénzügyi támogatásokat Szlovákiában nem az uniós szabályoknak megfelelően használták fel.
Meghallgatás a kisebbségvédelmi javaslatcsomagról
Megtudhatjuk azt is, hogy számos érdekes témájú meghallgatást szervezett a Petíciós Bizottság az elmúlt két és fél évben, amelyek közé tartozik a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi javaslatcsomagról szóló meghallgatás 2015 februárjában. Erre Csáky előadóként meghívta a szóban forgó kisebbségi uniós kezdeményezést a bíróság előtt védő ügyvédet is, hogy az a téma egyik legszakavatottabb ismerőjeként elmondja érveit a képviselőknek és a bizottság jelenlévő alelnökének.
Hasonlóan érzékeny témát érintett Korom Ágoston előadása a szlovák állampolgársági törvény uniós polgárságra gyakorolt és jogbizonytalanságot generáló hatását illetően. A szlovák törvénnyel kapcsolatban 2015-ben Lomnici Zoltán nyújtott be petíciót. A félnapos rendezvény egyik ötletadója és házigazdája Csáky Pál, a bizottság alelnöke volt.
Hírt kaptunk továbbá a kiadványból arról is, hogy összeurópai aláírásgyűjtés indult a kisebbségi jogok bővítésére. Az Európai Nemzeti Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) 2017. május 3-4-én Brüsszelben mutatta be azt a Kisebbségvédelmi Csomagot (Minority SafePack), amely azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió kiszélesítse a hagyományos kisebbségek jogait, azaz, fogadjon el a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét növelő és az unió kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi normákat.
Aláírásgyűjtés indult a Kisebbségvédelmi csomag támogatására
Fontos témául szolgálnak az állampolgári jogok a bel- és igazságügyi szakbizottságban (LIBE)
Megtudhatjuk azt is, hogy Csáky Pál a parlament LIBE szakbizottságában több fontos témának is a néppárti felelőse volt, például a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelvnek, vagy az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer hatékonyabbá tételéről szóló irányelvnek.
Az alapvető emberi jogokról szóló 2015-ös jelentésbe Csáky Pál javaslatára bekerült az őshonos kisebbségek kérdése is. A képviselő módosító indítványai elsősorban az őshonos kisebbségek védelmét tartották szem előtt, valamint alapvető jogaik és szabadságjogaik tiszteletben tartását és előmozdítását. Ebbe a kategóriába tartozik a gyermekekkel szemben elkövetett internetes szexuális visszaélésről szóló közös állásfoglalás is, amelybe szintén több javaslata is bekerült Csáky Pálnak, továbbá az az előkészületben lévő jelentés is, amely a romák helyzetével foglalkozna az Európai Unióban, ennek is Csáky Pál a néppárti felelőse.
Megtudhatjuk azt is továbbá, hogy Csáky számos módosító indítványt nyújtott be a migránskérdéssel és a menekültválsággal kapcsolatos EP-jelentésekhez. A felvidéki EP-képviselő szerint az Európába számolatlanul és azonosítatlanul beözönlött migránstömeg egy részének újraelosztása a tagállamok között elhibázott döntés, a wilkommenskultur (a menekültek szívélyes fogadásának kultúrája) korrekciója. Minden uniós tagállam szuverén joga meghatározni, hogy kit fogad be területére, és félő, hogy a kötelező áttelepítés növeli a húzó hatást. Véleménye szerint a legjobb megoldás, ha a menekülteknek a hazájukhoz lehető legközelebb eső befogadó táborokban teremtünk megfelelő körülményeket, hogy amint a menekülést kiváltó okok mérséklődnek vagy megszűnnek, mielőbb biztonságban visszatérhessenek hazájukba.
Anyanyelv kontra államnyelv
Anyanyelv kontra államnyelv
A lap arról is tájékoztat, hogy Csáky egyik társszervezője volt az Anyanyelv kontra államnyelv? Nyelvi kérdések az európai oktatási rendszerekben címmel 2017 márciusában megrendezett konferenciának, amelynek keretében Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke is felszólalt. Menyhárt felszólalásában egyebek mellett kiemelte, hogy az oktatás szerepe kulcsfontosságú az asszimiláció megfékezésében. A konferencia zárónyilatkozata az őshonos és nyelvi kisebbségek számára biztosított jogok fenntartásának fontosságát és szükségszerűségét szorgalmazta.
A kiadványból mindezek mellett alapinformációkat szerezhetünk Csáky európai pártjának, az Európa Néppártnak az elmúlt két és fél évben zajlott legjelentősebb eseményeiről. Egyebek mellett a római szerződés aláírásának 60. évfordulójáról való megemlékezésről, a Néppárt máltai kongresszusáról és a polgárok nagyobb biztonságára irányuló terrorellenes iránytervezetről. De tudomást szerezhetünk a fiataloknak nyújtandó kedvezményes utazási lehetőségekről, az Erasmus program 30 éves fennállásáról való megemlékezésről vagy az Európai Parlament új elnökének, Antonio Tajaninak a megválasztásáról, illetve új kisebbségi tanácsadójának a kijelöléséről Markus Warasin személyében, akivel az EP magyar kisebbségi képviselői is találkoztak. Továbbá olvashatunk egy osztrák néppárti képviselő kezdeményezéséről a roamingdíjak megszűnésére, valamint arról a kisebbségi médiáról szóló konferenciáról is, amelyen a szlovákiai magyar média képviseletében Molnár Judit, a Hírek.sk főszerkesztője tartott előadást a felvidéki körülményekről.
