A Demokrata hetilap legfrissebb számának hátoldalán olvasom, hogy Budapesten a Magyarság Háza a szeptemberi programjaival immár új helyen, a Duna Palotában folytatja munkáját.
A Duna Palota a Zrínyi utca 5 szám alatt található, a Szent István bazilika előtti teret és a Széchenyi teret összekötő sétálóutcában, az V. kerületben, egykor a honvédelmi minisztérium „kultúrháza” volt, a rendszerváltás óta a határon túli magyarság szolgálatában állt programjaival.
A Magyarság Háza eddig a budai Várnegyedben, a Szentháromság tér 6 címen, a Mátyás templom tövében működött 2011 óta. A határon túli magyarok jól ismerték az épületet, hiszen a rendszerváltozás után létrehozott Magyar Kultúra Alapítvány gondozásában is a magyarságot szolgálta, kedves találkozóhelye volt a határon túli magyar közösségeknek. Igaz, az épület erősen elhasználódott, a felújítására pedig tetemes összeg kellett volna, ennyit az alapítvány önerőből nem tudott kigazdálkodni. Ezért a 2010-es választások után gyorsan világossá vált, annak ellenére, hogy a kuratórium élén Csoóri Sándor állt, tagjai olyan köztiszteletnek örvendő személyiségek voltak, mint Dobos László, Tőkés László és sorolhatnám, az alapítvány megszüntetése elkerülhetetlen, az épület visszakerült az állam/kormány gondozásába.
A változásba beletörődve, idővel örömmel tapasztaltuk, hogy az épület szépítése nem várat magára tovább, lépésről-lépésre újultak meg az impozáns belső terek és az épület homlokzata is. Jó érzés volt tudni, hogy az ország szívében a budai várban egy épületet a magunkénak tudhatunk. És megkönnyítette az ügyintézést is, hogy ugyanitt kapott helyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága, és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és mások, azaz a nemzetpolitikával szorosan foglalkozó kormányzati intézmények egy épületben tevékenykedtek.
A Magyarság Háza nem önálló intézményként jött létre, hanem a BGA Zrt. keretében fejti ki tevékenységét: az épületben található rendezvény- és kiállító termek hasznosításával valójában folytatta a jó hagyományt, amit a Magyar Kultúra Alapítványtól már megszoktunk, az év folyamán számtalan kulturális eseményt szerveztek, amelyen többségében a határon túli magyarok kaptak bemutatkozási lehetőséget.
Az épület félemeletén több mint egy tucat teremben megnyílt a „Mi, magyarok” tematikus állandó kiállítás, amely magyarok által teremtett értékek bemutatására volt hivatott. Idén nyár elejétől kiállítás nem látogatható, a terjedelme miatt bizonyára nem könnyű új helyet találni neki.
Több évvel ezelőtt felröppent a hír, hogy a Szentháromság tér 6 alá a pénzügyminisztérium költözik, merthogy az épület eredetileg is erre a célra épült. Néhányszor elhalasztott költözés után most júliusban végleges lett a döntés: egymás után hagyták el az épületet a határon túli magyarokat segítő intézmények.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság a Széchenyi tér 7-8 címre, a Magyar Tudományos Akadémia szomszédságában lévő Roosevelt irodaház II. emeletére költözött, a szocializmusban épült, az összképet egykor erősen rontó spenótépületbe, amelyet mostanra átépítettek, és a környezetbe jobban beleillővé varázsoltak.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. július elejétől a Gellérthegy utca 30 címre költözött, az egykori VÁTI épületébe. Ezt az irodaházat azok a határon túli civilek, akik az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos feladatokban otthonosak, jól ismerik. A Dózsa György térrel szemben a Tabán felől közelíthető meg, a viszonylag szűk egyirányú Gellérthegy utca a Mészáros utcába torkollik. Itt dolgoznak most a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársai is.
A várban egy épületben egy helyen voltak a nemzetpolitikát segítő kormányzati intézmények, most három helyre költöztek.
A Demokrata hetilap augusztus 16-i számában a magyarsaghaza.net oldalra hívják fel a figyelmet a szeptemberi program ismertetésével együtt. Igaz, erre a címre kattintva továbbra is a bgazrt.hu/magyarsaghaza címre irányítja az olvasót, jelezve, hogy a Magyarság Háza továbbra sem önálló jogi személy. A honlapon egyelőre az új cím és a szeptemberi program nem olvasható, az intézmény logója is a korábbi épületet ábrázolja, de feltételezem, hogy lépésről lépésre minden a helyére kerül.
Magyarság Háza új helyszínen – változatlan tartalommal, ez olvasható a program mottójában. És továbbra is „a magyarság szolgálatában”, a határtalanság érzését kívánják erősíteni, üzenik a ház munkatársai.
Tekintsük át, milyen programokkal indul a Magyarság Háza tevékenysége a Duna Palotában.
A Magyarországgal szomszédos magyar közösségek mutatkoznak be, színes, változatos programmal:
Szeptember 6-án 18 órától, a filmklubban Varga Ágota filmjét, a Vasgyökereket vetítik, amit beszélgetés követ a rendezővel és a főszereplővel.
Szeptember 7-én 17 órakor Rényi Mátyás Attila tart előadást az ausztráliai magyar közösségekről.
Szeptember 12-én 14 órától „Magyarok a téren: civilek és nemzetpolitika” címmel az NPKI igazgatójának vezetésével egy kerekasztal beszélgetésre kerül sor.
Szeptember 14-én egy irodalmi estet szerveznek Orbán János Dénes költővel, szeptember 15-én a Codex Régizene Együttes hangversenye, szeptember 17-én a TransylMania koncertje következik, ezek a programok 18 órakor kezdődnek.
Szeptember 20-án 19 órától a komáromi Jókai Színház előadását láthatja a közönség: Kathrine Kressmann Taylor „A címzett ismeretlen” című darabot adja elő a felvidéki társulat.
Szeptember 24-én 16 órakor a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának előadásában Arany János Toldija lesz a program, szeptember 28-án 18 órakor pedig Takaró Mihály irodalomtörténész előadás-sorozatának első része, amelynek címe „Írott szóval a megmaradásért a Kárpát-medencében 1.”
Szeptember 30-án, a Magyar Népmese Napján 10-től 18 óráig gyermekelőadásokat láthat a közönség, a főszerepben a Székelyföldi Legendáriummal.
Találkozzunk tehát a Magyarság Háza programjain az új helyszínen!
