Rossz a gyerek! – hangzik el oly sokszor. A szakemberek azonban nem fogalmaznak ilyen sarkosan. A magatartászavarnak ezernyi oka lehet, amit egy jó tanár igyekszik megfejteni, s azt különböző módszerekkel kezelni. A Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ a legutóbbi pedagógusképzéseivel ehhez nyújtott segítséget.
Fazekasné dr. Fenyvesi Margit gyógypedagógus, főállásban a Károli Gáspár Református Egyetem tanára óraadóként dolgozik a budapesti ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon és a szegedi egyetem gyógypedagógus-képzőjén. „Sajnos a magatartászavar a pedagógusképzésben nem téma” – szögezte le. Mint mondta, több éve harcol azért, hogy a magatartászavar tantárgyként kerüljön be a képzésbe. Kutatása során rájött, hogy nincs egységes kezelési mód. Úgy véli, azt kell megfejteni, mitől agresszív és magatartászavaros egy gyerek.
„Ennek lehet szervi oka, van egy ösztönkésztetés, amikor a felnövekedett hormontól frusztráció, feszültség termelődik, s ezt le kell vezetni. Ezt hívjuk mi szelepkiengedésnek. Aztán szerepe van a környezeti hatásnak is, mert a magatartászavar tanult tevékenység is. S tudjuk, az agresszió agressziót szül. A felgyülemlett tartós feszültségtől az idegrendszernek meg kell szabadulnia. A pedagógusoknak azt kell megtudniuk, hogy mitől gyülemlik fel a feszültség, mert akkor már kezelni is tudják” – magyarázza az elismert gyógypedagógus.
Fazekasné dr. Fenyvesi Margit (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A rimaszombati továbbképzés során a tanárok jobban megismerkedtek az agresszió fogalmával és annak mérési módszereivel, lehetséges okaival. A résztvevők mérőlapot és kezelési javaslatokat is kaptak. Az előadó korábban Pelsőcön és Rimaszécsen is járt. Szeretettel jön erre a vidékre továbbképzést tartani, s örül, hogy itt van befogadókészség a módszerek iránt.
Molnár Beátától, a Tompa Mihály Református Gimnázium igazgatónőjétől megtudtuk, hogy a szeptember 8-ai képzés az iskola belső továbbképzése is volt, de a helyi tanárokon kívül a régió több oktatási intézményéből is érkeztek résztvevők. „A képzés segítséget, eszközöket adott ahhoz, hogy hatékonyabban együtt tudjunk dolgozni a diákjainkkal, hogy megértsük, mi áll a magatartászavaruk hátterében” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak.
Jelen voltak a speciális alapiskola pedagógusai is. A Felvidék.ma-nak elmondták, nagyon sok olyan példa hangzott el, amit a praxisuk alatt tapasztalnak, amikor a rossz szülői bánásmódtól a gyerekek maguk is agresszívvé válnak. Stavinya Csilla igazgatóhelyettes kifejtette, iskolájukban nagyon sok a hátrányos helyzetű, magatartászavaros tanuló. „Azért jöttünk a továbbképzésre, hogy a tanulóinkon tudjunk segíteni. Szinte minden itt felhozott példa nálunk is előfordul. A tanácsokat, kérdőíveket, mérőlapokat az oktatásban így nagyon jól tudjuk majd alkalmazni” – mondta elégedetten.
A rimaszombati speciális alapiskola tanítói a képzésen (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, a képzések főszervezője a Felvidék.ma-nak elmondta, a képzéseken valójában azok vesznek részt, akiknek tényleg fontos, hogy a gyerekekkel jól tudjanak dolgozni, és sikeresek legyenek az iskolában, és az életben is. A Rimaszombat melletti Feleden és Tornalján is tartottak továbbképzést, e két utóbbi helyszínen a Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (DIFER) lényegét ismerték meg, amelyet a Szegedi Tudományegyetemen már harminc éve kutatnak.
A hét elemi készségre alapoznak, amelyeket mérni kell ahhoz, hogy megtudják, a gyermek éppen milyen fejlődési szinten van. Így meg tudják tervezni, hogy milyen eszközökkel kell fejleszteni a képességeket. „Ez nagyon lényeges ahhoz, hogy a gyerekek elemi képességeit fejleszteni tudjuk. Ha a gyerek megtanul tanulni, és sikeres lesz az iskolában, akkor az életben is jól veszi majd az akadályokat” – tette hozzá Ádám Zita.
