„A községekről szóló önkormányzati törvényre, majd pedig a nyelvtörvényre hivatkozva kérte Nagy Lajos… független képviselő, hogy államnyelven vezessék az önkormányzati ülést a többségében magyarlakta Szímőn” – olvashatjuk az Új Szó október 5-i számában.
Erre reagált írásban Bób János, Szímő polgármestere, aki szerint egy többségében magyarok által lakott község önkormányzati ülésének magyar tárgyalási nyelvét csak olyasvalaki kifogásolhatja, aki már semmi más kivetnivalót nem talál az önkormányzat és a polgármester munkájában. A magyar anyanyelvű képviselő a községekről szóló önkormányzati törvényre és a nyelvtörvényre hivatkozva azt állítja: „A polgármester minden ülés előtt köteles megkérdezni a képviselőket, milyen nyelven vezesse a gyűlést. Csak akkor válthat a kisebbség nyelvére, ha ebbe minden képviselő beleegyezik.”
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott polgármesteri nyilatkozat szerint: Ez az állítás helytelen: a községi önkormányzatokról szóló törvény nem foglalkozik az ülések tárgyalási nyelvével. A kisebbségi nyelvhasználati törvény kitér rá, de teljesen mást mond, mint amit a képviselő állított. Azt írja elő, hogy akkor kell áttérni az államnyelvre, ha azt valamelyik képviselő kéri.
Az említett képviselő minden bizonnyal egyéb kötekedési ok hiányában folyamodott ehhez a lépéshez. Ráadásul arra akar rámutatni vele, ahogy a közösségi hálón kommentálta az ülésen készült felvételt: lám, egy ilyen ember indul a megyei választásokon.
Polgármesterként minden törvényt betartottam, semmilyen törvénysértést nem követtem el. Munkámmal pedig egyértelműen a falu előrehaladását szolgálom. Meggyőződésem: „egy ilyen ember” tiszta lelkiismerettel lép a választók elé” – zárja levelét Bób János.
