Varga Péter, az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke, a Karvai Szakközépiskola igazgatója, valamint Viola Miklós orvos, gútai városi képviselő az MKP Komáromi járási jelöltjeként indulnak a megyei választásokon. Mindketten a korábban megszerzett tapasztalataikat szeretnék kamatoztatni a megyei döntéshozatalban – a régió magyarsága számára igencsak fontos szakterületeken.
Varga Péter, az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke, a Karvai Szakközépiskola igazgatója, egyben a település alpolgármestere. Úgy véli, a régiónkban rejlő agrárturisztikai lehetőségek kihasználásához elengedhetetlen az infrastruktúra-fejlesztés, a helyi termékek népszerűsítését célzó megfelelő marketing. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha a megye területén a beruházások nagysága arányosan kerül szétosztásra. Tapasztalataira alapozva úgy látja, a szakképzés problémáinak megoldását egy alulról kezdeményezett szakmai grémium összeállítása javíthatja, amely figyelembe veszi a szlovákiai sajátosságokat és nem a német mintát követi. A megyei választásokon a Komáromi járás képviselőjelöltjeként a 32-es számmal indul.
Szakemberként milyen lehetőségeket lát a régiófejlesztés és agrárium területén, amelyeket megyei hatáskörben lehetne érvényesíteni?
Maga az agrárium és a hozzá kötődő élelmiszeripar területe ugyan közvetlenül nem tartozik a megyei hatáskörök közé, ugyanakkor nem lehet elhanyagolni jelentőségüket és közvetett hatásukat a régiófejlesztés a vidéki turizmus és idegenforgalom szemszögéből, amely jócskán szerepet kap a megyei irányításban is. Nyitra megyének a 2014 -2020 időszakra elfogadott idegenforgalmi stratégiai fejlesztési terve lett jóváhagyva az elmúlt időszakban, melyet az idegenforgalmi szakosztály készített el. Ez egy jó kiindulási alap az idegenforgalmi beruházásokat érintőleg, ha azok nagysága arányosan kerül szétosztásra a megye területén, amit a magyarok által lakott járásokban prioritásnak kell, hogy tekintsünk. Az agrárturizmusban és a hozzá köthető gasztronómiai és borturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása régiónkban ugyanis csak megfelelő infrastruktúrafejlesztéssel és marketing-eszközökkel érhető el. Fontosnak tartom elmondani, hogy a megye közvetítő szerve az integrált regionális operatív programnak, amelynek sajnos a jelenlegi ciklusban nincsen nagyobb prioritási tengelye a vidékfejlesztés területén, leszámítva talán az életkörnyezet minőségének javítását szolgáló programokat, amelyeknek ily módon közvetett hatásuk van.
Széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik a szakoktatás területén is, hiszen a Karvai Szakközépiskola igazgatója. Melyek a legégetőbb problémák a szakoktatásban, és melyek azok, amelyek megoldásában megyei képviselőként tenni tudna?
Maga az oktatás, ezen belül a szakoktatás a vele járó problémáival egy nagyon bonyolult kérdéskör, amelyet néhány sorban szinte lehetetlen megválaszolni, ám felvázolnék néhány égető területet. Először talán általánosan az oktatási intézmények megyei hatáskörű finanszírozási területéről ejtenék szót: ezek az úgynevezett eredeti hatáskörök, amelyek az iskolák kollégiumainak ellátását, az iskolakonyhák működtetését biztosítják. Mindkét terület alulfinanszírozott, amiben igazgató kollégáimmal is egyetértünk, mivel gyakorlatilag a bér és üzemeltetési költségeken kívül – ez sok esetben nem is elegendő – nem jut esetleges kisebb fejlesztésekre, egy-egy bútor, berendezés, új eszköz megvásárlására. Ennek kapcsán fontosnak tartanám egy átfogó elemzés kezdeményezését az említett területekről, és ez alapján, a lehetőségekhez mérten természetesen, javaslatokat tenni a problémák megoldására. Hasonló elveket kéne követni a megyei forrású, nagyobb jellegű beruházásoknál is, figyelembe véve a szükségesség elvét, például a nyílászárók cseréjét, az épületek hőszigetelését, szociális helyiségek felújítását, sorolhatnám. Ami közvetve a szakoktatást érinti, itt rendkívül nagy aránytalanságot látok több szempontból is. Az egyik ilyen terület az iskolák felszereltsége az elméleti és a gyakorlati oktatás területén. A másik, a középiskolai hálózatban oktatott szakmák aránytalansága régiós megoszlásban, amely figyelmen kívül hagyja a munkaerőpiac elvárásait. Jellemző a túlkínálat bizonyos tanulmányi szakokból és szakmából, a másik oldalon pedig hiány a mesterségekből. Ma több technikusi végzettségű jut egy szakmunkásra, mint amennyire ténylegesen szükség volna. Harmadik területként a duális képzés bevezetésének régiós és szakterületi korlátolt lehetőségeire, problémáira mutatnék rá, nem beszélve arról, hogy például a négyéves érettségivel végződő technikusi képzésben a jelenlegi törvényi háttérrel és oktatási programokkal megoldhatatlan, pedig nézetem szerint itt is találhatók megoldások. Ezeknek a problémáknak a megoldására szükségszerű lesz egy alulról kezdeményezett szakmai grémium összeállítása, amely figyelembe veszi a szlovákiai sajátosságokat és nem német mintára alapozva csak az autóipari lobbi érdekeit tartva szem előtt tesz törvényjavaslatokat.
Jelenleg Karva község alpolgármestere, előtte önkormányzati képviselője volt a településnek. Ebből kifolyólag jól ismeri Karva erősségeit, illetve hiányosságait. Milyen konkrét javaslatai lennének megyei képviselőként, amelyek a vidék fejlődését is segíthetnék?
A vidék fenntarthatóságának szempontjából nagyon fontosnak tartom az ott élő emberek életkörülményeinek javítását – a megyei hatáskörökön belül bővítve a szociális szolgáltatások színvonalát. Fontos számomra a megyei gondozású közutak felújítása mellett ezek mezsgyéinek rendszeres ápolása, ami meggátolja az allergiát kiváltó növények túlszaporodását is – sajnos az elmúlt időszakban elég rendszertelen volt az említett területek kezelése. Az idegenforgalom és a vidéki turizmus fejlesztése mellett javasolnám a helyi regionális termékek népszerűsítését szolgáló rendezvények, kiadványok társfinanszírozását. Kulturális örökségünk kapcsán javaslatot tennék a hagyományőrző csoportok anyagi támogatására.
Személy szerint mivel tudná segíteni, erősíteni megyei képviselőként az MKP frakcióját?
Szakmai és önkormányzati tapasztalataim alapján több területhez is hozzá tudok szólni érdemben és javaslatokat tenni a megyei önkormányzatban, illetve munkát vállalni a szakbizottságokban. Pragmatikus gondolkodásúnak tartom magam, és ha szükséges, képes vagyok kompromisszumokat vállalni az érdekérvényesítésben, amennyiben az előbbre viszi közösségünk boldogulását. (SZE)
***
Viola Miklós: Ott kell lenni azokon a fórumokon, bizottsági üléseken, ahol döntések születnek
A Magyar Közösség Pártja gútai szervezetének elnöke, Viola Miklós orvos, a gútai városi képviselő-testület tagja. A járásban a lakosság közel hetven százaléka magyarnak vallotta magát. Mint megtudtuk, orvosként a megye egészségügyi és szociális jogkörei terén kamatoztatná tudását.
Városi képviselőként tevékenykedik. Mennyire tudja az ott szerzett tapasztalatokat a megyei politizálásban hasznosítani?
Már 24 éve dolgozom az egészségügyben, a megyei közgyűlésben az évek során összegyűjtött tapasztalataimat kamatoztatnám. Az egészségügyi és szociális szférában szeretnék dolgozni, ezen a téren elérni a lehető legtöbbet. Mindenképpen oda kell figyelnünk a komáromi kórház helyzetére. Nemrégiben született döntés egy jelentősebb beruházásról. Támogatni kell mindazon kezdeményezéseket, melyek előbbre viszik a komáromi kórház ügyét, mert elengedhetetlenül fontos, hogy fejlődjön. Tudjuk, hogy a megyén jóváhagytak egy bizonyos pénzösszeget a kórház belgyógyászati pavilonjának felújítására, munka tehát van bőven, ott kell lenni azokon a fórumokon, bizottsági üléseken, ahol döntések születnek, hogy a lehető legjobb legyen a komáromi kórház helyzete és színvonala.
Az egészségügyhöz közel áll a szociális szféra. Milyen megoldások léteznek ezen a területen, amelyeket ki kellene használni?
A szociális szférában rengeteg lehetőség van, amelyekkel a települések nem élnek. A szociális ellátás része lehet egy nyugdíjasoknak szánt napközi otthon létrehozása, és azt tapasztalom, hogy ez nagyon kevés helyen működik. Gútán viszont ez a szolgáltatás évek óta létezik, és el kell mondanom, jól kihasznált lehetőségről van szó, reggel elhozzák a hozzátartozók az idős szülőket, így nyugodtan elmehetnek dolgozni, délután pedig hazavihetik a hozzátartozójukat a megszokott környezetébe. Az idősek napközben elszórakoztatják egymást, de különféle programokat is biztosítanak számukra. A szociális ellátásnak egy másik része a gondozói szolgálat. Az öregekről való gondoskodásnak több lépcsője van, ide tartozik a nyugdíjas otthon vagy az otthoni gondozószolgálat. Az otthoni gondozói hálózatnak az a lényege, hogy a nyugdíjasoknak ne kelljen az idősek otthonába költözniük, hanem otthon, a megszokott környezetükben élhetnek.
Orvosként hogyan látja, megoldható az orvoshiány?
Szerintem, az orvoshiány is megoldható lenne, ha az állami pénzből fenntartott kórházak kötelesek lennének kinevelni a hiányzó orvosokat. Jelenleg egy meghatározott kvóta szerint alkalmaznak a kórházak orvosokat, tehát meg van szabva, hány ágyra mennyi orvos kell, több alkalmazottat nem foglalkoztatnak, mert azt sajnos anyagilag nem tudják fedezni. Ha jelenleg például a belgyógyászaton negyven ágy van, akkor nyolc orvost tudnak alkalmazni. Ennek érdekében törvényt kellene módosítani, s ezt a számot megemelni, azzal, hogy a fiatal orvosok később úgyis kikerülnek a körzetekre általános vagy szakorvosnak, s szakorvost kinevelni csak kórházi intézmények tudnak. Ha megyei szintről hatást tudnánk gyakorolni az egészségügyi minisztériumra, akkor ezt mindenképpen javasolnám.
Miért fontos, hogy az emberek részt vegyenek a választásokon?
A választási kampányrendezvények során mindig kitérek erre a kérdésre. Sajnos elmondhatjuk, hogy négy évvel ezelőtt is nagyon alacsony volt a részvétel. Az embereknek tudatosítaniuk kell, hogy a magyarokra más nem fog szavazni, csak a magyarok. Nagyon fontosnak tartom a magyar megyei képviseletet, ezért mindenkit arra buzdítok, tájékoztassák a családtagokat, barátokat, kollégákat, hogy nagyon fontos ez a választás is, mert a szülőföldünket mi, magyarok tudjuk a legjobban képviselni annak érdekében, hogy a magyarok által lakott területetek több pénzhez jussanak a megyén keresztül. (NT)
