Idén is megtartották a november 13. és 21. közötti szombati napon, 18-án délelőtt fél tizenkettőtől a Nagyszombati Könnyező Szűzanya novénájának, azaz kilenc napon át tartó hódolatának keretében a magyar zarándoklatot a Szent Miklós-exszékesegyházban immár 34. alkalommal. Az ünnepi szentmisét fél tizenegytől gyónási lehetőség előzte meg és felcsendült néhány Mária-ének is a gyülekező több száz zarándok részéről.
Az ünnepélyes bevonulásra a Simkó Ferenc költő által írt, 241-es számú ének dallamára éneklendő himnuszt énekelték a Nagyszombati Könnyező Szűzanyához „Hullajtod könnyeid bűneink fölött, mi is megsiratjuk vétkeink Veled…” kezdettel. A menetben elöl a Szent György és a Szent István Lovagrend képviselői vonultak, őket követték a ministránsok, kispapok, papság, kanonokok, végezetül pedig őexc. Orosch János nagyszombati érsek és őexc. Veres András megyéspüspök Győrből.
Elsőként a Lorettói litániát imádkozták el énekelve, orgonakísérettel. Ezután a ministránsok által osztott Felajánló ima hangzott el András püspök atyától. „Nagyszombati Szűzanya, menny és föld irgalmas Királynő Asszonya, tekints bűnbánó gyermekeidre és fogadd el hálánkat mindazon jótéteményedért, melyeket számunkra Szent Fiadnál kieszközöltél. Külön köszönjük közbenjárásodat nemzetünkért és városunkért a nehézségekben, a szenvedés, a háború és a járvány idején.“
Az oltárnál balról Tóth László kanonok-helynök, Orosch János érsek, Olgyay Csaba állandó diakónus és Veres András püspök (Fotó: Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
Az ünnepi szentmise elején, melyet az állami televízió 2-es csatornája élőben közvetített, Orosch János érsek üdvözölte excellenciás dr. Veres András győri megyéspüspököt és egyben főcelebránst, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét, a helynök atyákat, papságot, diakónust, lovagokat, kispapokat, ministránsokat, családokat, minden Mária-tisztelő zarándokot.
Az 1710-es nagyszombati súlyos pestisjárványról szólt, amikor a város lakói az elöljárókkal Szűz Máriához siettek segítségért. Fogadalmat tettek, hogy megünneplik Szűz Mária bemutatásának ünnepét, és szentmisét szolgáltatnak a kegykép előtt. November 21-én a kegyképet ünnepélyes körmenet keretében hordozták végig a város utcáin. Ezen a napon csodával határos módon a pestis megszűnt. Elmondta, hogy ebben az évben, a fatimai jelenések centenáriumában a kilenced egyik fő témája Ferenc pápa Amoris letitia apostoli levelének egyik legszemélyesebb része, mely a „Szeretet a házasságban“ címet viseli.
Az olvasmányt Zakariás próféta könyvéből Bartalos Bálint kispap olvasta, az evangéliumot Szent Máté könyvéből Olgyay Csaba állandó diakónus tolmácsolásában hallottuk, melyben Jézus azt mondja tanítványainak, hogy az, aki „teljesíti Mennyei Atyám akaratát, az mind az én testvérem, nővérem és anyám“.
A kispapok és a Szent György lovagrend tagjai kivonuláskor (Fotó: Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
András püspök úr homíliájában a szeretetről beszélt. Ady Endrét idézte: „Szeretném, ha szeretnének, s lennék valakié, lennék valakié“. Azért él bennünk a szeretet iránti vágy, mert létezésünk része a szeretet. Szeretni kell és szeretve lenni, vagyis kölcsönösen kell ennek működni. Nemcsak ösztönösen, hanem tudatosan, kérés nélkül, önként, akár áldozatok árán is, elköteleződve kell a hívő embernek törekednie a szeretetre. Fontos, hogy önzetlenül tudjuk szeretni a másikat, házastársat, szülőket, gyermekeket, rokonokat, felebarátainkat, bármilyen viszontszolgáltatás elvárása nélkül. Szükség van Isten szeretetére, a természetfeletti szeretetre, hogy az ember hiányos szeretetét az ő szeretete pótolja. A házasságban a hívő nő és hívő férfi kölcsönös szeretete elengedhetetlen, akik egymást gazdagítani akarják a szentségi kegyelem által. Végezetül Németh László írót idézte, aki feleségének írt kedves sorokat 40. házassági évfordulójuk alkalmából. „Három közös alkotás őrzi az együtt végigküzdött évtizedek eredményét: az első a család, a másik közös alkotásunk, amely nem sokkal több jogon viseli az én nevemet, mint a leányaink, az irodalmi munkásság. De a legcsodálatosabb közös alkotásunk, a harmadik, a kapcsolatunk. Így lépünk át a közös, 5. évtizedbe, amelyről nem tudjuk, mikortól lesz csonka. Egy a biztos, hogy az eddiginél is nagyobb szükségünk lesz egymás szeretetére.“
Az áldozásra a „Győzelemről énekeljen”… kezdetű ének csendült fel. Az áldozás utáni könyörgést követően Tóth László kanonok, helynök, peredi és deáki esperesplébános az Orosch János érsek által 2007-ben, Árpád-házi Szent Erzsébet jubileumi esztendejében létrehozott Szent Erzsébet Rózsája-díj idei díjazottjait hirdette ki és méltatta. Ezt az elismerést minden évben olyan személy kapja, aki karitatív tevékenységet folytat, rászoruló és beteg embertársainkat ápolja, vagy hűen áll az egyház szolgálatában. Idén ketten részesültek az elismerésben: Lohner Róbert komáromi hívő, aki már 1965-től kisebb-nagyobb munkálatokat végez, orgonát javít, sekrestyési feladatokat is ellát a Szent András-templomban, s egyben a plébániai közösség „memóriája” is. Másodikként Redecký Mihály, a bajcsi plébánia most 95 éves híve, aki 46 évig látta el a kántori feladatokat. Távollétében az ott működő lelkiatya vette át a díjat.
A papság, a kanonokok: Tóth László és Kiss Róbert, valamint az érsek és püspök úr a kivonuláskor. (Fotó: Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
Orosch János érsek a mise végén szlovákul szólt az állítólag jelen lévő szlovák testvérekhez, illetve köszönetet mondott Veres püspök úrnak ugyancsak szlovák nyelven, melyet ő ugyan nem értett.
Az ünnepélyes áldás után a pápai himnusz csendült fel, majd a „Boldogasszony, Anyánk”… Ternóczky István kántor és a jókai Keresztelő Szent János-templom kórusa közreműködésével. Elmaradt viszont az eddig mindig énekelt magyar himnusz, melynek hiányát sokan nehezményezték…
Az egész szentmise visszanézhető ITT.
