Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja gazdaságpolitikai és régiófejlesztési alelnöke, Nyitra megyei képviselő, Muzsla község polgármestere. Gazdasági szakértőként gyakran olvasunk tollából értékeléseket. A december közepén elfogadott költségvetésről kifejtette, megdöbbentő, hogy másfél milliárddal alacsonyabb a 2018-as évi költségvetés, mint az idei volt, véleménye szerint ez nagyon szokatlan, hiszen ilyen csak a gazdasági válságok idején szokott előfordulni. Farkas Ivánnal beszélgettünk.
Polgármesterként hogy látja, milyen lett a költségvetés? Kevesebb pénzt kapott a közlekedésügyi és a környezetvédelmi tárca is, ez nagyban befolyásolja az önkormányzatokat, mind a közutak, mind pedig a szennyvíztisztító hálózatok, vagy az illegális szemétlerakatok kapcsán.
Számos régiómbeli község területén áthalad egy első osztályú közút, amely az állami útkezelő vállalat hatáskörbe tartozik, azaz az állami költségvetésből kapja rá a pénzt. Ezenkívül pedig vannak olyan fejlesztések, építések, amelyek szintén államiak, gondolok itt például az R2-esre, az R7-esre, és számos más területen is állami költségvetésből kellene fejleszteni a közlekedést. A jövő évre 978 millióval, azaz majdnem egymilliárd euróval lecsökkent a közlekedésügyi tárca költségvetése, ebből semmi jó nem adódik az önkormányzatok számára, hiszen szűkül a fejlesztések lehetősége. A környezetvédelmi tárca költségvetése is csökken. Szlovákia 2004-ben, mikor belépett az Európai Unióba, vállalta, hogy minden településen, ahol kétezer feletti a lakosok száma, kiépítik a szennyvíztisztító hálózatot. Mára Szlovákia még mindig nem teljesítette ezt a vállalását, igaz ez 2020-ig érvényes.
Farkas Iván (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Nagyon sok településnek, amely a környezetvédelmi alapból, vagy a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó vidékfejlesztési alapból tudna környezetvédelmi beruházásokra pályázni, nem lesz erre lehetősége, mert a környezetvédelmi tárca költségvetése 300 millióval csökkent. Látjuk, hogy az igények nincsenek összhangban a költségvetési tételekkel. 2020 után, ha figyelembe vesszük az n + 2-es uniós szabályt, akkor 2022 után Szlovákia és a környező országok számára nem lesz hozzáférhető a kohéziós alap, tehát környezetvédelmi, közlekedésfejlesztési vagy egyéb más infrastrukturális beruházásokra már nem pályázhat majd Szlovákia. Ketyeg az óra, ha ebben a fejlesztési időszakban nem tudjuk a lehető legtöbbet megvalósítani, akkor a következő időszakra hiába várunk, mert ilyen lehetőségek már nem lesznek. Nagyon rossz ómen, hogy éppen ezeknél a kulcsfontosságú tárcáknál drasztikusan csökkent a költségvetés.
Szlovákia egyébként is rosszul meríti azokat az uniós forrásokat, amelyekből fejlesztéseket lehetne megvalósítani. Mi lehet ennek az oka, mi lenne a megoldás?
Az előző hétéves időszakban Szlovákiának 11,4 milliárd eurós költségvetése volt, abban a fejlesztési időszakban közel kétmilliárd euró bent ragadt a rendszerben. Nem megfelelő a szakmai potenciál a kormánykörökben, és ebben a politikum is szerepet játszik. A kormánykoalíció szeretné a pénzt a sajátjainak lejátszani akár megyei, akár települési szinten, de ha nincs fogadókészség, akkor nem sikerül leosztani a pénzt, mivel a konkurenseknek és a függetleneknek nem segítenek. A minisztériumoknál hiányzik az a szakértői gárda, amely el tudná érni, hogy mondjuk Magyarországhoz hasonlóan, amely az előző hétéves ciklusban százszázalékosan kimerítette a neki megítélt forrásokat, sikeresek legyünk ezen a téren. A mostani időszakban Szlovákia számára a lehívható források rendkívül megnőttek, 15 milliárd euróra lehet pályázni. Félő, ha így folytatódik a pénz merítése, akkor további pénzek ragadnak bent a rendszerben, és Szlovákia ismételten nem tudja a pénzt felhasználni. Ennek egyik bizonyítéka, hogy 2017 június végén voltunk a félidőben, és nagyjából tíz százalékon mozgott a Szlovákia számára megítélt összeg felhasználása.
A Nyitra megyei önkormányzat képviselőjeként is dolgozik. Nehéz tárgyalássorozat van az MKP frakciója mögött, és további megbeszélésekre is sor kerül. Mit várhatnak a megye lakói a jövő évtől?
A legnagyobb kormánypárttal, amely a megyében nagyon erős, és amelynek a jelöltje megnyerte az elnökválasztást, nem léptünk koalícióra. Ezért két további lehetőség adódik, elmegyünk a jobboldaliak és a függetlenek által létrehozott frakciókkal egy minimális többséget alkotó koalícióba. Ennek van hátránya is, ha így létrehoznánk egy többséget a megyei önkormányzatban a megye elnökével szemben, akkor ugyanolyan helyzet állna elő, mint az első választási időszakban volt. Az első négyéves időszak állandó konfliktusokkal volt tele. Ezt el kellene kerülni. Nehéz tárgyalásokat folytatunk a jobboldallal és a függetlenekkel. Sajnos nagyon heterogén ez a csapat, nem látom náluk az ötéves stabilitás biztosításának esélyét. Ha velük lépnénk formális koalícióra, meglenne ugyan a többségünk, de csak egy képviselővel. A másik lehetőség, hogy pragmatikusan középen maradunk, és mindig a megye öt magyar járásának érdekeit szem előtt tartva kötnénk egyezségeket. Valószínűleg a második lehetőség mellett maradunk.
2018-ban helyhatósági választások lesznek. Mire számít?
Novemberben lesznek a választások. A tágabb régióban az elmúlt három évben nem sok beruházás valósult meg, ha viszont Muzsla község nevében nyilatkozom, akkor nagyon érdekes gazdasági helyzet alakult ki, ugyanis 17 munkahelyet tudtunk létrehozni az elmúlt három év folyamán, uniós és más támogatásoknak köszönhetően. A hitelállományunk pedig csökkent, majdnem a nullához közelít. Három év alatt egyetlen hitelszerződést sem kötöttünk. A beruházások pedig egymást követik. Ez azt bizonyítja, hogy lehet hatékonyan vezetni egy települést úgy, hogy nem adósítjuk el a községet, a beruházások egymást követik, a község arculata szépül, és közben munkahelyeket is tudunk teremteni. Azt gondolom, ez a járható út a település vezetésében, ezt szeretnénk folytatni továbbra is.
Tehát valószínűleg ismét indul a tisztségért?
Ez nem zárható ki. Ha az MKP muzslai helyi szervezete indítani fog, akkor nem leszek ellenére, hiszen az elmúlt három év sikereire és tapasztalataira építve szeretnénk a munkákat folytatni. Azért is, mert amikor három éve megszólítottuk a muzslaiakat, akkor nyolcéves választási programot vázoltunk eléjük. Ennek a programnak a nyolcvan százalékát másfél év alatt teljesítettük. Amit azóta tettünk, az már a választási program fölött van. Ezért, ha megkapjuk a bizalmat, szeretnénk a helyi lakosságért végzett munkát folytatni.
Tesz újévi fogadalmat?
Nem, mivel nem vagyok babonás.
