A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és a mai napig épségben megmaradt, a világon egyedülálló beavató koronája. Nem csupán ékszer, de a magyar államiság jelképe, a magyar államjog fejlődésének egyik kiindulópontja.
A Százak Tanácsa tagját, Batta György írót kérdeztük az évforduló kapcsán a Szent Koronáról, annak tanításáról, amely nem más, mint elfogadni a szeretetre épülő világmodellt, Jézus tanítását megtartva élni: „Úgy szeressétek egymást, ahogy én szeretlek benneteket“.
Nem kell a csodára várni, a csoda itt van
Batta György közel húsz éve minden áldott nap foglalkozik a Szent Koronával. „Nem megszabott idővel, hanem ahogy adja magát, mivel beépült már a világszemléletembe” – fogalmazta meg alapvetését. A Szent Korona által fejtette meg, hogy milyen világban él, és hogy ebben a világban élete értelme, hogy visszavezesse a magyarokat az Istenhez a Szent Korona segítségével. „Azt kell tudatosítanunk, hogy eljött a mi időnk. Nem kell a csodára várni, a csoda itt van”.
A mai napig 107 előadást tartott a témában gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Mint mondja, a Szent Korona tudományos szintű kutatása negyven évvel ezelőtti hazaérkezése óta példátlanul felgyorsult. Még csodálatraméltóbb esemény, hogy ma már bárki megnézheti: nincs a koronázási ékszerekkel együtt ládába zárva, mint évszázadokon át. Méltó helyen, az Országház kupolacsarnokában, földrengés biztos üvegvitrinben gyönyörködhetnek benne látogatói.
„Nekem olyan kegyelemben volt részem, hogy sok évvel ezelőtt „kettesben“ lehettem vele. Már akkor tudtam, hogy nagyon fontos szerepet tölt be majd az életemben” – idézte fel meghatározó élményét.
Égi erővel megáldott beavató eszköz
Batta György hangsúlyozta, a Szent Korona páratlan koronázási ékszer, mert míg más országokban minden király számára új koronát csináltattak-csinálnak ma is, addig nálunk éppen ellenkezőleg történt: csak azt tekintették magyar királynak, akit a Szent Korona által „kentek fel”. „A mi koronaékszerünk ugyanis beavató eszköz; az arra alkalmas, tehát a közfelkiáltással megválasztott jövendő országvezető égi erőt kap hivatása gyakorlásához. A szakemberek úgy vélik, Mátyás volt az utolsó olyan királyunk, akit a hagyományokat megtartva koronáztak meg. Uralkodását követően a külső és belső ellenség idegen érdekeket szolgálva juttatta a hatalomba „embereit” – az utolsó félévezredben a gyakori viszálykodások miatt egyre gyengült az ország.
Koronánk a jézusi Új Szövetség törvénytáblájának is tekinthető
Rámutatott, a Szent Korona „az ég és a föld egybeszerkesztett képe, az aranymetszés szabályainak megfelelve készített koronázási jelvény”. Ugyanakkor kiemelte: nem két, külön álló részből illesztették össze. A korona szerkezetének alkotóelemeiről szólva elmondta: a kereszt, a keresztpántok, az abroncs és a tizenkilenc zománclemez kép, valamint a gyöngydrótok, a csüngők és a pártázat, mind az Új Szövetség törvénytáblájaként foghatók fel – a hét égi és a tizenkét földi alakkal. Az égi világot az Atya, Jézus, Szűz Mária és a négy arkangyal képviseli, a földit Jézus nyolc vértanú tanítványa, két gyógyító szent – Kozma és Damján, valamint két katonaszent – Szent György és Szent Demeter testesíti meg.
Fotó: Felvidék.ma, archív
Batta György szerint ismert tény az is, hogy a Szűzanya képét – valószínűleg a tizennyolcadik század végén, Bécsben, a Habsburgok leszereltették a koronáról, s helyére Dukász Mihály bizánci császárt tetették fel, megbontva így szerkezeti egységét. A Mária- ikonnak azóta nyoma veszett.
A béke jelvénye, amely megóv a veszélytől
Batta György véleménye szerint, aki gondolkodik és érez, mai, huszonegyedik századi világunkat félelmetesnek tartja: a Föld tele van fegyverekkel, egyik ember fél a másiktól vagy gyűlöli azt, s szinte egymásra özönlenek a népek, senki sem érezheti magát biztonságban. Emlékeztetett, hogy a társadalmi rendszerek egymás után buknak meg, mert mindig kiderül, hogy vezetőik nem a közösségüket, hanem vagyonuk gyarapítását „szolgálják”.
Batta hangsúlyozta: „a magyarság, s a Kárpát-hazában a vele együtt élő népek Szent István ország-felajánlásának elfogadásával óriási ajándékot kaptak. Ha a Jézus tanította szeretetteljes, gyógyító testvériséget élik meg, megvédhetik magukat a veszélyektől. A magyarok Szent Koronája ugyanis a béke jelvénye, hiszen országunknak a Boldogasszony a királynője“ – foglalta össze.
Mit üzen a kétkedőknek?
„Sokan talán mesének hiszik a Szent Koronánkról szóló, bár tudományosan bizonyított felismeréseket, s ezen végül is nem csodálkozhatunk az Istent tagadó kommunizmus vagy az ateista vadkapitalizmus lélekromboló hatásai okán“ – mondta, hozzátéve, hogy hit és fogékonyság kérdése, hogy hiszünk-e a Szent Korona által képviselt tanításban. Ugyanakkor hozzátette: „tény és az elmúlt esztendőkben bebizonyosodott: a Stonehengi kőkör, a Kheopsz piramis és a Magyar Szent Korona a csillagász szemével kozmikus naptárnak minősül, és méretarányos“ – megemlítve, hogy a 2004 gramm súlyú nemzeti jelképünk hozzájuk viszonyítva ugyan parányi, de készítői koronánk abroncsába rejtették a világidő kódját.
„A Magyar Szent Korona üzenetei a nagy változások idejét rejtik évszámokban. A 2012-től 2030-ig jelzett idők fogják megmutatni, hogy az Isten valójában kivel képzeli a jövőt” – idézte Berta Tibor csillagászt, aki Jézuspasszport című könyvében ír erről.
A Szent Korona hazatérésének évfordulója alkalmából hagyományosan január 6-án, így ma is, nyílt nap van az Országházban. Az érdeklődők 10 és 15 óra között ingyenesen tekinthetik meg a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát.
