Új segédtankönyv kiadását tervezik a közeljövőben, amely a Szlovákiában élő kisebbségek gyökereit, hagyományait és jelenét taglalja. Az általános iskolákban oktató pedagógusok maguk is elismerik ugyanis, hogy nem sokat tudnak az ország területén élő kisebbségek történelméről vagy a hagyományaikról, bár a kultúrájuk nyilvánvalóan hatással volt a szlovák kultúrára is.
Zsidók, csehek, lengyelek vagy romák – sorolja a cikk írója, Ivana Štefúnová a szlovákiai kisebbségi közösségeket, amelyek történelmét, hagyományait nem nagyon ismerik a pedagógusok. Ennek olvastán csak reménykedhetünk, hogy az ország területén élő legnagyobb kisebbség – a magyar –, amely azért megérdemelt volna legalább egy röpke bekezdésnyi részt a tankönyvet ismertető cikkben, csak a cikkíró figyelmetlensége következtében maradt ki a felsorolásból, nem pedig szándékosan. Nem valószínű ugyanis, hogy a magyarok történelmét, hagyományait, kultúráját akár maga a cikk írója jobban ismerné mondjuk a csehekénél…
De visszatérve a készülő tankönyvre, az oktatási tárca és az Állami Pedagógiai Intézet műhelyében készülő, az „Ismerkedjünk meg, nemzeti kisebbségek“ címet viselő segédtankönyv tananyaga az ország területén élő tizenhárom őshonos kisebbség kultúráját, hagyományait, szokásvilágát, vallását vagy életmódját ismerteti majd. „De a történelmi fejlődésükről vagy a jelentősebb személyiségeikről is képet ad“ – sorolja az oktatási tárca sajtóosztálya. A több mint egy évig készült kiadvány főleg a történelem, a regionális nevelés, az erkölcstan vagy az irodalom oktatása során nyújt majd segítséget.
„A tankönyvet elsődlegesen az alapiskolák felső tagozatainak szánják, ám a középiskolákban is használható a történelem vagy a polgári nevelés oktatása során“ – fűzi hozzá a tárca. A diákok így jobban megismerkedhetnek a multietnikus Szlovákia történelmével. „Bízunk benne, hogy a tankönyv hozzájárul a diákok nagyobb toleranciájának és kölcsönös elfogadásának előmozdításához az iskolában és az iskolán kívül is“ – fogalmazott Ľudovít Hajduk, az Állami Pedagógiai Intézet igazgatója.
A tankönyv elektronikus formában már a következő tanévtől elérhető lesz a pedagógusok számára. Hajduk szerint a kidolgozott módszertan és a munkalapok segítséget nyújtanak majd egy-egy konkrét téma megközelítésében. Példaként azt hozta fel, hogy a pedagógusnak ennek köszönhetően pontosan tudnia kellene majd „hogyan magyarázza a tanulóknak a régi magyarok bejövetelét Közép-Európába vagy a roma holokausztot”…
Romák, oroszok, zsidók…
A tankönyvben mindegyik kisebbségnek nyolc oldalt szenteltek, s a szöveget képek egészítik ki. A tankönyvet a megjelenés előtt még a Szlovák Tudományos Akadémia Történelemtudományi és Etnológiai Intézetének a munkatársai is felülbírálják. Elkészítésén tizenhárom szakember dolgozott. „A diákok megtudhatják például, hogyan igyekezett Mária Terézia a reformjaival letelepíteni a romákat, és földművelőkké tenni azokat, miközben megtiltotta nekik, hogy a nyelvükön beszéljenek” – mondja a roma kisebbséget taglaló fejezet szerzője, Agnes Horváthová. A tanulók megismerkedhetnek ennek a kisebbségnek a sorsával a második világháború legkegyetlenebb időszakának idején is. „A romák nem járhattak nyilvános helyekre, a gyerekeik pedig nem járhattak iskolába, és sokan közülük a munkatáborokban lelték a halálukat” – fűzte hozzá Horváthová, a Rhomano kher – Roma Ház Polgári Társulás elnöke, aki a romák jelenét pozitív oldalról igyekezett megközelíteni. Képzett díszműkovácsként jellemzi őket, mondván „ezt a művészetet még Indiából hozták magukkal”, s olyan munkák kerültek ki a kezeik közül, mint például a köztársasági elnöki palota kovácsoltvas kerítése vagy a híres Mihály-kapu Pozsonyban. Persze, a roma közösség jelenlegi problémáinak is tudatában van a szerző. „A romák nem alkotnak homogén közösséget, különböző társadalmi rétegekhez tartoznak” – jelentette ki Horváthová.
Viktória Liashuk, az orosz nyelv és kultúra szakértője a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemről viszont a szlovák és orosz kultúra közös jegyeit igyekezett megtalálni a saját fejezetében, például a cirilli-metódi hagyományt, amely szerinte a szláv kölcsönösség alapját képezi. A diákok az erre szánt fejezet olvastán képet alkothatnak arról is, hogy az oroszok és a szlovákok ünnepei lényegében nem nagyon különböznek, ellentétben a specifikus zsidó ünnepekkel.
Erről Pavol Mešťan, a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumának igazgatója értekezik a tankönyvben. A diákok megtudhatják egyebeken kívül ebből a fejezetből azt is, mit is jelentenek tulajdonképpen a zsidó ünnepek. „Szeretnénk, ha tudatosítanák, mekkora gazdagságot jelentenek Szlovákia számára a kisebbségek” – fűzte hozzá Mešťan.
Ha hiányoznak a tankönyvek
Az alapiskolák történelemtanítói úgy vélik, a segédtankönyv megkönnyíti majd a munkájukat. „Biztosan jól jön majd, például a népvándorlásról vagy az extrémizmusról, illetve nacionalizmusról szóló tananyag, avagy akár a Szlovák Állam és a zsidókérdés taglalása és Kárpátalja fejlődésének magyarázata során” – sorolja az egyik kassai iskola tanítónője, aki szerint jelenleg minden kisebbséget érintő információt kénytelenek maguk kikeresni.
A pedagógusok azt állítják, hogy a tankönyv jó tájékozódási alapul szolgál majd, és nagy segítség lesz, ha minden kisebbségről szóló információ egy helyen összpontosul. „Nem sok mindent tudunk róluk, s ez az anyag legalább további tanulmányozásra ösztönözné a pedagógusokat is” – vélekedik egy másik történelemoktató, aki szerint a roma diákjaik maguk is rákérdeznek a történelmükre, és gyakran nekik, tanítóknak kell a roma hagyományokról beszélniük nekik.
A tankönyvben a cseh, morva, horvát, magyar és német kisebbség is teret kap, de a tanulók megismerkedhetnek a zsidó, lengyel, roma, ruszin és ukrán közösségek hagyományaival és történelmével is. A segédtankönyv alapinformációkat nyújt az orosz, bolgár és szerb kisebbségről is.
(Pravda/Felvidék.Ma)
