Régen voltak ilyen sokan könyvbemutatón Rimaszombatban, s ez nem volt véletlen. Hacsi Attila magánkiadásban megjelent, Legendák a legendákról című kötete a rimaszombati foci első száz esztendejének történetét dolgozta fel, s az Esték a Gömöri Hírlappal sorozat keretén belül került megrendezésre.
A könyvbemutatón számos egykori futballista megjelent, akiket a focimúlt mellett élénken foglalkoztat a jelen is, amelyről szintén hallhattak a város vezetőitől, akik ugyancsak részt vettek az eseményen.
Ahogy rögtön az elején elhangzott, nem véletlen, hogy a Tompa Mihály Református Gimnáziumban adtak egymásnak randevút a rimaszombati foci szerelmesei, ugyanis 1910 júniusában az iskola udvarán tartották az első focibemutatót, mégpedig Szigeti Benedek Gyula tanárnak köszönhetően. De abban már nem egyeztek meg a könyvbemutató résztvevői, konkrétan mely dátumhoz is csatolják a kezdeteket, az első bemutatóhoz, az első hivatalos mérkőzéshez vagy az első klub megalapításához-e. Abban viszont megegyeztek, hogy a rimaszombati foci történetét is meghatározta a történelem, hiszen amikor az első mérkőzést megrendezték, még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott Rimaszombat, s minden impériumváltás idején más-más bajnokságba kellett betagozódnia.
Šimko József polgármester felszólalása közben (Fotó: Martin Ambróz)
Az első évtizedek többnyire hazai játékosok és vérre menő küzdelmek jegyében teltek, a rimaszombati klubok közül a REPOS, a REME, a tamásfalai TMSC, majd a Slovan nevét emelhetjük ki, de évtizedek óta az MŠK név alatt öregbíti a város hírnevét. A csúcsra a rimaszombati foci a kilencvenes évek közepén ért, amikor feljutott a legmagasabb szlovák ligába, és három idényt töltött ott.
Ehhez a korszakhoz fűződik a legendás, nagyszombatiak elleni mérkőzés is, amely dönteni volt hivatott a szlovák bajnokról, s amelyet ma már szinte elképzelhetetlenül parázs mérkőzésen a rimaszombatiak nyertek meg, bajnoki címhez segítve ezáltal a kassaiakat.
Hacsi Attila évtizedeket töltött el az újságírói pályán, volt az Új Szó regionális szerkesztője, a Gömöri Hírlap főszerkesztője, de sportrajongóként magánszorgalomból gyűjtögette a rimaszombati foci adatait, végiglapozta az elmúlt évszázad alatt megjelent lapok sportrovatát, ahogy találkozott még az élő legendákkal is. Akikből egyébként akadt bőven, Andrásik Bélától kezdve Vladimír Hrivnákon és Rák Róberten át Piszár Józsefig vagy a tragikusan meggyilkolt Július Nôtáig. Szintúgy Hacsi nem felejtkezik el a legendás sportvezetőkről, akik nélkül a klubok nem vészelték volna át a vészterhes időket, de legendás edzők is szép számmal segítették a rimaszombati futballklubokat, így például a fehér Pelének becézett Szikora György is több alkalommal fogadta el a batyiak meghívását.
A kötet magánkiadásban jelent meg, gazdag képanyaggal, és bőséges szlovák nyelvű összefoglalóval, de ahogy a találkozón Šimko József polgármester hangoztatta, mindent megtesznek azért, hogy immár a város kiadásában, kiegészülve a nyomdába adás óta összegyűlt anyagokkal, jobb minőségben ismét megjelenhessen.
A könyvbemutató közönsége (Fotó: Gecse Attila)
A találkozón nemcsak a múltról és a jelenről esett szó (a csapat jelenleg a III. liga harmadik helyén telel, de mindenképpen szeretne egy év kihagyás után visszakerülni a II. ligába), de a jövőről is. Šimko József polgármester és Szántó István, a klub egykori játékosa és ügyvezetője, jelenleg a Városi Hivatal vezetője is megerősítette, hogy továbbra is tárgyalásban állnak a diósgyőriekkel, várják a végleges szerződéstervezetet a rimaszombati fociakadémia létrehozásával kapcsolatban, de a végleges döntést a képviselő-testületnek kell meghoznia. „Nekem szívügyem az akadémia létrehozása, s nagyon remélem, hogy a testület is áldását adja majd rá” – hangoztatta a polgármester. Az új klubban a rimaszombatiak 49 százalékos részesedéssel rendelkeznek majd, s a tervek szerint a város továbbra is 158 ezer euróval, valamint a Városi Közterület-fenntartó Vállalat szolgáltatásaival (ez mintegy évi 80 ezer eurót tesz ki) venné ki részét a klub fenntartásából.
Az Esték a Gömöri Hírlappal sorozat március 6-án Kurucz Ádám Latinovits-díjas versmondó Ady-estjével, március 16-án Bogyó Noémi könyvbemutatójával folytatódik, míg áprilisban Szomolai Tibor A klán című regényét mutatják be.
