A visegrádi országok nemzeti integrációs értékelési mechanizmusa nevű projekt (V4 NIEM) szerint a nemzetközi védelmet élvező személyek száma nem haladja meg a visegrádi országok összlakosságának 0,03 százalékát, amelyből Szlovákiára összesen 0,01% jut.
A projekt elsősorban az integrációs politikák értékelésére és a menekültek, illetve a nemzetközi védelmet élvező személyek integrációjának javítására irányul a visegrádi országokban, amelyek az Olaszország és Görögország területén lévő migránsok kötelező betelepítési kvótájával szemben köztudottan elutasító álláspontot tanúsítanak.
A projekt átfogó jelentése alapján a menekültek szigorú menedékjogi eljáráson mennek keresztül, és azzal szembesülnek, hogy a lakosság nem szívesen fogadja be őket. A jelentés adatokat tartalmaz a menedékjogot kérőkről és a nemzetközi védelemben részesülő személyekről, továbbá a menedékjogi eljárással és az integrációs folyamattal, valamint az egyes országok és a lakosság velük szembeni hozzáállásáról kapcsolatos alapvető információkat közöl.
Ezenkívül az adott országok sajátos jellemzőire is felhívja a figyelmet, Csehországban például rámutat a kiskorúak biztosítására, Magyarországon pedig a menedékpolitika 2015-től való szigorítására, ami válaszreakció volt a menedékjogért folyamodók számának drasztikus megnövekedésére, és végül a kerítés felépítéséhez vezetett a déli határok mentén. A projektből megtudható az is, hogy a 2015-ös év Lengyelország szempontjából is jelentős volt, ahol a migráció a parlamenti és államfőválasztások okán politikai kérdéssé vált.
2016-ban összesen százan kértek menedékjogot Szlovákiában
A projekt Szlovákiát érintő adataiból kiderül például, hogy 2016-ban Szlovákiában a nemzetközi védelmet élvező személyek száma összesen 460 volt.
Menedékjogot olyan külföldi állampolgár kaphat, akit faji, nemzeti vagy vallási hovatartozása, valamint politikai nézetei, vagy valamilyen társadalmi csoportba való tartozása, illetve a politikai jogokért és szabadságjogokért folytatott küzdelme miatt a származási országában üldöznek. Menedékjog családegyesítés címén, illetve humanitárius alapon is kérhető. A menedékjogot határozatlan időre adják, és azt jelenti, hogy a menedékkérőnek az adott ország polgáraival megegyező feltételek mellett hozzáférése van a munkapiachoz, joga van az egészségügyi és szociális ellátásra, az oktatásra és egyebekre.
Oltalmazottként kiegészítő védelemben részesülhet az a személy, aki ugyan nem felelt meg a menekültként való elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni. Hasonlóképpen a családtagok is részesülhetnek kiegészítő védelemben, és a kiegészítő védelemben részesülőknek is szabad hozzáférésük van a munkaerőpiachoz, ám az egészségügyi és szociális ellátás terén korlátozottak a lehetőségeik.
A menedékjogot kapott személyek a menedékjog megítélése utáni négy évet követően folyamodhatnak állampolgárságért, a kiegészítő védelemben részesülők pedig nyolc év elteltével, feltéve, ha rendelkeznek állandó lakhellyel az országban.
2016-ban Szlovákiában összesen százan folyamodtak menedékjogért, ebből 15-en pakisztániak, 15-en ukránok, 10-en a szíriaiak voltak, hasonlóképpen 10-10 afganisztáni és iraki, 40 menedékkérő pedig más országokból származott. Életkor szerint 20,7 százalékuk volt 0 és13 év közötti, 3,4% 14 és17 év közötti, 51,7% 18 és 34 év közötti, 20,7% 35 és 64 év közötti és 3,4% volt 65 év feletti.
A visegrádi tagországok polgárai többnyire ellenzik a bevándorlást
A migránsok és a nemzetközi védelmet élvező személyek száma a visegrádi országokban a régebbi uniós tagországokkal összehasonlítva alacsony, legfeljebb az összlakosság kevesebb, mint 5 százalékát teszik ki. Az Eurobarometer felmérése szerint ennek ellenére a V4-ek az egyik ellenzői a közös uniós szintű menekültpolitikának, és az emberek többnyire mindennemű bevándorlást elleneznek itt.
A visegrádi tagországok polgárainak 80 százaléka egyrészt támogatja az uniós polgárok szabad mozgását, másrészt viszont a más országokból való bevándorlás az unió területére a V4-es polgárok 40 százalékában inkább negatív érzelmeket kelt (a leginkább szkeptikusak a csehek, a legnyitottabbak a lengyelek). A szlovákok 78 százaléka véli például úgy a 2017-es májusi felmérés alapján, hogy a migránsok nem jelentenek pozitív hozadékot az országnak, és csak 14%-uk gondolja, hogy gazdagítják az országot. Érdekes módon a nyugat-európai országokban ez az arány teljesen eltérő, ott a lakosság 47%-a szerint jelentenek pozitív hozadékot az országnak a migránsok, és csak a 46 százalékuk szerint nem.
A V4 NIEM projekt célja egy rendszeres találkozón alapuló szakértői hálózat kiépítése, amely a visegrádi országok integrációs politikájának értékelésére, a projektpartnerek közti információcserére és a bevált gyakorlatok megosztására irányulna.
A projekt 2017. január elsejétől 2019. szeptember 30-áig valósul meg, és a Visegrádi Alap finanszírozza.
(TASR, marginal.sk/Felvidék.Ma)