Március 25-én, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, azaz hajnali 2 órakor 3 órára állítjuk az óramutatókat.
Az egyórás alváselvonással járó nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, azaz idén március 25-től október 27-ig tart, ekkor térünk vissza majd a közép-európai időhöz. Az óramutatókkal való babrálás mondhatni örökzöld téma, különösen amikor a nyári időszámításra térünk, azaz „ellopnak” tőlünk egy órát. A pro és kontra érveket jól ismerjük: a kevesebb világításból fakadó spórolás, valamint az alacsonyabb fogyasztásból fakadó károsanyag-kibocsátás az egyik oldalon, míg a felforgatott bioritmus a másikon.
Szlovákiában 1979-től alkalmazzuk az időutazásnak ezt a sajátos módját, az Európai Unióban 1996-tól kezdve egységes szabályozás vonatkozik rá. Amivel viszont nagyon sokan elégedetlenek, így több kezdeményezés is született az évenkénti kétszeri óraátállítás szükségességének felülvizsgálatára. Az Európai Bizottság januárban határozott arról, hogy megvizsgálja az óraátállításra vonatkozó irányelv felülvizsgálatának szükségességét indokoló tényezőket.
Az óraátállítás gondolata egészen a 18. századból eredeztethető, Benjamin Franklin vetette fel először, majd 1907-ben William Willet szorgalmazta a bevezetését – ekkor még sikertelenül. 1916-ban aztán az Egyesült Államokban vezették be – energiatakarékossági okokra hivatkozva – az alternatív időszámítást, ezt aztán mi is átvettük. A XX. század folyamán a szabályozás többször és többféleképpen változott. 1979-től egészen 1995-ig a nyári időszámítás hat hónapig tartott, majd az EU-s szabályozással harmonizálva, 1996-tól kezdődően már 7 hónapig.
