A Színház Világnapja alkalmából Büchner Woyzeck című drámájának szabad adaptációját mutatják be ma este a kassai Thália Színházban. A Nagy József által alapított Jel Színház vendégelőadását első alkalommal játsszák a Felvidéken.
A Thália Táncestek egyik célja a magyarországi tánc -és mozgásszínházi szcéna bemutatása. Kántor Kata négy éve álmodta meg azt a sorozatot, amely a kassai magyar színház életét és világát teszi különlegessé. ,,Tulajdonképpen a JEL Színház meghívása már a sorozat elindításának pillanatában megfogant. Az ő esetükben egy olyan alkotóműhelyről beszélünk, amely szellemileg és esztétikailag nagyon fontos és meghatározó a szcéna számára. Miután egy legendás társulatról van szó, mindenképpen jeles napot szerettem volna előadásuknak szentelni, kiemelve annak fontosságát, hogy ez a társulat egyszerűen megkerülhetetlen, nemcsak akkor, ha a magyarországi tánc -és mozgásszínházról, hanem egyáltalán a színházról beszélünk. Még akkor is, ha a darabok jelentős része nem Magyarországon született, mivel a délvidéki és magyar vonatkozások nagyon fontosak az alkotók és szereplők számára. Én sugalltam, hogy ezt az előadást hozzák. A Woyzeck témája a kiszolgáltatottság, a hatalom, a kisember számára valamiféle menedék, megnyugvás keresése és az őrület, ami a világban mindig benne van. Kapcsolódik az idei Színházi Világnap üzenetéhez is – színház, mint menedék” – nyilatkozta portálunknak Kántor Kata. Elmondása szerint a Színház Világnapja egy olyan pillanat, amikor a színháziak és a közönség egymásra tekintenek és egy közös gondolattal összegzik a színház világban elfoglalt szerepét és helyét. Ez az alkotók és a nézők számára egyaránt fontos.
Jelenet a darabból (Fotó: Lukács Tihamér)
Nagy József: ,,Belekóstoltam a francia művészet világába és ott ragadtam.”
A délvidéki származású Nagy József táncos, koreográfus, rendező, képzőművész 1980-tól Párizsban él, ahol Marcel Marceau-nál és Étienne Decroux-nál képezte magát. Megismerkedett a butoh-val, a kontakt tánccal, az akrobatikával, és a kortárs táncművészet legnevesebb koreográfusaival dolgozott. 1984-től Budapesten több ízben vezetett kontakt tánckurzusokat, s ezzel döntően befolyásolta a hazai modern tánc újjászületését. 1986-ban alapította meg Párizsban a JEL Színház nevű, tagjait tekintve nemzetközi mozgásszínházat, mely első előadásával az 1987-ben bemutatott Pekingi kacsával sikert aratott, és Nagy József rövid idő alatt nemzetközi hírű koreográfus lett. 1995 óta az Orléans-i Nemzeti Koreográfiai Központ igazgatója, több mint húsz előadás alkotója és előadója, számos szakmai elismerést tudhat magáénak. 2006-ban az Avignon-i Fesztivál művészeti igazgatója, és ugyanebben az évben megkapta az Európai Bizottság által alapított Európai Színházi Díjat Torinóban. 2011-ben Magyarország érdemes művésze lett. Nagy József sikere tehetségének, munkabírásának, újító szellemének és sokoldalúságának köszönhető.
Darabjaiban rendszeresen használ népi és jazz elemekből építkező élő zenei kíséretet a legelismertebb magyar és külföldi zenészek segítségével. Egyaránt merít ihletet a japán butoh és a kontakttánc hagyományaiból. Előadásai a tánc, a színház, a cirkusz, a pantomim és a bábszínház határvonalán mozognak. Munkáinak színvonala és sokrétűsége bizonyíték arra, hogy az igazi művészet, illetve művész mentes minden földrajzi és műfaji kötöttségtől. ,,Én elég korán kimentem Franciaországba tanulni és szétnéztem, mi történik ott a művészeti világban. Majd felépítettem a saját színházamat, és onnan jártuk be a világot, talán emiatt van az, hogy kevesebbett láthatta a közönség otthon a darabjaimat, mint Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban. Magyarországról és a Vajdaságból hívtam ki a magyar színészeket, akik hosszú évekig kint éltek és együtt képeztünk egy közösséget” – mondta Nagy József.
Jelenet a darabból (Fotó: Lukács Tihamér)
A Woyzeckből csak Büchner művének rejtélye marad
Az előadást 1994 márciusában mutatták be először a Theatre National de Bretagne-ban, Franciaországban. Azóta több mint kétszáz alkalommal játszották világszerte. A Woyzeck egy tragikus, mégis humorral feldolgozott történet, vagy még inkább groteszk képek egymásutánisága. Aki ráérez az előadás különös, fanyar humorára, remekül fog szórakozni, s közben észrevétlenül elgondolkodik az emberi kiszolgáltatottságról.
Kezdetben volt a gyilkosság, amikor Káin megölte Ábelt, majd következett sorjában a többi eset, köztük az, amikor 1824-ben egy Woyzeck nevű lipcsei borbélylegény féltékenységből megölte kedvesét. Majd következett a bűnös kivégzése, amelyből egy újságcikk is született. A bíróság nem vette figyelembe a gyilkos beszámíthatatlanságát, ami szóbeszéd tárgyává tette a történteket, és egyszeriben mítosszá változtatta az ügyet. Ebből a mítoszból és az újságcikkből írta drámáját négy különféle változatban Georg Büchner, aki a négy változatot feltehetőleg vázlatnak szánta, és egy egységes, zárt drámai művé kívánta alakítani, ám a sors ezt nem tette lehetővé. Mindenesetre a mítosz valamint a fennmaradt Büchner-szövegek, amelyeket éppen töredékessége miatt a modern dráma egyik jelentős előfutáraként szokás manapság meghatározni, a huszadik században számos színpadi és filmes adaptáció tárgyává váltak.
Nagy Józsefék előadásában, noha a mítoszt és az irodalmi anyagot tekintették kiindulópontjuknak, egyetlen szó sem hangzik el.
Az előadást ma este láthatja először a közönség a Felvidéken. ,,Most adódott a lehetőség, hogy vendégszerepeljünk Kassán. Pár hete újraélesztettük a darabot Debrecenben és bevetésre készen állunk. Volt egy pár év szünet az utolsó előadásunk óta és valójában ez egy kollektív kívánat volt, hogy még nem játszottuk ki magunkat. Lassan negyed évszázada játsszuk, a hétből öt eredeti szereplő, két szerep van újra osztva az eredetihez képest. A kemény mag viszi tovább a darabot, számomra így van értelme ennek, tehát addig fogjuk játszani, míg erre igény van, mi úgy érezzük, hogy még mindig frissek vagyunk és tudjuk hozni a formánkat. Szerintem a formája miatt van sikere, egy piciny zárt térben működő groteszk játék, ami inkább a bábszínházra jellemző, mi mint élő bábok vagyunk jelen. Ez egy kihívás volt, mert ez volt az egyetlen alkalom, mikor konkrét színházi darabból indultunk ki, amelyet átvittünk a vizualitás és a mozgás nyelvére. A művészek csak mozgással, tánccal és zenével kommunikálnak. Valójában mindig is erre tettem a voksomat, a vizuális és mozgásdramaturgián keresztül akartam elmondani, amit akartam. Szöveg nélkül tényleg nagyon könnyen tudunk kapcsolatba lépni a világ bármelyik kontinensén a közönséggel. Ausztráliától, Japánon keresztül Dél-Amerikáig és Európa szinte minden országában játszottuk a darabot. Valójában mi sem értjük, hogy mitől lett ennyire sikeres ez a darab” – nyilatkozta portálunknak az előadásról Nagy József.
Az egyórás előadást heten jelenítik meg a színpadon: Bicskei István, Döbrei Dénes, Francia Gyula, Gemza Péter, Nagypál Gábor, Varga Henrietta és Nagy József koreográfus-rendező. A Woyzeck elnyerte a közönségdíjat a 32. BITEF Fesztiválon és az Oroszországban bemutatott legjobb külföldi előadásnak kijáró Arany Maszk-díjat Moszkvában. A belgrádi, hamburgi, Chividale-i, Perigaux-i, moszkvai Arany Maszk és UNICEF-nagydíjak után Nagy József 2001-ben elnyerte a legrangosabb európai színházi-díjat, az Európai Színházak Szövetségének Taormina nevű Európa-nagydíját.
