„Pártokon átívelő konszenzust jobbára csak itt tapasztaltam az elmúlt években” – mondta kinevezés előtti meghallgatásán a miniszterjelölt a bizottság május 15-i ülésén, amikor megkezdte beszámolóját az elmúlt négy év munkájáról.
Bevezetőjében megköszönte ezt az együttműködést, és megígérte, hogy továbbra sem fogják munkatársaival elmulasztani, hogy felhasználják a diplomácia minden eszközét a magyar nemzeti közösségek érdekében.
Kizárólag a magyar érdek
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a határon túli magyar közösségek ügye a külpolitikának egyik legfontosabb része volt, és az is marad. „Minden nemzetközi nyomástól függetlenül, minden határon túli magyarságot érintő kérdésben kizárólag a magyar érdeket leszünk hajlandók figyelembe venni. És ahogy eddig is, ezután is visszautasítjuk azokat a bántó és méltatlan vádakat, amelyek azt próbálják láttatni, mintha a magyar kormánynak a határon túli magyarokat védő politikáját egy harmadik szereplő determinálná. Tehát a magyar külpolitika a nemzeti kisebbségek ügyében továbbra is kemény és hajthatatlan lesz” – mondta.
Ezután sorra vette a szomszédos államokkal való kapcsolatot, és benne a magyarság helyzetét. Ukrajna európai és euro-atlanti csatlakozásával szemben Magyarország fenntartja vétóját mindaddig, amíg jogi garanciát nem ad arra, hogy a kárpátaljai magyarok jogait nem sérti meg. Ez annyit jelent, hogy 2023-ig nem hajtják végre az oktatási törvény módosítását, és akkor is csak azt, amiben megállapodnak a magyar nemzeti közösséggel, a magániskolákat pedig kiveszik a törvény hatálya alól, akkor lehet szó a vétó elengedéséről.
„Nem a végrehajtás menetrendjéről szól a vita, amit az ukrán fél próbál elhitetni, hanem a tartalomról. Ukrajnának a Velencei Bizottság elvárásait teljesítenie kell. Ehelyett még egy nemzetközi hazugságkampányt is elindítottak, azt a látszatot keltve, hogy a magyar kormánynak a kárpátaljai magyarokat védő politikája mögött az oroszok állnak. Ehhez jön még a nyelvtörvény módosításáról szóló javaslat és a kettős állampolgárság elvételének szándéka. Tehát Ukrajnát illetően elég sötét a helyzet, de nem hátrálunk meg” – fogalmazott.
A magyar-román viszony neuralgikus pontja Marosvásárhely. A katolikus líceum ügyében még nyitva áll egy kapu, esetleg elkezdődhet szeptemberben az oktatás. Ha nem, akkor az RMDSZ-szel egyeztetnek a jogi lépésekről. Hasonló a helyzet az orvosi egyetemmel kapcsolatban is. Az RMDSZ folyamatosan tárgyal az egyetem rektorával és tanári karával, nincs még lezárva a magyar oktatás kérdése.
„Ebben a bizottságban az elmúlt időszakban többször is szóba került a szlovák-magyar viszony, az a stratégiai kérdés, hogy a két ország kapcsolatrendszerének minden eleménél a továbbfejlesztés előfeltételének szabjunk-e meg bizonyos kisebbségi kérdésekben előrelépést, vagy a nehéz ügyekben attól várhatunk javulást, ha közös sikertörténeteket építünk, amelyek bizalmi alapot teremtenek a jelenleg még reménytelennek tűnő kérdések megoldásában. Szlovákiával kapcsolatban az utóbbi stratégiát választottuk: hidakat építünk átvitt és valós értelemben is, összekötjük gázvezetékeinket, magasfeszültségű áramvezeték rendszerünket, és így tovább. Ugyanakkor látjuk, hogy a kisebbségi ügyekben lassabban haladunk előre, mint azt a saját ízlésünk diktálná” – értékelte a szlovák-magyar viszonyt.
A következő időszakban hangsúlyosan tekintenek a határokon átnyúló gazdaságfejlesztési programokra. „Legutóbbi bizottsági megjelenésem óta összességében 31 086 pályázót támogattunk, 43 milliárd 320 millió forint támogatást nyertek el, amelyek eredményeként 82 milliárd 410 millió forintnyi beruházás jött létre magyar vállalkozók által a határon túli területeken, ezáltal több ezer magyar ember számára teremtettünk munkahelyeket, több ezer magyar család számára biztosítottuk a megélhetést a határon túl. Ez kell, hogy a magyar nemzetpolitika célja legyen. Jelenleg egy 19.8 milliárdos keret áll rendelkezésre” – tájékoztatott.
Szijjártó Péter részletesen ismertette a vajdasági, kárpátaljai, muravidéki, drávaszögi, erdélyi és felvidéki pályázati kiírásokat, az utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy egymilliárd forinttal indították el, amit időközben ötmilliárdra emeltek. 2375 pályázó regisztrált, és 1521 pályázatot tudtak támogatni, ebből 664 mezőgazdasági, 857 kis és közepes vállalkozás, a kiértesítésük megtörtént, a szerződések megkötése folyamatban van. Ezt a támogatási rendszert folytatni fogják, mert ez a szülőföldön megmaradásnak a biztosítéka.
NÖB (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
A miniszterjelölt beszámolóját jóval több kérdés és hozzászólás követte, mint Semjén Zsolt miniszterelnök helyettesét. Szávay István a Jobbik, Dr. Tilki Attila a Fidesz, Szászfalvi László alelnök a KDNP, Dr. Molnár Zsolt alelnök az MSzP, Dr. Zsigmond Barna Pál a Fidesz és a csak tanácskozási joggal rendelkező Dr. Keresztes László az LMP képviselője tett fel kérdéseket, illetve megjegyzéseket, amelyek összességükben valóban a pártpolitika fölé emelkedő nemzeti elkötelezettséget tükrözték, jóllehet az ellenzéki képviselők kritikájukkal sem takarékoskodtak.
Szijjártó Péter válaszában részletesebben szólt a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos politikájáról és arról a kettős mércéről, amely e tekintetben is megnyilvánul az EU részéről. Egyébként javasolta az Ukrajnában állomásozó EBESZ misszió kiterjesztését Kárpátalja biztonsága érdekében.
Kifejtette, hogy a gazdaságfejlesztés nem pártpolitikai ügy, bizonyítva éppen a felvidéki magyar vállalkozók támogatásának megötszörözésével, amit még rosszindulattal sem lehetne szavazat-vásárlásnak nevezni. Kulcskérdésnek tartja a magyar támogatással létrehozott termékek magyar feliratozását. Ami a tárcájához tartozó két területet illeti, ezek igenis összefüggnek, és helyes, ha a magyar külpolitika minőségét, a nagykövetségek munkáját a gazdasági kapcsolatok erősítésén is mérik. 2014-2017 között minden évben nőtt a magyar export, tavaly rekordot döntve.
Köszönetet mondott mindazoknak, akik aktívan bekapcsolódtak a Minority SafePack szervező munkájába, illetve mindenkinek, aki támogatta, függetlenül attól, hogy április 8-án melyik pártra adta szavazatát. Egyébként kisebbség politikájában – vonatkozik ez az autonómiára is – a magyar diplomáciának azokat az ügyeket kell támogatnia, amelyet a kisebbségek képviselői kérnek, és álláspontja kialakításában azoknak a külhoni magyar pártoknak vagy szervezeteknek a véleményére kell figyelniük, amelyek mögött az ottani magyarok többsége áll. Sok kis szervezet, több párt működik az egyes szomszédos országok magyarságát képviselve, de ezek külön-külön nehezebben érvényesülnek, mintha meg tudnak állapodni egymással, amit mutat az országos politikában való részvételük lehetősége is.
Összegezve a magyar külpolitika álláspontját: sok konfliktust vállal fel, amit kell, és semmit, amit nem kell.
Végül két nem és egy tartózkodás mellett a bizottság megszavazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelölt támogatását.
Pánczél Károly a Nemzeti Összetartozás bizottságának elnöke második napirendi pontként albizottságok megalakítását javasolta. Az ellenőrző albizottság elnökévé Szávay Istvánt, az autonómia albizottság élére pedig Dr. Zsigmond Barna Pált javasolta. Az előbbi kötelezően létrehozandó, míg az autonómia albizottság megalakítása Trianon 100. évfordulójának közeledtével üzenetértékű – mondta. Mindkét testület létrehozását ellenszavazat nélkül elfogadták.
