Együttműködési program keretében tovább folytatódik Szlovákia és Magyarország közös projektje, amely a térség gyógynövénytermesztésének évszázados hagyományaira épül.
A Herbaland elnevezésű projektet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), mint projektvezető három partnerszervezetével, a tatabányai Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulással (RDV ETT), az észak-komáromi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, valamint a Nagykapos és Vidéke Társulással közösen valósítja meg a határon átnyúló pályázatból nyert 352 ezer eurós költségvetésből.
Popovics György, a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás elnöke olyan nemzetgazdasági ágazatként jellemezte a gyógynövényipart, melyre nagy szüksége van a társadalomnak. „A hazai gyógy- és aromanövény termesztési ágazat fejlesztése elengedhetetlen követelmény, hiszen gazdasági potenciál rejlik ebben az ágazatban. Az WHO – Egészségügyi Világszervezet szerint a Föld népességének 70-95%-a még ma is elsődleges orvosságként gyógynövényeket használ” – fogalmazott.
Popovics György, az RDV ETT elnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Mint mondta, a projekt a kelet- és nyugat-szlovákiai, valamint az észak-magyarországi régió gyógynövény piacán jelen levő vállalkozókat, munkavállalókat, akár szervezeteket hivatott segíteni, támogatni. „Az említett csoportokat szeretné a pályázat összegyűjteni, integrálni őket a gyógynövény gazdaságba” – tájékoztatott Popovics a projekt sajtótájékoztatóján.
További célkitűzésként jelölte meg az érintett piaci szereplők adatbázisának létrehozását, mely számukra ingyenes web-kereskedelmi platformként működne. „Ezen felül népszerűsítő rendezvények, workshopok, konferenciák, ismeretterjesztő tanulmányok, képzési programok állnak majd a projektben résztvevők rendelkezésére” – számolt be az RDV ETT elnöke, aki innovatív és hasznos kezdeményezésnek minősítette a projektet.
A projekten belül konferenciák valósulnak meg a gyógynövénygazdaság lehetőségeiről, feltételrendszeréről, a turisztikai ökopotenciálról, hangsúlyozva a gyógynövény, mint kulturális és természeti örökség szerepét, továbbá a határon átnyúló gyógynövényes attrakciók szorosabb együttműködésére is lehetőség nyílik – hangzott el. Popovics György kiemelte, a projekt keretén belül tanulmányutakat ugyancsak szerveznek, melyeknek legfőbb célja az integrálás, illetve az összefogás. Legközelebbi zánkai, május 24. és 25. között megrendezendő kétnapos tanulmányútjuk a gyógynövény-gazdálkodás feltétel rendszerét és turisztikai öko-lehetőségeit foglalja magába. Azt hiszem, ez az esemény méltó kezdeti lépése a projektnek.
Vasi Emma, az észak-komáromi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Vasi Emma, a Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója elmondta, a szabályozási környezet és a támogatási politika egészen más Szlovákiában, mint Magyarországon. Ezt vizsgálva javaslatcsomag elkészítését tervezik ennek javítására. „Míg Magyarországon létezik gyógynövénytörvény, addig Szlovákiában ilyen nincs” – jegyezte meg. Hangsúlyozta, jelenleg a világon felhasznált gyógynövény-alapanyagok döntő többsége a harmadik világból érkezik, ám ezeknek a minősége meg sem közelíti a térségeinkben termesztett gyógynövényekét.
Vasi Emma hozzátette: régebben mi voltunk Európa éléskamrája, nemcsak a zöldség- és gyümölcstermesztés, de a gyógynövénytermesztés is családok megélhetését biztosította. Kiemelte, a projekt lehetőséget nyújt a marginális társadalmi csoportok bevonására. „Segítheti a versenyképes családi gazdaságok, kis- és középüzemek működését így vidéken, nagyobb gazdaságokkal együttműködve biztosíthatja a vidéki lakosság egy részének a foglalkoztatását, megélhetését. A megtermelt értékekkel növekvő mértékben hozzájárulhatnak az adott régiók gazdaságához, segítheti a területen élők megélhetését – fogalmazott Vasi Emma”.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a projektvezető NSKI által tanulmány szintén készül, amelynek célja a gyógynövényes ágazat jövedelmezőségének javítása, a hátrányos helyzetű határtérség foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítése. Lelkes Gábor, gazdasági szakértő úgy fogalmazott, világszerte hatalmas a gyógynövények iránti kereslet. Bár a gyógynövénytermesztés feltételei adottak Magyarországon, mindössze tíz százalékot exportál az európai piacra, amelyen Németország a legnagyobb felvásárló.
Lelkes Gábor, a projekt gazdasági szakértője (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Megtudtuk, Magyarországon négyszáz fajta gyógynövényt gyűjtenek jelenleg; a megtermelt gyógynövények fele-fele arányban származnak természetes lelőhelyeken való gyűjtésből, illetve ipari termelésből.
Popovics György hangsúlyozta a magyar-szlovák határtérségben való hálózatépítés jelentőségét: kutató központok, feldolgozók, begyűjtő helyek, minősítő helyek és bevizsgálók, értékesítő helyek, illetve oktató központok működhetnek együtt. Mindezt támogatja a kiépülő egységes és teljes tananyagokkal kibővített adatbázis. „Ehhez hasonló szolgáltatás személyes és elektronikus információs központokkal nincsen a gyógynövényes szakágazatban, így mindenképpen innovatív kezdeményezésnek minősül” – értékelte.
