Észak-és dél-komáromi meghívottak részvételével tartották tegnap délután azt a szakmai fórumot, melynek célja, hogy a DANUrB projekt keretén belül ‒ több ország és partner bevonásával ‒megtalálják azokat a Duna mentén fellelhető térségi és kapcsolati lehetőségeket, amelyeknek köszönhetően a régióban átfogó kulturális tér-hálózat, egy Duna menti kulturális sétány jöhet majd létre ‒ hangzott el a beszélgetésnek otthont adó Arany 17. Rendezvényközpontban.
Kádár Bálint, a projektvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének docense kifejtette, hogy a program összeköti a folyó menti közösségeket, de emellett segít fejleszteni az érintett települések turisztikai lehetőségeit. A 2017 januárjában elindított 30 hónapos programban hét ország negyven szervezete ‒ köztük egyetemek, regionális önkormányzatok, civil szervezetek és a piaci alapon működő szakmai ügynökségek ‒ dolgoznak egy közös platform létrehozásán ‒ magyarázta. Céljuk, hogy egy fenntartható kulturális és idegenforgalmi stratégia nyomán jöjjön létre a közös dunai városi márka, a Duna Urban Brand, amely egyszerre hordoz társadalmi és gazdasági előnyöket ‒ fogalmazott, hozzátéve, hogy Komáromot bár határfolyóként szeli ketté a Duna, mégis több kapcsolja össze kulturális és társadalmi vonatkozásban a két települést, mint ami esetlegesen szétválasztja.
Csémy Krisztián építész Észak-Komáromból (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A fórum résztvevői arra keresték a választ, hogyan hasznosítható a helyi szereplők tudása és tapasztalata a városi terek alakításában, illetve milyen kiaknázatlan lehetőségeket rejt a két Komárom Duna-parti fekvése és mi kell ahhoz, hogy a Duna mindkét partja valódi, sokak által használt köztérré váljon? A meghívott vendégek között volt többek között Siklósi József, Dél-Komárom főépítésze, valamint az északi oldalról Csémy Krisztián építész, akik a két város fejlesztési koncepciójának összehangolásában ugyan nem, de abban mindenképpen egyetértettek, hogy a Duna-part egyik városrészből sem elérhető a lakosság számára.
Csémy Krisztián építész az észak-komáromi Duna-part kapcsán kiemelte, bonyolult tulajdonjogi viszonyok jellemzik, éppen ezért a lakosság számára megközelíthetetlen. Ennek ellenére úgy gondolja, itt az ideje, hogy egy jövőbe nyúló stratégiát dolgozzanak ki. A városképet a kikötő, illetve az árvízvédelmi gát jelentősen meghatározza. „Sokat tanulhatunk más városok jó példáiból“ ‒ vallja az építész, aki szerint a kikötő működése mellett köztérként is szolgálhatna a lakosság számára, hiszen vannak olyan városépítészeti megoldások, amelyek ezt lehetővé tennék. Véleménye szerint a lehetőséget kell meglátni és kellően vonzó, tetszetős víziót kell felvázolni, hogy az felkeltse akár a kikötő tulajdonosainak az érdeklődését is.
Siklósi József, Dél-Komárom főépítésze (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Siklósi József, Dél-Komárom főépítésze abban egyetértett északi kollégájával, hogy a jelenlegi helyzetben, a Monostori erőd Dunai bástyájának kivételével a városban egyáltalán nem lehet kimenni a Duna-partra. Erre megoldást kéne találni, hiszen a Duna óriási lehetőség, de egyelőre még csak a problémát látja. Siklósi maradna inkább a realitások talaján, nem a valóságtól elrugaszkodott víziókban látja a part jövőjét, de inkább apró lépésekkel haladva hozná a Duna-partot közelebb a város lakosságához. Aktuális kihívásként az épülő új Duna-hidat említette, illetve a potenciális beruházók által kínált lehetőségek kiaknázására összpontosítana. „Igyekszünk már most felkészülni az új lehetőségekre, melyeket az új híd vagy az épülő Csillag erőd eredményezhet” – mondta a főépítész.
Bauer Ildikó, a Dunamente TDM igazgatója (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Bauer Ildikó, a Dunamente TDM igazgatója a fórum kapcsán hangsúlyozta, megpróbálják kiaknázni azokat a területeket, amelyek a Dunával kapcsolatosak és a két várost, illetve az egész régiót összeköthetik. „Leginkább arra összpontosítunk, hogy a két város minél hatékonyabban tudjon a part mentén együttműködni közös rendezvények, közös kiadványok létrehozásában, de akár közös stratégiát kidolgozva, közös idegenforgalmi bizottságokat működtetve“ ‒ fogalmazott. Hozzátette, a Komáromi Turisztikai Egyesület és a Dunamente TDM eddig is olyan közös projektekben gondolkodott, melyek regionálisan kötik össze a folyópartot.
