Vida Kristopher magyarországiként 2016-ban érkezett Hollandiából a DAC-ba, ahol az ikonikus tízes mezt kapta meg. E bizalomra rá is szolgált, hiszen rögtön alapemberré vált a csapatban, gólokkal, gólpasszokkal, alázatos, ámde kemény játékkal járul hozzá a DAC eredményes szerepléséhez.
Az idei bronzérem és az Európa Liga szereplés kivívásából is jócskán kivette a részét, a mindent eldöntő rózsahegyi idegenbeli meccsen két gólt is szerzett. Nem véletlenül vált a szurkolók egyik kedvencévé, amihez persze hozzátartozik, hogy magyarként a szurkolókkal az egyik legtöbbet kommunikáló játékosok közé tartozik. Személyében nemcsak egy kiváló focistát, de egy karakteres, becsületes embert ismerhettünk meg, aki abszolút átérzi a DAC miliőjét. Nyári szabadságán sem pihen, készül az Európa Ligára és rendelkezésünkre is állt, hogy beszélgessen velünk.
Történelmet írtatok, EL-ben fogtok játszani, gondoltad volna ezt mondjuk az év elején?
A nyári felkészülés után azt láttuk, hogy erős, jó csapat állt össze, jól működünk. Jól sikerült a szezonkezdet, és mindenki úgy állt hozzá, hogy a maximumot kell kihozni. Nyomás viszont egyáltalán nem volt rajtunk, nem éreztük úgy, hogy feltétlenül az első három között kellene végeznünk. A 22. fordulóig úgy szól a megállapodás, hogy az első hatban legyünk benne. Ezt mindenki fegyelmezetten tudomásul vette, hogy egyelőre ne nézegessünk feljebb, de aztán a 22. forduló környékén elég jól álltunk, a 2. és 3. hely környékén. Akkor fogalmazódott meg bennünk, hogy minél feljebb jussunk be a rájátszásba, a lehető legtöbb ponttal. Onnan kezdve már mindenképpen meg akartuk tartani a dobogós helyet.
Hogy értékeled a szezont? Elégedett vagy a saját és a csapat teljesítményével?
Úgy érzem, hogy egy kimondottan jó szezont zártunk. Talán, ha kicsit jobban odafigyelünk, akkor még az első hely megszerzése is elképzelhető lett volna. A Trencsén elleni meccs volt a vízválasztó, ha azt behúzzuk, akkor négy pontra közelítjük meg a Nagyszombatot, amiből bármi lehetett volna. A második hely az otthoni Slovan elleni meccsen ment el, sajnos. Szóval a tavasz folyamán már kacsingattunk felfelé és titkon reménykedtünk egy szerencsés helyzet kialakulásában. A legfőbb cél tényleg az volt, hogy minél több pontot szerezzünk. Tíz fordulóval a vége előtt leültünk és megbeszéltük, hogy mennyi az az ideális pontszám, amit összegyűjthetünk a hátralévő meccseken és nagyjából 15 pont jött ki, viszont ezt öt meccs alatt sikerült teljesítenünk, így továbbgondoltuk a dolgot. A végére aztán mégis izgalmas lett, nehogy már olyan hamar lehessen ünnepelni…
A saját teljesítményemmel felemásan vagyok elégedett. Az elején nagyon jól kezdtem, Trencsénben dupláztam is, aztán valami mintha kizökkent volna, nem jött össze úgy a játék, ahogy szerettem volna. Ezen a ponton gondolkodtam el, hogy mit kell tennem annak érdekében, hogy visszajöjjön az a forma. Hála Istennek a téli felkészülés nagyon jól sikerült. Több munkát is végeztünk, mint mások. Pluszedzéseket iktattunk be a magyar srácokkal például Győrben, vagy az edzések után is kint maradtunk még. Így sikerült ismét a csapat eredményességének hasznára válni. Szóval motivált voltam és elszánt, hogy fejlesszem magam. Ez meg is látszott a tavaszon.
Lehet cél jövőre a bajnoki cím elhódítása?
Ez majd a csapattól is függ, hogy kik lesznek a távozók, milyen erősítések lesznek. Ha sokan elmennek és nem jönnek olyan játékosok, akik megfelelően pótolják őket, akkor nem lesz egyszerű felfelé nézelődni. Még nem hallottam semmit a távozókról, sem az érkezőkről. A Kalmár Zsoltinak ugyebár letelt a szerződése, nem tudni, hogy esetleg hosszabbít-e, vagy visszatér Lipcsébe, esetleg más csapatba.
(Fotó: NSOTV)
Sejtetted, amikor idejöttél, hogy ilyen magaslatokba jutsz el? Hiszen pár éve a DAC még csak bukdácsoló csapatocska volt.
Ezért jöttem ide, hogy ilyen célokat elérjünk. Amikor megkerestek a DAC-tól, ezt vázolták fel nekem, ami engem egyből megragadott. A klubtulajdonoson nagyon látszik az elszántság, hogy tudatosan építi ezt a klubot. Hogy itt tartunk, ennek köszönhető és innen már csak feljebb szeretnénk jutni. Ha pedig tényleg olyan erősítések lesznek és úgy össze tud állni a csapat, mint most tavasszal, akkor bármi elképzelhető, mert már most is bármelyik csapattal felvettük a versenyt.
Milyen eredménnyel lennél elégedett az EL-ben? Szeretnél egy nagynevű ellenfelet, vagy inkább egy kicsi verhetőt kapni?
Természetesen minél jobb eredménnyel lennék elégedett. Jobban örülnék egy kisebb, verhető csapatnak vagy csapatoknak, hogy minél tovább jussunk a sorozatban. A legjobb az lenne, ha a csoportkörbe is beverekednénk magunkat, de az biztosan nem lesz egyszerű. Jó lenne a Glasgow Rangers is, fantasztikus meccs lenne, de ha már ők, akkor a következő körökben. Én minél tovább mennék, sőt legszívesebben meg is nyerném.
Mit szólnál, ha magyar ellenfelet kapnátok?
Nem lenne különösebben gond vagy öröm, de jobb lenne kicsit távolabbi ellenfelet kapni, hogy meglegyen az Európa Liga „feeling”.
Még egy évig tart a szerződésed, szeretnél majd továbblépni, vagy maradnál a DAC kötelékében?
2019-ig szól a szerződésem, ez a biztos. Most elsősorban a jó játékra és arra koncentrálok, hogy az EL-ben jó teljesítménnyel járuljak hozzá a csapat sikeréhez. Nyitott vagyok a jövőre vonatkozóan, egyáltalán nem zárom ki a szerződéshosszabbítást, de ha érkezik egy visszautasíthatatlan ajánlat, akkor szívesen nézelődnék nyugat felé, amennyiben egy olyan csapat kerülne képbe, ami elgondolkodtat, hogy tényleg megéri elhagyni a DAC-ot. Fiatal vagyok, olyan utat, olyan pályafutást szeretnék választani, melyen keresztül Anglia felé juthatok el. Tetszett Hollandia is, nagyon sokat tanultam ott és ezt máig kamatoztatom. Talán ebből kifolyólag is lettem csapatjátékos, aki nem önzőn, egyéniesen old meg mindent. A sok kispasszos játék fekszik nekem.
Milyennek érzékeled a szlovák bajnokságot?
Keményebb a magyarnál, bár az NB1-ben én soha nem léptem pályára. Megszerettem ezt a harciasabb szlovák focit, ami az angolra szintén jellemző. Szerintem a tempó is gyorsabb, nincs annyi idő gondolkodni, hamarabb odalépnek, közelebb van az ellenfél.
A szurkolók egyik kedvence vagy. Egyrészt a játékod, másrészt a kommunikációd és a szurkolókhoz való viszonyulásod miatt. És ne felejtsük el, hogy jócskán azért, mert magyar vagy. Gondoltad volna, hogy a nemzeti érzés megélése ennyire erős Dunaszerdahelyen?
Tisztában voltam vele, hogy hova jövök, hogy milyen közeg fogad Dunaszerdahelyen. Természetesen előre tájékozódtam. A Nélküledtől kezdve a fantasztikus szurkolásig mindennel tisztában voltam. Tudatosult bennem előtte is, amióta pedig itt vagyok, azóta még inkább, hogy mennyire hazafiasak a DAC-szurkolók. Nagyon örülök, hogy szeretnek, nagyon megtisztelő a számomra és nagyon sok erőt ad.
Persze Pačindát is nagy empátia övezi, de mégiscsak te vagy az a játékosok közül, aki érti is, ami a lelátón elhangzik. Mennyire van jelen ez az öltözőben? A csapat összetétele eléggé változatos, magyarok, szlovákok, helyiek, légiósok. Rajtatok, magyarokon kívül mennyire fogják fel a többiek, hogy miről is van szó valójában a DAC-ban?
Nem jellemző, hogy a többiek ezzel foglalkoznának. Néha, ha rosszabb meccsünk van, a srácok megkérdezik, hogy az ébresztő mit jelent, mert nekik ugyebár ugyanúgy hangzik, mintha szurkolnának. Ilyenkor mosolyognak ezeken.
A lelátón viszont elhangzanak Szlovákiával kapcsolatos különböző megnyilvánulások is. Ezt a szlovák csapattársak hogy fogadják? Hogy viszonyulnak egy „Ria-ria-Hungáriázáshoz”, vagy a „Lesz még Felvidék Magyarországé”-hoz?
Nem szoktunk ilyesmiről beszélgetni. Profi labdarúgók, akik nagyon tisztelik a klubot és a szurkolótábort. Azzal mindenki tisztában van, hogy Szlovákiában a magyar kisebbség csapata a DAC, de különösebben nem foglalkoznak ezzel. Ők focizni jöttek ide, minél jobb teljesítményt akarnak kihozni magukból. Annak örülnek, hogy ekkora a szurkolótábor és ilyen jó a hangulat, de különben nem igazán folynak bele a dolgokba.
(Fotó: sportolunk.sk)
Beszélgettetek Holman Dáviddal a DAC-Slovan után? Eleget kapott a szurkolóktól. Te fordított esetben hogyan élnél meg egy ilyen szituációt?
Annyira nem ismerjük egymást, néha, többnyire meccsek előtt vagy után szoktunk beszélgetni. Sajnáltam, hogy kifütyülték, mert egyrészt jól játszott, másrészt ő is profi labdarúgó, teszi a dolgát. Nem mondhatja azt, hogy ellenünk nem játszik. Tisztában vagyunk vele, hogy a szurkolók a meccs hevében sokszor nem értik meg az ilyesmit.
Talán a Fradit szokták a nemzet csapataként emlegetni. Nos, a DAC egyre inkább átveszi ezt a helyet, és ha még nem is, de minimum felzárkózott erre a szintre.
Ez azért van így, mert az NB1-en belül mindenkinek megvan a kedvenc csapata, míg a DAC ezen felül tud állni, és nagyon jó látni, hogy fradista, újpestes, honvédos egymást átkarolva szurkol nekünk. Illetve azt sem feledjük el, hogy Szlovákiából, Felvidékről sem csak Dunaszerdahely környékéről jönnek szurkolók, de jóval messzebbről is. Ez fantasztikus érzés.
A jó példa pedig ragadós, hasonló álmokat dédelgetnek Sepsiszentgyörgyön, de újabban a szerb másodosztályban lévő Topolyán is. Hiába vagytok a szlovák ligában, a magyar futballkultúrához, a magyar futballtérképhez tartoztok. Hogy érzed ezt? Miként éled meg a nemzeti összetartozást?
Nagyon örülök, hogy mi vagyunk a jó példa a hasonló cipőben járó klubok számára. És ez nagyon jó, hogy így működik. Ez a jelenség nyilván akkor is lenne, ha gyengébben szerepelnénk, de hogy párosul a jó eredményekkel is, az szerintem további löketet ad mindennek. Hála Istennek gyarapodik is a szurkolótáborunk, mindig többen járnak ki a meccsekre.
Június 30-án a Fradi érkezik felkészülési meccsre a MOL-arénába. Készültök valami extrával, vagy csak sima edzőmeccs lesz? Te ugyebár Honvéd-nevelés vagy, de tudni kell, hogy a DAC-szurkolók közül elég nagy számban szurkolnak a Fradinak (is).
Ugyanúgy készülünk, mint a többi meccsre. Biztos vagyok benne, hogy egy nagyon jó hangulatú, valóban barátságos mérkőzés lesz. Mint mindig, ezúttal is mindent meg fogunk tenni a győzelemért.
Bár anyaországi vagy, pár éve a Felvidéken élsz, lassan felvidékiként tisztelünk, mit szólnál, ha Molnár Lászlótól meghívást kapnál a felvidéki válogatottba?
A magyar válogatottba egyelőre sajnos nem kaptam meghívót, lehet hogy ez hamarabb fog érkezni. Elgondolkoznék rajta.
