A Magyar Nemzeti Kereskedőház kassai irodája és a Gazda Polgári Társulás által szervezett kassai szakmai fórum témája a mezőgazdaságban, idegenforgalomban és vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása volt.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház kassai irodája megnyitása óta, azaz 2015-től évente két alkalommal szervez gazdasági találkozót, hogy elősegítse a régió szakmai partnerségeinek kialakítását és naprakész információkkal szolgáljon a vállalkozóknak lehetőségeikről.
A június 11-i fórum két célból valósult meg. Elsősorban a mezőgazdasági termelésben működő felvidéki magyar és magyarországi vállalkozók határon átnyúló találkozásának, ismerkedésének, tapasztalatcseréjének biztosított teret. A találkozó másik célja a június 1-jén megnyitott Kisprojekt Alapban rejlő vidékfejlesztési pályázati lehetőségek ismertetése volt. Ezért kaptak meghívást a határmenti térségek önkormányzatainak képviselői is.
A gazdasági fórum résztvevői (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
„Feladatunk elősegíteni a szakmai partnerség kialakítását az agráriumban dolgozó vállalkozások, vagy olyan szervezetek között, melyek ezeket a cégeket tömörítik, azért, hogy üzleti kapcsolatok tekintetében szélesedjen az együttműködés lehetősége. Programjaink mindig kapcsolódnak az aktualitásokhoz, a lehetőségekhez. Minél naprakészebben és hatékonyabban próbáljuk segíteni az itt működő vállalkozásokat és önkormányzatokat. A kereskedőház legfontosabb szerepe, hogy minél több üzleti vállalkozást generáljon a határ menti térségben. Mivel ez a gazdasági fejlődéshez hozzájárul, így elősegíti a régióban élők életszínvonalának emelkedését is. Nagyon fontos számunkra a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítése. Az egyik kiemelt stratégiája a kereskedőháznak a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér megteremtése és fejlesztése. Számunkra ez azért fontos, hogy a lehetőségek minél nagyobb számban itt, ebben a térségben valósuljanak meg, üzleti együttműködés és pályázat formájában. A Pozsony-központúságot egy kicsit ellensúlyozzuk tevékenységünkkel, hogy a régiót tudjuk fejleszteni, jelenleg az agrárium, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a vidéki turizmus területén” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Mihók Gábor, az MNKH kassai irodájának vezetője.
Mihók Gábor, a MNKH kassai irodájának irodavezetője köszönti a résztvevőket (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Számos problémával küzd a szlovákiai agrárium
A felvidéki magyar gazdákat összefogó Gazda Polgári Társulás elnöke ismertette az agrárium jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait.
„Számos problémával küzd a szlovákiai agrárium, a szlovák kormány évtizedek óta mostohagyerekként kezeli ezt az ágazatot. Állami támogatások tekintetében alultámogatott, ha összevetjük a V4-es országokéval, akkor a szlovákiai mezőgazdasági büdzsé nevetséges, mintegy egymillió euró az idei költségvetésben. Ez hektárra lebontva körülbelül hetven centet jelent, a környező országokban jóval kiemeltebb az ágazat szerepe. Az a probléma, hogy mi képesek vagyunk termelni, de nem vagyunk képesek hozzáadott értéket adni a termékeinknek, mert nagyon sok nyersanyagot viszünk ki, akár tejterméket, akár gabonafélét, akár húsféléket is. Ezért is van az, hogy az élelmiszer-önellátásunk 37 százalék körül mozog. Úgy gondolom, hogy ha az ágazatot nem karolja fel az állam és nem segíti elő a regionális termékek bejutását akár a multinacionális üzlethálózatokba, hogy népszerűsítsük a szlovákiai termékeket, amelyek minőség tekintetében megállják a helyüket, akkor ez a szint tovább eshet” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke, aki arra is figyelmeztetett, hogy egyrészt a munka után vándorolnak a nagyvárosok felé az emberek, másrészt pedig a nagyvárosok mellett különböző vidéki agglomerációk keletkeznek, de nem termelés céljából, hanem a tehetősebb emberek alakítják ki.
„A jelenlegi törvények nem kimondottan a gazdák érdekeit képviselik, ezért úgy gondolom, hogy a gazdáknak kell kivívniuk azon jogokat, amelyekkel esetleg előtérbe tudják magukat helyezni, vagy áttörést tudnak majd a gazdálkodásukban elérni. A szlovákiai politikumnak tudatosítania kell, hogy a vidék nem elhanyagolható és ha az állam nem fogja felkarolni az agráriumot és a vidéki termelést, akkor a kisebb gazdaságok megszűnnek, ami azt eredményezi majd, hogy még inkább a perifériára szorul a vidék és a vidéki élet. A kicsiknek és nagyoknak meg kell férniük egymás mellett, de előtérbe kell helyezni a kisebb családi vállalkozások támogatását, azt javaslom, hogy pályázatokon keresztül érvényesüljenek, használják ki a határon átnyúló kapcsolatokat. Ez egyfajta ideiglenes kiút lehet. Rendszerszintű szerkezetváltásra van szükség a szlovák agráriumban” – tette hozzá.
Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke ismertette az agrárium jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Szlovákiában évente mintegy 19 500 regisztrált gazda igényel föld alapú támogatást, közülük körülbelül 3000 a magyar nemzetiségű vállalkozó. A magyar kormány kiemelten támogatja a külhoni magyar gazdákat, erről is szólt a szakmai találkozón Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja: „A magyar kormánynak mindenképpen az a törekvése, hogy a szülőföldön való boldogulást segítse elő. Egy olyan élhető környezet megteremtését támogatja, ami képes arra, hogy megtartsa a fiatal generációkat is. A gazdaságfejlesztési program révén 16,6 millió euró került tavaly pályáztatásra és ez jelentősen kibővített kerettel folytatódik. A jövő szempontjából nagyon fontos, hogy egy olyan infrastrukturális, gazdasági vagy nemzetközi kapcsolatokon alapuló sokoldalú összefonódás alakuljon ki ebben a közép-európai régióban, ami Nyugat-Európában már létezik. Ennek a folyamatnak egy apró állomása ez a mai rendezvény is.”
Lehetőség a mikrorégiók számára
A gazdasági fórumon részt vett Gyovai Pál, a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének ügyvezető elnöke is, aki bemutatta szolgáltatásaikat és elmondta, hogy a magyarországi gazdák számára nyugat a mérvadó példa. A fórumra több magyarországi agrárcégvezető is érkezett.
Haraszti Attila a magyar kormány törekvéseiről szólt (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A találkozó keretében Begala Erika, a Via Carpatia EGTC által meghirdetett Kisprojekt Alap vezetője számolt be a pályázás feltételeiről, lehetőségeiről és céljairól. A Kisprojekt Alap az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében valósul meg. A 2014-2020-as időszakban a keleti programterületen a Kisprojekt Alap a Via Carpatia EGTC által kerül végrehajtásra. A pályázat további partnerei: a Kassa Megyei Önkormányzat és a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. A keleti programterületen meghatározott jogosult területek Besztercebánya megye, Kassa megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Az alap azokat a tevékenységeket támogatja, melyek a határon átnyúló együttműködést hivatottak fejleszteni: közös konferenciák, workshopok, tapasztalatcserék szervezése, kulturális és természeti örökség megőrzésére irányuló tevékenységek megvalósítása, közös stratégiák és tanulmányok kidolgozása, közös sportrendezvények szervezése, sportpályák kialakítása, iskolák, egyházak, önkormányzatok közötti együttműködés erősítésére irányuló tevékenységek megvalósítása.
Begala Erika a Kisprojekt Alap lehetőségeit ismertette (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A pályázásra jogosult kérelmezők közé önkormányzatok, egyházak, közintézmények, iskolák, felsőoktatási intézmények tartoznak. Egy pályázat támogatási összege húszezer és ötvenezer euró között van. Időtartama legfeljebb tizenkét hónap. A pályázat alapvető célja a határon átnyúló társadalmi kohézió erősítése, valamint olyan hosszú távú együttműködések kialakítása és támogatása, melyek hozzájárulnak a határ menti területek versenyképességének növeléséhez. A Kisprojekt Alap meghirdetéséről és további szükséges információkról itt olvashatnak.
