A manapság meglehetősen elhanyagolt mozgásszervrendszer testünknek az a része, amely a legtöbb munkaképtelenségért és az életminőség alapvető romlásáért felelős. Pedig ennek nem kellene így lennie.
A mozgékonynak maradni jelentőségét többnyire csak akkor ismerjük fel, ha valamelyik porckorongunk vagy ízületünk megtagadja a további együttműködést. A mozgásszervrendszeri betegségek mostanság annyira gyakorivá váltak, hogy a WHO az új évezred kezdetét a csont és ízület évtizedévé nyilvánította. Porckorongsérv, csípő- és térdproblémák, reuma, teniszkönyök, bütyök, csontritkulás – mindezek a betegségek milliók életét keserítik meg világszerte. Főleg az életünk utolsó harmadát árnyékolják be, és mivel a társadalom öregszik, egyre több embert érintenek majd. Ez a jelenség sötét oldala, a biztató viszont az, hogy számtalan, a mozgékonyság megőrzését segítő módszer válik ismertté.
A baj megelőzése
A szakemberek szerint a hátfájásból eredő táppénzes napok róják a legnagyobb terhet a fejlett országok társadalombiztosítási rendszerére. A hátgerinc manapság gyakran idő előtt felmondja a szolgálatot. Ennek alapvetően az az oka, hogy a civilizált életmód miatt nem megfelelően használjuk a szervezetünket. Reggel az ágyból kikelve az asztal mellé ülünk reggelizni, utána autóval vagy más járművel megyünk dolgozni, ahol többnyire egész nap az íróasztal vagy a számítógép előtt ülünk. A napot végül a tévé előtt üldögélve fejezzük be. Pedig sem a gerincünket, sem az ízületeinket nem ülésre tervezték. Nem csoda, hogy a porckorongproblémák előbb-utóbb majd mindenkit utolérnek. Az egyetlen módszer a megelőzés, hogy maradjunk aktívak!
Maradjunk aktívak!
Az uszoda vagy a konditerem rendszeres felkeresése sokkal kellemesebb foglalkozás, mint kórházban feküdni, műtőasztalra kerülni. A legjobb sportágak a kitartást igénylőek, a séta, a kocogás, az úszás, a biciklizés, a torna, vagy mindezek keveréke. Elkezdeni soha nem késő: a legújabb vizsgálatok szerint még magas korban, 86 és 96 éves kor között is célzott edzéssel rendkívüli módon fejleszthetők a comb izmai. A járás gyorsasága akár ötven százalékkal is nőhet.
Az alkalmankénti, rendszertelen túlzott megterhelés és a kevés pihenés viszont káros lehet. Az ízületek állapotát jelentősen befolyásolja az időjárás változás, a kánikula, vagy a hideg. Akár az aszfalton történő futás is károsíthatja az ízületet, ezért tanácsos természetes felületeken sportolni. Ellenben az úszás és kerékpározás segítenek a stressz oldásában és az ízületeket is karbantartják – vélekedett Tomáš Jakubík, a Clinica Orthopedica szakorvosa.
Tegyünk többet az egészségünkért
Hátpanaszaink ellen mi magunk tehetjük a legtöbbet, a hagyományos módszerek többnyire nem nagyon segítenek. A legtöbb betegnél a panaszok az akut fázis után maguktól megszűnnek, akiknél pedig nem, ott terápiarezisztenciáról beszélnek, és szakorvostól szakorvosig küldözgetik a pácienst. A hagyományos terápia általában nyugalmat és fekvést ajánl a hátpanaszokra, holott ilyenkor az aktív életmód lenne a segítség.
A komoly hátpanaszokra alternatív módszerek sokasága áll rendelkezésre. Első helyen áll az oszteopátia és a kiropraktika, valamint az ezekből kifejlődött módszerek, mint például a kineziológia és a kranioszakrális terápia. Mindkettőnek több mint százéves, népi hagyományokra visszavezethető múltja van. Itt nem lokálisan kezelik a problémát, hanem a blokkolt energiaáramlást állítják helyre, és a szabad impulzuscserét teszik lehetővé. Az ilyen manuális medicina, melyet manapság már sok orvos is gyakorol, mozgósítja a szervezet öngyógyító erejét, és gyakran ösztönzést ad ahhoz, hogy igyekezzünk magunkon segíteni.
(Teraz.sk/Webbeteg/Felvidék.ma)