Szent István királyunk Magyarországot Mária oltalmába ajánlotta. 1038. augusztus 15-én, halálos ágyán ezekkel a szavakkal, mintegy végrendeletként bízta országát Szűz Mária kegyelmére. „Magyarok királynője, e világ jeles újjászervezője, végső könyörgéseimben a szentegyházzal, a püspökökkel és papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom, nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”
A Magyarok Nagyasszonya Szűz Mária egyik megnevezése és a katolikus egyház október 8-án főünneppel tiszteli meg őt. Mária tiszteletének a magyarok körében évszázados hagyománya van. Szent László király hozzá fohászkodott csatái során, IV. Béla a tatárjárás idején lányát Margitot neki ajánlotta fel. Mátyás király aranypénzén Mária látható a kis Jézussal. A 17.században alakult ki a Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, amellyel azt kívánták kifejezni, hogy Magyarországnak nem csupán oltalmazója, de egyben tulajdonosa is Szűz Mária. I. Lipót király 1687-ben a máriavölgyi kegyhelyen ajánlotta fel Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának, amit aztán 1693-ban a török alóli felszabadulásért hálából a bécsi Szent István székesegyházban ünnepélyesen megújítottak.
A Magyarok Nagyasszonya ünnepét 1896-ban XIII. Leó pápa a millennium alkalmából engedélyezte Magyarország számára, az ünnepet X. Piusz pápa javaslatára aztán október 8-ra tették. A magyarok védőszentet valóban magukénak érezték, tudták, számos képen, kegytárgyon, szobron megörökítették, rendszerint álló alakban, fején a magyar Szent Koronával, kezében az országalmával és jogarral.
Magyarok Nagyasszonya szobor Királyfiakarcsán
Múlt évben a Szövetség a Közös Célokért májusban elhunyt igazgató asszonyának, Pogány Erzsébetnek szorgalmazására, hathatós közbenjárására a Felvidéken, Királyfiakarcsán felavatták Rieger Tibor impozáns alkotását, a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobrot. Most az ünnep alkalmából Királyfiakarcsán, a Cserkészligetben, erre a szoborra utalva Perjés Klára, a Kossuth Rádió volt főszerkesztője ezekkel a szavakkal méltatta a magyar nemzet különleges segítőjét, közbenjárójáróját:
„És, ha erőnk fogytán, úgy érezzük, hogy a lehetetlenre vállalkoztunk, ne feledjük, hogy a magyar nemzetnek van egy különleges segítője, közbenjárója, a Magyarok Nagyasszonya, szép Szűz Mária. Minket titokzatos kötelék fűz hozzá ezer esztendeje, de valószínűleg már sokkal régebben is, hiszen benne élt a magyarság lelkében, babbásan, ahogy a székelyek mondják, holdsarlón állva, napba öltözve. Ezért is vették őseink természetesnek a szent asszony alakját, amikor Szent István koronáját, országát és népét Szűz Máriának, Boldogasszony anyánknak ajánlották fel, aki akkortól fogva a Magyarok Nagyasszonya.
Itt Csallóközben. a Karcsaiak még inkább kivételezett helyzetben vannak, hiszen van egy saját Nagyasszonyuk, egy szakrális szobor, Rieger Tibor alkotása, a szeretetet, a hűséget, az erőt, a vigaszt, a bizalmat sugározva mindenkinek, aki jártában-keltében, a hétköznapokban is meg-megáll előtte egy szóra. Sokan voltunk az avatón, talán emlékeznek rá, Lezsák Sándor kiemelte, hogy István királyunk szintén itt van a téren, szemben a Magyarok Nagyasszonyával, országépítő hatalmát Istentől kapta. Ma az a feladatunk, hogy azt keressük, ami összeköt bennünket. Ehhez fontos az egység és a hit felmutatása. A Magyarok Nagyasszonya szobornak „köztéri élete van, ez a szobor lát és hall és érez, átlényegül és közvetít kérést és köszönetet” – fogalmazott Lezsák.
Esély a jövőnknek, ha meg tudjuk őrizni keresztény kultúránkat, emlékezünk a hősökre, ők adjanak erőt győzedelmes megmaradásunkhoz. Ehhez kérem a Magyarok Nagyasszonyának segítségét és Isten áldását!”
A Felvidéknek valóban szüksége van a Magyarok Nagyasszonya segítségére, hogy erősítsen bennünket megmaradásunkban, hitünkben, hogy tudjuk, sohasem szabad feladni, sohasem szabad meghátrálni, hiszen évezredes történelmünk a bizonyítéka, hogy erős a nemzet és mindig van remény a túlélésre.
