Méltó alkalommal szólal meg – hosszú szünet után újra – Magyarország egyik leghíresebb művészeti intézményének 111 éves koncertorgonája. Október 22. nemcsak nemzeti ünnepünk előestéje, de a budapesti Zeneakadémia alapítójának, Liszt Ferencnek születési évfordulója is. Ahogyan öt évvel ezelőtt a megújult épület, most az újjászületett orgona fogadja az ünnepi hangverseny közönségét.
A sajtó ma ismerkedhetett meg a ritka értékű hangszerrel – testközelből, mert ezúttal a színpadon, pár méterre a játszóasztaltól ülhettek a tudósítók, és forgathattak a tévések, míg velük szemben egy hosszú előadói asztal mögött mindazok, akik főszerepet vállaltak a hangszerek királynőjének újjáépítésében.
„1907. május 15-én szólalt meg először a Nagyterem koncertorgonája, amelynek homlokzata az elmúlt évszázad során a magyar zenei élet szimbólumává vált. A Voit & Söhne orgonaépítő műhely e kivételes hangszerének 1967-ig volt otthona ez a karzat, majd a sípok elnémultak, mögéjük egy másik orgona épült, a homlokzat csendes díszlet maradt – egészen mostanáig” – mondta rektori köszöntőjében dr. Vígh Andrea. „Az új orgona megidézi a múltat, de előre mutat. Egyszerre hordozza a komoly európai tradíciókban gyökerező múltat és Liszt szellemiségének nyitottságát, a megújulás képességét, amelyre iskolánk mindenkor törekedett.”
Csonka András, Batta András, Lakatos Gergely, Vígh Andrea, Szabó Balázs, Fassang László, Faragó Attila, Philipp Klais (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Hogy az első építője után Voit-orgonának nevezett hangszer homlokzata csupán díszlet volt évtizedekig, és mögötte egy másik orgona szólalt meg, azt feltehetően csak kevesen tudták az 1967 utáni koncertlátogatók közül. Erre a kényszermegoldásra azért volt szükség, mert a 111 éve épített, s akkor európai hírű orgona az épület rossz klimatikus viszonyai, majd a háborús sérülések, s az 50-es évek rossz minőségű felújításai miatt olyan állapotba került, hogy le kellett bontani. Egy német cégtől rendelt orgona került a helyére, de annak mérete miatt a homlokzatot egy méterrel előbbre kellett helyezni – tudtuk meg Lakatos Gergely főmérnöktől, a projekt szakmai vezetőjétől, aki részletesen ismertette a kalandos történetet.
2011-ben, a Zeneakadémia felújításakor az egészet lebontották. Akkor vetette fel Szabó Balázs orgonaművész, az ország legmagasabban képzett orgonaszakértője, hogy mint egykor elődeink együtt építették a Zeneakadémiával az orgonát, most az épület felújítását és a hangszerét is együtt kellene végezni. „Nekünk, utódoknak öt évvel tovább tartott az orgona helyreállítása” – tette hozzá, de a körülmények is bonyolultabbak voltak, hiszen a nemzetközi versenytárgyalások során sem sikerült azonnal a legmegfelelőbb orgonaépítő céget megtalálni, nem beszélve arról, hogy az 1967-ben szétbontott Voit-orgona sípjai különböző helyekre kerültek az országban, ezek feltérképezése alapos és hosszú munkát jelentett. De a legnagyobb gond az volt, hogy a főváros egyik legkiemeltebb koncerttermének működnie kellett, miután 2013-ban felújítva újra megnyílt, ezért csak a nyári hónapokban dolgozhatott a helyszínen a német Johannes Klais Orgelbau és magyarországi partnere, az Aeris Orgona Kft.
Az új játszóasztal (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Philipp Klais, a bonni orgonaépítő cég ügyvezetője örömét fejezte ki, hogy itt lehet ezen a színpadon, ahol világhírű művészek lépnek fel, egy muzeális értékű épületben, amely mégsem múzeum, hanem a jövő művészeinek nevelője. Ennek az orgonának az építése egy megvalósult álom volt a számára, nagyszerű magyar szakemberekkel találkozott, akikkel a közös munka mindvégig kitűnő hangulatban folyt. Hasonlóképpen nyilatkozott Faragó Attila, a magyar partnercég ügyvezetője, aki hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencei orgonák gondozása és helyreállítása céljából hozták létre annak idején vállalkozásukat.
Szabó Balázs orgonaművész a rekonstrukció szakértőjeként arról a csodáról beszélt, hogy a száz év alatt megsemmisült, és egy német cikk szerint részeiben is nyoma veszett hangszer most itt áll és működik, ezzel gyerekkori álma vált valóra. Majd az orgonához ülve egy Bach mű rövid részletét játszotta Liszt átiratában.
Fassang László orgonaművész, az orgona tanszak vezetője mérföldkőnek nevezte ennek az orgonának az újjászületését, és ígérte, hogy az ünnepélyes megnyitó után azon fog dolgozni, hogy az oktatásban hasonló megújulás menjen végbe. Egyébként – tette hozzá – hasonló kaliberű történelmi orgonával a világon mindössze két oktatási intézmény büszkélkedhet: a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és az amerikai Yale Egyetem. Természetesen ő is megszólaltatta a hangszert: saját, a Himnusz dallamára írt improvizációját adta elő.
Szabó Balázs (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Batta András zenetörténész, a korábbi rektor, akinek idejében az orgona felújítási munkálatai elkezdődtek, köszönetet mondott a 800 milliós állami támogatásért, és azért, hogy Balogh Zoltán akkori miniszter és L. Simon László államtitkár az első ötlettől kezdve az ügy mellé álltak. Örömét fejezte ki azért, hogy öt éve a felújított Zeneakadémia megnyitásával, most pedig az újjászületett nagytermi orgonával ünnepelhetik Liszt Ferenc születési évfordulóját.
Az október 22-i ünnepi hangversenyt, amelynek műsorát Csonka András programigazgató ismertette, a Duna TV is közvetíti. Az estet Liszt: B-A-C-H prelúdium és fuga című műve nyitja, amely 111 éve is elhangzott az akkor avatott orgonán Antalffy Zsíross Dezső előadásában. A mostani avatáson ősbemutatót is hallhat a közönség: Szathmáry Zsigmond erre az alkalomra írt nagyzenekari orgonaversenyét.
