Magyarbélen és Szencen lefestették a helységnévtáblát. A Pozsonyból Szenc felé vezető főúton Szenc és Magyarbél tábláját is megrongálták. Szencen több rongálás is történt, például a Sárfő felől bevezető úton is lefestették a táblát.
Danter Antal, Magyarbél polgármestere kérdésünkre elmondta: a táblát még a választási kampány idején rongálták meg. Sajnálatos módon a magyar kártya ily módon került elő, bár hozzátette, Magyarbélen azelőtt soha senkit nem zavartak a magyar nyelvű információs és helységnévtáblák.
Az új képviselő-testület e héten szerdán teszi le az esküt, majd a december 11-i önkormányzati ülésen Danter Antal szeretné felvetni a témát. Akkor állnak fel az önkormányzat mellett működő szakmai bizottságok is, a jogkörök leosztásával pedig ezt a problémát is orvosolni szeretné a polgármester, hiszen egy-egy szakmai bizottság felelőse lehet e kérdésnek is.
A törvény szerint egyébként a regionális útkezelő vállalat feladata a táblák cseréje.
Danter Antal azt mondta, ha a vállalat nem cseréli le a táblát, akkor megteszi azt a település, bár az nem a helyi önkormányzat hatásköre. A nyelvhasználati kérdésekben ugyanakkor nem szabad visszalépni, ezért is fontos, hogy a település neve a község határában magyar nyelven is szerepeljen – mondta a polgármester.
Az ország különböző részéről ideköltözőknek is tudatosítaniuk kell, hogy a legutóbbi népszámláláskor a lakosság 41,37 százaléka magyarnak vallotta magát, ezért megilleti őket az anyanyelvük használatának joga.
Magyarbél, az ősi településnév zavarta a szlovákokat… (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék,ma)
A törvényi háttér
„Olyan körzetekben, amelyek hagyományosan nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által jelentős számban lakottak, a Felek törekedni fognak arra, hogy jogrendszerük keretében, beleértve, ahol helyénvaló, a más Államokkal való megállapodásokat, és figyelembe véve sajátos körülményeiket, a hagyományos helységneveket, utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják, ha megfelelő igény van ilyen jelzésekre” – olvasható A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményben, amelyet egyébként a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról szóló, 2012. október 1-jétől hatályos törvény is szabályoz.
E szerint:
1. A 2. § (1) bekezdés szerinti településen annak államnyelvű elnevezése mellett a község kisebbségi nyelvű megjelölését is feltüntetik, mégpedig a település kezdetét és végét jelző közúti jelzőtáblákon, a közigazgatási szervek épületein vagy a kisebbség nyelvén kiadott határozatokban, amennyiben ez a megjelölés szerepel a 2. § (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben.
2. A település kisebbségi megjelölését tartalmazó közúti jelzőtáblákat a 2. § (1) bekezdés szerinti településen a község nevét mindig államnyelven feltüntető közúti jelzőtábla alatt helyezik el. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma általánosan kötelező jogszabállyal meghatározza a településeket a nemzeti kisebbségek nyelvén tájékoztató céllal megjelölő, a település nevét tartalmazó közúti jelzőtáblától eltérő közúti jelzőtáblát. (A jogszabályi idézetek a torvenytar.sk oldalról származnak.)
Na Slovensku…
A járási székhelyre érkezők korábban egy matricát láthattak a magyar nyelvű táblán, amely arra figyelmezteti a magyarokat, hogy Szlovákiában szlovákul kell kommunikálni. A matrica még most is ott éktelenkedik a táblán.
Szencen állandó probléma, hogy a közterületek megnevezéseit vagy a város nevét tartalmazó táblát megrongálják. Az őslakosok szerint korábban erre nem volt példa, ők toleránsak egymással szemben. A nagyjából egy évtizede a nyugati országrészbe költöző munkavállalók azonban már nem ilyen belátóak. Korábban is írtunk arról, hogy utcanévtáblákat, valamint a Csemadok és a Magyar Közösség Pártja közös információs tábláját is megrongálták.
A járási székhely tábláját is lefestették (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Zavarja az új lakókat
Nemcsak a járási székhelyen, hanem több településen is kritizálják a magyar táblákat, illetve a magyar hirdetményeket és az újságokban megjelenő magyar nyelvű cikkeket is, annak ellenére, hogy a kisebbségek nyelvhasználatát törvény szabályozza. Sokuk
felesleges pénzkidobásnak minősíti a magyar nyelvű tájékoztatást.
A törvény értelmében többek között kötelező az intézmények kisebbségi nyelven történő megnevezése és megjelölése, az alapvető információk közlése a nemzetiség nyelvén. De kötelező a jogszabály szerint a képviselő-testületi ülések meghívóját, jegyzőkönyvét és az önkormányzati rendeleteket is lefordítani a kisebbség nyelvére, valamint a veszélyre figyelmeztető információkat is fel kell tüntetni magyarul azokon a településeken, amelyek szerepelnek a Szlovák Köztársaság kormányrendeletében felsorolt azon községeknek a jegyzékén, ahol a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó polgárai a lakosság legkevesebb 20%-át alkotják. Ennek módosított változata 2012 januárjától érvényes.
